A Koppenhágai Egyetem kutatói a malária ellenszerén dolgoztak, amikor feltűnt a hasonlóság a kísérletekben vizsgált terhes nők méhlepénye és a rákos sejtek egyik szénhidrátja között. Ekkor léptek kapcsolatba a kanadai British Columbia Egyetem rákkutatóival, és együtt kezdtek kísérletezni az új módszerrel.
A tudósok évtizedek óta keresik a hasonlóságokat a méhlepények és a rákos sejtek növekedésében. A méhlepény néhány hónap alatt mindössze pár sejtből egy nagyjából egy kilós szervvé növekszik, és viszonylag idegen környezetben táplálja a magzatot. Bizonyos szempontból a tumorok ugyanezt teszik, idegen környezetben agresszívan növekednek.
A kutatók rájöttek, ugyanaz a szénhidrát, amelyhez a maláriát okozó parazita hozzákapcsolódik a terhes nők méhlepényében, megtalálható a rákos sejtekben is, és az mindkét esetben gyors növekedésnek indul. Ráeresztették a parazitát a rákos sejtekre, kiderült, ezekhez épp úgy hozzákapcsolódik, mint a méhlepényhez.
A módszer a sejtkultúrákban és egerekben is működött. A két egyetem kutatócsapata összesen több ezer agydaganatos és leukémiás mintán tesztelték az eljárást, és egyelőre úgy tűnik, a malária fehérjéje mindenféle daganattípus 90 százalékát képes megtámadni. A következő lépésben háromféle emberi rákos sejteket ültettek egerekbe, majd tesztelték a módszert. Az eredmény egészen meglepő volt:
- a limfóma egy változatával beoltott egereknél a tumor mérete a kontrollcsoportéhoz mérve csupán a negyede volt
- a prosztatarák hatból két egérnél egy hónappal az első kezelés után eltűnt
- az áttétes csontrákos egereknél hatból öt még nyolc hónappal a kezelés után is életben volt, míg a kontrollcsoportnál egy sem.
A sors iróniája, ha egyszer valóban bevethető rákgyógyszert készítenek a módszer alapján, épp a felfedezésében kulcsszerepet játszó terhes nők nem élhetnek vele, hiszen a fehérje-toxin kombináció a méhlepényüket is rákos daganatnak nézné.
Kérdések természetesen bőven akadnak még. A kutatók szerint egyelőre nem bizonyított, hogy a módszerre az emberi test hasonlóan reagál, mint az egereké, illetve azt sem tudható, hogy a szervezet képes lesz-e tolerálni mellékhatások nélkül a szükséges dózisokat. A kutatók ugyanakkor optimisták, hiszen ígéretes kezdet, hogy a maláriából kivont fehérje csak a rákban és a méhlepényben megtalálható szénhidráthoz kapcsolódik, az egészséges sejteket nem károsítja – tudta meg az Index.hu.
További rákkutatás témájú cikkek az NLCafén
- Egy friss kutatás szerint a mellrák korai stádiumában nincs szükség kemoterápiára
- Megvan, mi állíthatja meg a rákos sejtek terjedését
- Áttörő kutatás a rák gyógyításában
- Újabb reménykeltő eredmények a rákkutatásban
