A Graphene Electrical Tattoo (GET) nevű eszközt a University of Texas at Austin (UT Austin) kutatói fejlesztették ki idén nyáron. Az ACS Nano szaklapban megjelent beszámoló szerint a kisméretű érzékelő a bőrön helyezkedik el, akárcsak egy ideiglenes tetoválás.
A GET alapja a grafén nevű, nanotechnológiában alkalmazott anyag: valójában egyetlen atom vastagságú grafitréteg, amelynek molekulái szabályos hatszöget alkotnak. Felfedezéséért 2010-ben Andre Geim és Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov fizikai Nobel-díjat kaptak. A biológiailag lebomló grafén rendkívül könnyű, azonban kétszázszor erősebb az acélnál. A fejlesztésben részt vevő kutatók szerint ennek köszönhetően hosszabb ideig lehet viselni, mint az eddigi szenzorokat.
A GET az emberi test többféle működését is képes figyelni: a szívritmustól az agyhullámokon át az izmok működéséig. Ha széles körben elterjed, kiválthatja az egészségügyben gyakran használt, nagyméretű és drága eszközöket, például az elektrokardiográfokat (EKG), elektroenkefalográfokat (EEG), illetve az izmok aktivitását rögzítő elektromiográfokat (EMG). A GET ráadásul emellett a bőr hőmérsékletét is tudja figyelni, valamint akár arra is tud figyelmeztetni, ha kültakarónk túlságosan kiszáradna.
„A korábbi orvosi tetoválásokkal ellentétben a GET sokkal kényelmesebben hordható, mivel akár szárazon is megtapad a bőrön” – írta a Vice-nak nyilatkozva Shideh Ameri, a UT Austin kutatócsapatának tagja. „Emellett teljesen átlátszó, így akár az arcon is gond nélkül viselhető.”
A GET további fejlesztésével olyan eszközöket is kiválthat, mint például a vérnyomásmonitorok, amelyek viszonylag sokba kerülnek, viszont az egészségbiztosítók ritkán támogatják a beszerzésüket.
„A GET-tetoválások alacsony költséggel előállíthatóak, felhasználási területük pedig a gyógyászat, de akár az ember-gép kapcsolat is lehet” – tette hozzá Ameri.
Idén nyáron a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói is bemutattak egy hasonló szenzort, amely például a vércukorszint folyamatos figyelésére alkalmas. Igaz, a DermalAbyss nevű megoldásnak egyelőre csak kísérleti változata létezik, klinikai teszteléséről pedig egyelőre nincs szó.