Egy 2019-es interjú során Dr. Bagdy Emőke elmondta, hogy anyaként, és többszörös nagymamaként is meggyőződött már az óvodai és iskolai oktatás nehézségeiről.
Azt mondta, hogy elszomorító, miszerint a legtöbb helyen már a nagycsoportos óvodások nevelői is arra törekszenek, hogy a kicsik minél több tényszerű adatot szívjanak magukba. A szorongás, befelé fordulás, illetve a felnőttvilág stresszorai azonban a gyerekeket sem kímélik, sőt, ugyanannyira megnehezíti az ő életüket is. Egyre több óvodás és iskolás küzd szociális és kommunikációs nehézségekkel, éppen ezért fontos, hogy minél nagyobb hangsúlyt fektessünk az érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Nem úgy születnek, hogy megértik az érzelmeket
Az érzelmi önszabályozás, vagyis az, hogy hogyan kezeljük a tapasztalatainkat és a minket ért külső hatásokat, továbbá hogyan fejezzük ki magunkat, az érzelmi intelligencia egyik legfőbb alkotóeleme. A gyerekek már egészen hamar elkezdik “fejleszteni” az önszabályozáshoz szükséges készségeket. A legtöbb gyermek például már négyéves korában alkalmazza a zavaró külső ingerek kiküszöbölésére a különböző stratégiákat. Ha félnek, akkor gyakran eltakarják a szemüket, hangos zaj esetén pedig befogják a fülüket. Ezekben az esetekben persze nem tudatos és összetett önszabályozási módszerekről van szó, azonban mindezek az érzelmi intelligencia részét képezik.
Dr. Lisa Feldman Barrett pszichológus elmondása szerint a gyerekek nem úgy születnek, hogy rögtön megértik az érzelmeket.
Fokozatosan sajátítják el az érzelem kinyilvánítás különböző formáit, gyakran az óvónőkkel való interakciók során.
Az érzelmi intelligenciák fejlesztése ugyan egy egészen életen át tartó folyamat, azonban nagyon fontos, hogy ennek fejlesztését már egészen pici korban elkezdjük. Nemcsak a mentális egészségre van nagy hatással, hanem a gyerekek teljesítményét is befolyásolja. Egy tanulmány például kimutatta, hogy az érzelmi intelligencia kétszer annyira befolyásolja, hogy valaki sikeres lesz-e, mint maga az IQ-szint. Az önkontroll különösen fontos a gyerekek teljesítményének előrejelzésében.
Így segíthetsz a gyermekednek kifejezni az érzéseit (Fotó: Getty Images)
Miért fontos, hogy minél magasabb legyen a gyermekünk érzelmi intelligenciája?
Az érzelmi “részletesség” kulcsfontosságú a gyermekek számára, mivel javítja az érzelmi megértést, amely elősegíti a szülőkkel, az óvónőkkel, illetve a tanárokkal való kommunikációt. A változatos érzelmi kommunikáció nemcsak a stressz szintjét csökkenti, hanem elősegíti az érzelmi szabályozást, és a viselkedési zavarok kockázatát is. Nem mellesleg hozzájárul a mentális egészség megőrzéséhez, csökkenti a depressziót, illetve a szociális szorongást a gyerekeknél. Sok gyermek küzd az érzelmi kifejezésével, amely megnehezíti a szülők dolgát is, hiszen nehéz megérteniük, hogy gyermekük éppen milyen kihívásokkal kénytelen szembenézni. Ebből kifolyólag nehezen is tudnak segíteni.
Három módszer, amely segíthet az érzelmi intelligencia fejlesztésében
Szerencsére a megfelelő eszközökkel viszonylag könnyen fejleszthető a gyermekek érzelmi intelligenciája. Jen Lumanlan, szülői tanácsadó a Psichology Today oldalán azt írja, hogy a következő gyakorlati stratégiákat érdemes kipróbálni:
1. Használjunk érzésmérőt
Azt mondja, hogy az érzésmérő praktikus eszköz lehet a gyermekek érzelmi szókincsének bővítésére. Az érzésmérő egy papírlapra nyomtatott vagy rajzolt fejek ábrázolnak négy hangulatot: boldog, elégedett, szomorú és mérges. A lapot akár a hűtőre is kitűzhetjük, a gyerekek pedig könnyen rá tudnak mutatni, hogy éppen milyen hangulatban vannak. Ez segíthet nekik megnevezni, megérteni és kategorizálni az érzéseiket. Az érzelmekkel kapcsolatos szavak beépítése a beszélgetésekbe segít normalizálni az érzelmi kifejezést. Arra ösztönzi a gyerekeket, hogy hatékonyabban kommunikálják érzéseiket.
2. Nyílt párbeszéd
Fontos, hogy minél több helyzetben kérdezzük meg őket az érzelmeikről. Például, ha látjuk, hogy gyermekünk ideges, vagy frusztrált, a következőket kérdezzük meg tőle: Hogy érzed magad? Miért érzel így? Most frusztráltnak vagy dühösnek érzed magad?
3. Érzelmek felismerése különböző történeteken keresztül
Ha esti mesére kerülne a sor, Jen azt javasolja, hogy a sima felolvasás helyett, az adott történetet használjuk eszközként arra, hogy fejlesszük ezeket a készségeket. Azt javasolja, hogy álljunk meg a történet kulcsfontosságú pillanatainál és tegyük fel a következő kérdéseket: Szerinted hogyan érzi most magát a karakter? Szerinted miért érez így? Ezek a stratégiák nemcsak a nyelvi készségek, hanem az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez is nagyban hozzájárul.
