Petefészekrák: mik az életmentő tünetek?

Szandránál 21 éves korában diagnosztizáltak petefészekrákot. Észrevette, hogy egy kicsit meghízott és szűk a farmerja, de nem gondolt semmi rosszra. Végül éles hasfájása miatt fordult orvoshoz: végére akart járni a dolognak még a nyári utazás előtt.  „Valószínűleg életem legbölcsebb döntése volt. Az orvosomtól megtudtam, hogy tumorom van, és a lehető leghamarabb kórházba kell mennem. Eltávolították a jobb petefészkemet és a petevezetéket, majd jött a kemoterápia. Ha viszont tovább halogatom, valószínűleg teljes méheltávolításra lett volna szükség” – emlékszik ma az asszony. A most 33 éves Szandrának így azt mondták, hogy még gyermeke is lehet. Neki szerencséje volt, na meg nagyon is komolyan vette a banálisnak tűnő panaszokat.

 

A petefészekrákot nem véletlenül nevezték sokáig „néma halálnak”. Tünetei ugyanis bizonytalanok, az orvosok és a nők egyaránt könnyen elsiklanak felettük, nagyon is jellemző a téves diagnózis vagy a késői felismerés. Pedig vannak nagy valószínűséggel erre a kórra utaló tünetek: a has megnagyobbodása, a medencetáji fájdalom, az étvágytalanság, a teltségérzés, a haspuffadás, a szabálytalan menstruációs ciklus és a fáradtság.

 

Mégis száz olyan nő közül, aki észlelte a szimptómákat, csak kevesebb, mint egy megy el orvosi kivizsgálásra. Pedig az öt éven túli túlélés 85-90 százalékos, ha idejében felismerik és kezelni kezdik, de a későbbi stádiumokban már csak körülbelül 25 százalékos. A statisztikák alapján a petefészekrákban szenvedő betegek mindössze 45 százalékának van esélye az ötéves túlélésre, míg emlőráknál ugyanez a szám 89 százalék körül van. Angliában például az évente felismert 6800 petefészekrák-beteg közül a késői diagnosztizálás után csak 30 százalékuk él még öt évig.

 

Európában 2008-ban 41 448 petefészekrákos halálesetet regisztráltak, ami az összes női daganatos halálozás 5,5 százaléka. Magyarországon a nemzeti rákregiszter adatai szerint a daganatos betegségek miatti halálozási sorrendben a hetedik helyen áll a betegség, a legfrissebb, 2009-es adatok szerint 687 betegnél volt végzetes következménye a petefészekráknak. És a másik szomorú tény: ritka eset, hogy a petefészket meg lehessen menteni, vagyis a beteg még alkalmas legyen a gyermekvállalásra.

„Nagyon alattomos betegség, többnyire csak a műtőasztalon tudjuk diagnosztizálni, olyan késői stádiumban, amikor már leginkább a nő életéért küzdünk. Leginkább akkor lehet némi esély a petefészek legalább egy részének megtartására, lefagyasztására (amiből persze a megtermékenyítés egyelőre a jövő zenéje), ha a betegséget véletlenszerűen fedezzük föl, az

És a teljes körű szűrés mit is jelent? citológiai vizsgálat hüvelyi ultrahangvizsgálat méhnyak speciális vizsgálata a mellek tapintásos vizsgálata

mikroszkopikus nagyságú, néhány milliméteres területen van” – mondja dr. Forgách Vince, a meddőség kezelésére szakosodott Forgách Intézet vezetője. Ide a páciensek 25-30 százaléka azért „kényszerül”, mert a petefészkét érintő valamilyen rendellenesség miatt nem tud megtermékenyülni.

„Legyen a petefészek bármilyen jóindulatú elváltozása a gond hátterében, az jól operálható és van esély. Persze minél kisebb az egészségesen megmaradt terület, annál nehezebb a dolgunk, a kor előrehaladtával pedig még tovább romlanak a kilátások, de van remény. A rosszindulatú elváltozások esetében legfeljebb az egészen korai diagnózis esetében lenne” – mondja a szakember, aki szerint az alapos, teljes körű évenkénti nőgyógyászati szűrés szinte maximális biztonságot adhat a tragédiák elkerülésére.