Hatvan évvel ezelőtt, kézzel írt levelekkel kezdődött két amerikai nő barátsága, akik most végre személyesen is találkoztak. A pennsylvaniai Emily Conn és a Georgiában élő Brenda Stowe a hetvenes éveikben járnak, és azóta ismerik egymást, hogy felső tagozatos diákként a tanáraik összehozták őket mint levelezőpartnereket.
A mostani megható találkozásról Emily lánya, Christina Schrecengost posztolt egy videót az Instagramra. A felvételen az látható, ahogy Emily csukott szemmel ül egy asztalnál, majd a háta mögött megjelenik Brenda. Ráteszi Emily szemére a kezét, majd megkérdezi tőle, hogy mit gondol, ki jött meglátogatni őt.
„Nem ismerem fel a hangot” – válaszolta Emily, akinek ekkor még fogalma sem volt, ki áll a háta mögött. Brenda folytatta a beszédet, majd egyik mondatát úgy fejezte be, hogy „áldott legyen a szíved”. Ebből a szófordulatból Emily egyből rájött, micsoda különleges vendég érkezett hozzá. „Brenda!” – kiáltott fel, majd megfordult, és a régi barátok szorosan megölelték egymást első személyes találkozásuk alkalmával.
„Középiskolás korukban levelezőtársak lettek, hogy könnyebben megtanulják a gyorsírást, és több mint 60 évvel később is szoros barátok maradtak. Szeptember 15-én azonban végre találkozhattak” – írta Emily lánya a csaknem 400 ezer lájkot begyűjtő videóhoz.
Conn és Stowe a levelezőpartneri kapcsolatuk kezdetén hetente vagy havonta számoltak be a saját életükről. „Nagyon fiatalok voltunk, nem beszélgettünk semmi komolyról” – mesélte a Today.comnak Emily, így eleinte leginkább arról írtak, hogy megy az iskola, milyen jegyeket kaptak, milyen az időjárás. Az évek során egyre közelebb kerültek egymáshoz, telefonon is rendszeresen beszélgettek, és mindenről beszámoltak a másiknak. Ott voltak egymásnak a nehéz időkben is, akárcsak mostanában, amikor Emilynél negyedik stádiumú, azaz áttétes mellrákot diagnosztizáltak.
„Brendának régebben mellrákja volt, ahogy nekem is, és ez még közelebb hozott minket egymáshoz – árulta el Emily. – Aztán az életem mostani szakaszában a rák visszatért áttétes formában… nem mintha sokat rágódnánk ezen. Igyekszünk pozitívak maradni, és mindent megteszünk azért, hogy felemeljük egymást és mindenkit magunk körül”– tette hozzá, és áldásnak nevezte a barátságukat.
A levélíráson kívül a páros olykor telefonon is tartotta a kapcsolatot, de más kommunikációs csatornát nem használtak, nem e-maileztek, sms-eztek és videochaten sem osztották meg élményeiket. „Nem értek a telefonokhoz, és szerintem ő sem” – mondta mosolyogva Brenda. Így viszont igazán különleges, megismételhetetlen pillanat lett abból, amikor végre először láthatták egymást személyesen.
„Láttam róla képeket, de már régóta nem. Csodálatos volt látni őt. Olyan volt, mintha egy régi barátot látnék – idézte fel a találkozás pillanatait Brenda. – Sokkal közelebb érzem magam hozzá, mert átkaroltam és megöleltem, és mindketten együtt sírtunk, és azt hiszem, ez még erősebbé tette a barátságunkat.”
(Kiemelt kép: illusztráció, fotó: Getty Images)
