A meghívóm egy párizsi házba szól, mégsem szállok repülőre. Kisbusszal visznek a Széna térről, és mielőtt a kedves olvasó elkezdene nagyon megsajnálni, jelzem, hogy nagyjából fél óra alatt odaértem. Ez a Párizs ugyanis Budapesten található, méghozzá egy többszintes máriaremetei családi házban. A világ eredete című film párizsi jeleneteihez forgatnak itt belső felvételeket: a film sztorija szerint egy francia értelmiségi család otthonában járunk, ahol éppen egy Mátrix beöltözős bulira hivatalos Török-Illyés Orsolya karaktere, aki Trinitynek sminkelve és öltözve érkezik meg.
Török-Illyés Orsolya (Fotó: Sivák Zsófia/Mozinet)
Amikor az újságírókból álló sajtócsapatot felvezetik a ház legfelső szintjére, rövid úton kiderül, hogy nem olyan egyszerű az élete annak, aki kiadja a házát egy filmforgatáshoz, viszont a forgatás idejére nem költözik ki onnan. Az ott lakó család próbálja a maga szokásos életét élni, miközben idegenek hada nyüzsög körülöttük és forgatnak fel mindent, amit nyilván nem lehet könnyű végignézni. A feszültség akkor kulminálódik, amikor az újságírócsapat egyik tagja véletlenül épp azt a wc-t használja, amit a család tiltott területté nyilvánított a filmeseknek. Hiába, egy ilyen helyzet óhatatlanul súrlódásokkal jár együtt.
Mindannyian a női testből eredünk
Nagy Bori első nagyjátékfilmje, A világ eredete forog itt, és a film nem véletlenül viseli Gustave Courtbet híres, szeméremtestet ábrázoló festményének címét.
Az eredeti címe még Apokrif volt, de miután láttam, hogy sok humort és iróniát viszek majd bele, az a cím már túl komolynak tűnt. Valami kicsit könnyedebbre, ironikusabbra volt szükségem, A világ eredete pedig maga az irónia. A női testből eredünk mindannyian, és a film is a szülés, a gyerekvállalás kérdése körül forog
– meséli az nlc-nek egy, a forgatás zajától távol eső szobában a rendező/forgatókönyvíró. Ha pedig valaki véletlenül látta már a Pannónia dicsérete című szenzációs kisfilmjét, tudhatja, hogy amikor az irónia és humor használatáról beszél, véresen komolyan gondolja.
Nagy Bori (Fotó: Sivák Zsófia/Mozinet)
A rendezőt mindig is foglalkoztatta, hogyan tud egyetlen témáról mesélni több különféle perspektívát bemutatva. Ha egy nő nagyjából 40 éves koráig nem döntött arról, vállal-e gyereket, eljön a pillanat, amikor már muszáj ezt a döntést meghoznia.
A kérdésre a filmben három különböző választ ad három különböző nő három európai fővárosban. Meg akartam mutatni, hogy nagyon különböző válaszok léteznek. Hamarosan én is negyven leszek, ez a dilemma létezik az én életemben is, és foglalkoztatott annyira, hogy filmet készítsek róla. Szerintem egy kicsit mindhárom főszereplőmben ott vagyok. Mindhárman magyarok, kb. annyi idősek, mint én, hasonlók a dilemmáik, így mindegyikőjükkel tudtam azonosulni.
Nagy Bori a forgatáson (Fotó: Sivák Zsófia/Mozinet)
Párizsi szerelem, berlini szabadság
A világ eredete három története Párizsban, Berlinben és Budapesten játszódik. A negyven körüli főszereplőket nagyjából 24 órán át követjük figyelemmel. A Berlinben élő magyar nő egy nagy vacsora alkalmával jelenti be a családjának, hogy úgy döntött, egyedül vállal gyereket. A párizsi szálon egy egyetemi tanárnőnek egy napja van eldönteni, hogy bevegye az abortusztablettát vagy megtartsa a gyereket. A budapesti történetben pedig egy gyermekre váró pár értesítést kap a hatóságtól, hogy van egy kislány, akit örökbe fogadhatnak. Az első találkozás nem sikerül, de másnap még visszamehetnek.
Mindhárom epizódnak más az erőssége. A budapesti szálnak az időfaktor miatt feszes a dramaturgiája, a berlini szál egy óriási családi vacsorát mutat be – szerintem az lesz a legviccesebb a sztorik közül -, és ajándék egy alkotónak, ha nyolc ember leül vacsorázni és összevesznek. A párizsi szál pedig hangulatában és vizuálisan lesz a legerősebb.
Bár talán logisztikai szempontból egyszerűbb dolga lett volna a stábnak, ha mindhárom sztori budapesti, hiszen nem kellene jövőre berlini és párizsi forgatási napokat intézni, de fontos jelentéssel bír, hogy a film három európai nagyvárosban játszódik: a rendező szerint a gyerekvállalás körüli kérdések nemzetköziek, ezekkel a problémákkal a legtöbb európai – sőt, Európán kívüli – országban találkozhatunk.
Iványi Petra producer azonnal megértette a film nemzetköziségének jelentőségét, de ettől még átfutott az agyán a gondolat, hogy talán lehetne Párizsnál és Berlinnél olcsóbb európai városokat választani. Ennek a két városnak azonban nemcsak azért volt jelentősége, mert Nagy Bori maga is élt bennük hosszabb ideig, ezért jól ismeri őket, hanem azért is, mert szimbolizálnak valamit: Párizs a szerelmet, Berlin pedig a szabadságot. „Nem akarom elspoilerezni a filmet, de nagyban romboljuk benne Párizs szerelem városa image-ét” – mondja mosolyogva a producer.
Iványi Petra producer (Fotó: Sivák Zsófia/Mozinet)
Egy nemzetközi film
Bár eddig csak A világ eredete anyai száláról beszélgettünk, Iványi Petra fontosnak tartja kiemelni, hogy a film ennél azért több témát érint.
Rengeteg réteg van még benne, például az, hogyan élünk most itt Európában. Költözünk közelebb, költözünk távolabb és próbáljuk megtalálni a jövőnket. A barátaim fele a húszas éveiben elment innen. Bár messzire költözünk, a családi burok mégis meghatározó marad számunkra. Miért akarunk felnőttként még mindig a szüleinknek megfelelni, ha amúgy több száz vagy több ezer kilométerre élünk tőlük?
A látogatásom idején a párizsi szál egyik jelenete forog, amiben a főszereplő. Amikor megérkezik és egy kis emeleti konyhában kezdünk el beszélgetni, Trinitynek sminkelve először alig ismerek rá. A karaktere amúgy egy párizsi egyetemen tanít, így a többi szerepre főképp Magyarországon élő franciákat, vagy franciául jól beszélő külföldieket szerződtettek.
Budapesten forgatjuk a párizsi jelenetek nagy részét, a filmben játszott karakterem viszont magyar, aki nem beszéli a nyelvet, így a dialógusok nagy része angolul zajlik. Ez ad egyfajta kívülállást, amit jól tudok használni a jelenetekben.
Török-Illyés Orsolya (Fotó: Sivák Zsófia/Mozinet)
A színésznő azonnal beleszeretett a forgatókönyvbe, mert már olvasva is érezhető volt, hogy “Bori komplexen, filmes gondolkodással írta. Nemcsak a helyzet és a dialógus, hanem a képpel, hanggal kiegészülve minden egymásra épülve szolgálja a mondanivalót”. És persze azonnal beleszeretett a film humorába is.
Azért van jól kitalálva, mert nem nekem kell viccesnek lennem, hanem a filmben megjelenő szituációknak van sajátos humora. Például a mai jelenetben a karakterem Trinitynek beöltözve lézeng egy Mátrix témájú buliban, miközben élete fontos döntését kell meghoznia: vállal-e egy nem kívánt terhességet.
A filmben egyébként nagyrészt hosszú beállításokkal dolgoznak, és Török-Illyés szerint meglepő volt, milyen sokféle hangulatot bele lehet így rakni egyetlen jelenetbe. A producer már kezdetektől egy nemzetközi filmben gondolkodott, és nemcsak a külföldi helyszínek miatt. Már felvették a kapcsolatot több világforgalmazóval, akik látták a forgatókönyvet és az első vágatot is megkapják majd a filmből, de már most is van benne külföldi pénz: a büdzsé nagyjából hatvan százaléka származik magyar állami forrásból, és már a németek és a franciák is beszálltak. Eddig tehát jól alakulnak a dolgok, viszont A világ eredetére még biztosan várnunk kell: legkorábban 2024 végén, de nagyobb eséllyel inkább valamikor 2025-ben kerülhet majd a mozikba.
