„Hú, ezer éve nem voltam! Mindig húzom-halasztom, pedig tudom, hogy kéne, de olyan nehezen veszem rá magam” – az ismerős mondat, amit barátnő, nőismerős, anyuka vagy testvér szájából biztosan már mindenki hallott. És tény: még ha tudjuk is, sok esetben kevésbé vesszük komolyan a méhnyakrákot; a legbátrabb becslések szerint is jó, ha a nők 25-30 százaléka, vagyis legfeljebb harmada vesz részt szűréseken, jóllehet a felkészülést, megelőzést már gyermekkorban, 9–13 éves korban el kellene kezdeni.
Egy „nemszeretem” vizsgálat
„Úgy tűnik, a nőket valóban jobban riasztja, hogy mondjuk a mellüket fenyegetheti műtét, mammográfiás vizsgálatokon ugyanis sokkal többen vesznek részt, a lakosságnak közel 60 százaléka. A nőgyógyászati rákszűrésen a nők döntő többsége sajnos nem igazán »aktív«, pedig nagyrészt tisztában vannak a szűrés fontosságával” – mondja dr. Rucz Árpád, a Róbert Károly Klinika szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvosa.
| Az ÁNTSZ által a 25 és 65 év közötti nők körében szervezett szűrőprogramban a nők 5-10 százaléka vesz csak részt, de ha a magánrendelőket is beszámítjuk, akkor is csupán a nők 25-30 százaléka jelenik meg. Nyugat-Európában ezzel szemben az érintettek 60-70 százaléka jár szűrővizsgálatra. |
Nem véletlen, hogy Magyarországon a méhnyakrák a női nemi szervek daganatainak mintegy harmadát teszi ki, a mellrák után a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a 45 éven aluli nők körében, az elhanyagolt, műtéttel már nem orvosolható méhnyakrák előfordulása pedig azoknál gyakori, akik ritkán vagy soha nem vesznek részt szűrővizsgálaton, nekik 2,5-3-szor nagyobb az esélyük az előrehaladott méhnyakrák kialakulására. Pedig korai stádiumban nőgyógyászati szűrővizsgálattal nemcsak a rák, hanem a rákot megelőző, különböző súlyosságú méhnyakelváltozások is könnyen kimutathatók. A méhnyakrák kisebb beavatkozással teljességgel gyógyítható, később azonban rohamosan romlanak a gyógyulási esélyek.
Az ideális az, ha a vizsgálatot évente ismétlik, de már az is jelentősen csökkenti a kockázatot, ha legalább két-három évente megtörténik az ellenőrző laborvizsgálat. Akkor is érdemes elmenni, ha nincs panasz, hiszen a méhnyakrák észrevétlenül, fájdalommentesen alakul ki. Azokban az országokban, ahol rendszeresen élnek a szűrővizsgálat lehetőségével, a méhnyakrák teljes visszaszorulásáról beszélnek.
A biztonságos szex is számít
A megelőzést nem lehet elég korán kezdeni, de sohasem késő rászánni magunkat. A rendszeres vizsgálat mellett a megbetegedések túlnyomó többségéért „felelős”, úgynevezett humán papillomavírus elleni védelem is jelentősen csökkentheti a kockázatot. A HP-vírus – ennek több száz típusa ismert – bizonyos agresszív törzsei mindig kimutathatók a szövettanilag igazolt méhnyakrák eseteinél. Mára kifejlesztették ellene a védőoltást, amit a 9–13 éves kislányok, tehát azok kapnak meg, akik még biztosan nem találkoztak a HP-vírussal.
Magyarországon ma a felnőtt női lakosság 60–65 százaléka lehet HP-vírussal fertőzött, de a vírusok nagy többsége ártatlan, és ritka az olyan nagy rizikójú törzs, ami mindig kimutatható a méhnyakrákos betegeknél. Azt is tudni kell, hogy a HP-vírus nem tud megbetegedést okozni az egészséges immunrendszerrel rendelkező hölgyeknél, csak ha a szervezet védelmi rendszere meggyengül. A többször szült nők, vagy azok, akik a partnerüket sűrűn váltogatják, fokozottan veszélyeztetettek. „Ezért nagyon fontos a szexuális higiénia, illetve az óvszer használata, amely komoly védelmet ad. Lényeges lehet az is, hogy minden szülő már az első szerelem küszöbén beszélgessen a gyerekével arról, mit is jelent a szexuális élet, milyen veszélyei vannak, mire kell mindenképpen odafigyelni” – sorolja Rucz Árpád.
|
Méhnyakszűrési leletek rövid magyarázata P-skála
Bethesda-skála
Szövettani eredmények
|
