nlc.hu
Család
Iskolahalasztási kérelem: hogyan és milyen dokumentumokat kell beadni? Útmutató

Megvan a határidő, pár hét maradt: a szülőknek döntenie kell január 20-ig!

2025. január 20-ig lehet kérvényezni a plusz egy év óvodát azoknak, akik azt szeretnék, hogy nagycsoportos óvodás gyermekük még ne menjen iskolába. Mutatjuk a részleteket, hol, milyen papírokat kell beadni.

Ahogyan mi is megírtuk, jövő héttől beadhatóak az iskolakezdés halasztásához kapcsolódó kérvények.

A tankötelezettség halasztására azok a szülők nyújthatnak be kérelmet, akik úgy gondolják, hogy gyermekük még nem érett az iskolakezdésre. Ez a lehetőség különösen fontos azok számára, akik az érzelmi, szociális vagy kognitív érettség jeleit figyelembe véve szeretnék megadni a gyermeküknek a fejlődéshez szükséges plusz időt.

2024. december 27-től a kérelembenyújtási határidő végéig, vagyis január 20-ig lesz elérhető ezen a linken. Mivel a 2025. évben a tankötelezettséggel összefüggő hatósági eljárások esetében az érintettek számára a kérelembenyújtási határidő utolsó napja (január 18.) olyan napra esik, amikor az Oktatási Hivatalban a szombati napra tekintettel szünetel a munkavégzés, ezért a határidő csak a következő munkanapon, vagyis 2025. január 20. napján jár le – olvasható az Oktatási Hivatal weboldalán

Színes ceruzákkal rajzol egy gyerek

Fotó: Unsplash

Hogyan kérhetem a halasztást?

A gyerek hatodik életévének betöltése után a tankötelezettség megkezdésének halasztását kizárólag egy alkalommal és egy nevelési évre lehet kérelmezni a sajátos nevelési igényű (SNI), illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) gyermekek esetében is.

Ha a gyermek augusztus 31. napjáig a hetedik életévét is betölti, a tankötelezettség megkezdése tovább már nem halasztható, a hétéves gyermeknek szeptember 1. napjával mindenképpen meg kell kezdenie tankötelezettségének teljesítését – írják. 

Ha a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága az SNI, illetve a BTMN feltárásával összefüggésben végzett vizsgálat keretében a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidőn belül szakértői véleményében javasolja, hogy a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben részesüljön, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség.

 

Ilyenkor a szakértői véleményt az óvodában kell bemutatni, az óvoda pedig annak alapján berögzíti az óvodában maradás tényét a köznevelés információs rendszerébe, a KIR-be.

Ha az SNI-vel, illetve a BTMN-nel kapcsolatos vizsgálat keretében a gyermek további egy nevelési évig történő óvodában maradását támogató szakértői vélemény kiállítására január 18. napjáig nem kerül sor és ha a szülő szeretné, hogy a gyermekünk még egy évig óvodai ellátásban részesüljön, akkor a szülőnek kérelmet kell benyújtania az Oktatási Hivatalhoz a törvényi határidőn belül.

Ha kérelmet adsz be, mellé becsatolhatsz bármilyen más dokumentumot is, ami alátámasztja a kérelmet, például a pedagógiai szakszolgálat szakértői véleményét, óvodai fejlődési naplót, pedagógiai szakvéleményt, vagy szakorvosi igazolást.

Ha a gyereknek speciális problémája nincs, akkor is érdemes jelezni a kérvényben, hogy szülőként úgy véljük, éretlen még gyermekünk az iskolakezdésre.

A Szülői Hang Közösség egy adatbázisban gyűjtötte össze az eddigi kérvényeket, ebből kiderül, olyan indokokat is felsoroltak benne, mint a gyenge emlékezőképesség, kitartó figyelem hiánya, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, vagy gyenge monotóniatűrés

Bonyolult, megterhelő eljárás

Az eljárás nemcsak bonyolult, de sokak szerint értelmetlen is: amennyiben a benyújtott dokumentumokat nem találják egyből megfelelőnek, a pedagógiai szakszolgálathoz irányítja az ügyet, ahol a valódi döntés megszületik.

A Szülői hang korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az eljárást egységesítés ürügyével vezették be, azonban a valóságban az Oktatási Hivatal döntései semmilyen nyilvános kritériumon nem alapulnak. A tapasztalatok szerint az, hogy egy gyermeket vizsgálatra küldenek-e, gyakran a lakóhelyétől függ. Egyes vármegyékben jóval nagyobb arányban rendelnek el szakszolgálati vizsgálatot, mint máshol – írják.

Az eljárás következményei súlyosak: évente több ezer gyerek marad le a szükséges plusz egy év óvodáról, miközben az elsős évfolyamokban az évismétlők aránya már 5% fölé emelkedett. A jelenlegi rendszerben a szülők jelentős időt és energiát áldoznak a kérelmekhez szükséges dokumentumok beszerzésére, miközben a gyermekek számára a többszörös vizsgálatok gyakran stresszel járnak. A szakszolgálatokra zúduló adminisztratív terhek pedig tovább rontják a helyzetet.

Ez is érdekelhet Megnézem

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top