Karikó Katalinnak múlt héten ítélték oda a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat, amelyet az amerikai Drew Weissmannal megosztva azért kapott, mert kutatásaik megalapozták az mRNS alapú koronavírus-vakcinák kifejlesztését.
A magyar biokémikus karrierje a szorgalom és a kitartás példája: a Pennsylvaniai Egyetemen nehezen tudott pályázati támogatást szerezni, mert senki sem hitt abban, hogy a hírvivő RNS bármire is használható lenne a gyógyításban. A nehézségek ellenére mégis azt mondja, soha nem gondolt arra, hogy másra koncentráljon, mert látta, hogy a kutatásai ígéretesek.
„Sikeresnek éreztem magam, amikor mások sikertelennek tartottak, mert teljes mértékben én irányítottam, amit csináltam” – mondta Karikó Katalin a CNBC Make Itnek. Kitartása és magabiztossága nem csak kiváló tudóssá, hanem jó szülővé is tette. Lánya, Francia Zsuzsanna (Susan Francia) kétszeres olimpiai aranyérmes evezős, aki a Pennsylvaniai Egyetemen szerzett diplomát, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen pedig MBA-diplomát.
Karikó Katalin és lánya, Francia Zsuzsanna a 2022-es TIME100 gálán 2022. június 8-án New Yorkban (Fotó:Jemal Countess/Getty Images for TIME)
A bölcsőde nagy segítség
Utólag visszatekintve érdekes időszak volt a család életében, amikor Zsuzsanna már olimpiai bajnok volt, édesanyja viszont még nem volt világhírű.
Amikor engem akkoriban bemutattak egy új személynek, a kollégáim nem azt mondták, hogy ő Karikó Kati, aki mRNS-sel foglalkozik, hanem azt, hogy az ő lánya az olimpiai bajnok Susan Francia.
Francia Zsuzsanna 1982-ben született Szegeden. „Miután megszületett a lányom, már négy hónapos korában a bölcsődébe adtam. Nagyon kedvezményes volt ez az ellátás a nyolcvanas évek elején. A gyermekorvos napi látogatása pedig biztonságot jelentett” – árulta el az SZTEinfónak Karikó Katalin, aki szerint a bölcsőde nagy segítség egy nő karrierje során.
Zsuzsanna csupán két és fél éves volt, amikor édesanyját létszámleépítés miatt elküldték a Szegedi Biológiai Kutatóközpontból. Ezután Karikó Katalin a férjével, Francia Bélával és kislányukkal az Egyesült Államokba költöztek, miután mindenüket eladták, és a gyerek plüssmackójában csempészték ki a Ladájukért feketén kapott dollárokat.
Az amerikai évek alatt Karikó Katalin kislánya hamar megtanulta az önállóságot.
„Reggel 5-6 órakor már a laboratóriumban kezdtem a napot – idézte fel a napirendet a biokémikus. – A kislányom már második-harmadik osztályos korában tudta, hogy egyedül kell felkelnie, fel kell öltöznie… Ha a férjem az éjszakai műszakból hazajött, elvitte az iskolába. Később már egyedül ment a buszmegállóba, ahol az iskolabusz felvette. Én pedig délután mentem érte az iskolába.”
A gyereknek is van felelőssége
Amikor azt kérdezik Karikó Katalintól, hogyan lehet összeegyeztetni egy sikeres karriert a gyerekvállalással, így szokott válaszolni: „Én csak azt mondom nekik, hogy nem kell túlzásba vinni a segítséget” – jelentette ki, és szerinte a gyerek elkényeztetése helyett a szülő inkább mutasson jó példát. Emellett úgy véli, hogy a gyerek is a család része, és felelősséggel tartozik.
Édesanyja szerint Francia Zsuzsanna mindig is sportos volt, de nem volt kiemelkedő egyik sportágban sem. Mivel 188 centiméter magas, sokan azt gondolták, hogy majd kosárlabdában lesz jó. Ám nem így történt. Édesanyjához hasonlóan azonban ő is pozitívan és kitartással állt a dolgokhoz.
„Ő olyan díjakat kapott hogy »A legtöbbet fejlődött« vagy »Leglelkesebb«, ami azt jelenti, hogy a nem túl jótól eljutott az elfogadható szintig” – fogalmazott Karikó Katalin.
Ezek a tulajdonságok végül hasznosnak bizonyultak, amikor Zsuzsanna másodéves korában csatlakozott az evezős csapathoz a Pennsylvaniai Egyetemen, ahol 2000-től 2004-ig tanult. Ezután bekerült az amerikai szenior evezős válogatottba, és aranyérmet nyert a 2008-as pekingi és a 2012-es londoni olimpián.
Különórák helyett jó példa
Karikó Katalin szerint lánya sikere nem abból fakadt, hogy különórákra vagy egyéb fejlesztésre járt, hanem abból, hogy figyelte a körülötte lévő embereket, akik elszántak és koncentráltak.
„Figyeled a szüleidet, és azt, hogyan viszonyulnak egymáshoz, és hogyan viszonyulnak a nagyszüleidhez, a szomszédaidhoz, a barátaidhoz – mondja. – Az iskolában figyeled, hogyan viselkednek a tanáraid. Ez formál téged.”
Karikó szerint az, hogy látta a szüleit keményen dolgozni és pozitívan gondolkodni, fontosabb volt a lánya fejlődése szempontjából, mint bármilyen pénzzel megvásárolható dolog. A gyerekek büszkeséget és függetlenséget éreznek, ha van némi önállóságuk, teszi hozzá.
A gyerekek a szokásainkat veszik át, nem a szavainkat, mondja a Nobel-díjas tudós. Ezért szerinte az a legjobb módja, hogy reziliens, azaz rugalmas és életrevaló gyereket nevelj, ha te magad is így viselkedsz.
