Az Országos Rendőr-Főkapitányság statisztikája szerint 2017-ben eddig 16 csecsemőgyilkossági ügyet zártak le, 2016-ban pedig 17-et. És ez csak a megtalált csecsemők száma. Ez a szám valószínűleg még magasabbra tehető az ismeretlen és felderítetlen csecsemőgyilkosságok miatt.
Legutóbb november végén egy nyíregyházi társasház szemétgyűjtő konténere mellett találtak egy halott újszülöttet, míg szeptemberben egy miskolci temetőben bukkantak egy halva született csecsemő holttestére.
Bűnügyi helyszínelők dolgoznak 2017. november 19-én egy nyíregyházi társasháznál, ahol halott csecsemőt találtak a közeli konténer mellett – MTI Fotó: Taipusz Attila
Cseres Judit kriminológus Eltékozolt újszülöttek című könyvében 286, 1982 és 1999 között történt újszülöttgyilkossági esetet vizsgál. Megállapítása szerint az anyák inkább hagyják meghalni az újszülöttjüket, s ritkábban bántalmazzák őket, de ha igen, akkor nagyon. A kisbabák holttesteit a legtöbben becsomagolják valamilyen textilbe, és valamilyen táskába – többnyire nejlonszatyorba – helyezik el, úgy rejtik el különféle helyekre – írja a kriminológus.
A falusiak főleg árnyékszékbe vagy emésztőgödörbe vetik a gyermeket, a városiak inkább kukába. De van, aki a szeméttelepre viszi, elégeti vagy a sertések elé veti – állítja Cseres Judit.
A szakember szerint a gyilkosságok legmeghatározóbb oka a családtagok közti kommunikáció hiánya, a terhesség titokban tartása. A nők a teherbeeséstől kezdve titkolják állapotukat, nem szólnak családtagjaiknak, gyerekük apjának, és nem keresik fel a terhesellátást és az orvost sem. Úgy véli, a gyilkosságokban legalább annyira hibás a környezet is, amely lehetővé teszi a nőnek, hogy kilenc hónapon keresztül nem létezőnek tekintse a terhességet.
Pedig lenne lehetőségük arra a nőknek és családjuknak, hogy következmények nélkül lemondjanak a gyermekükről. Elhelyezhetik a kórházakban található, babamentő inkubátorba, ami nem számít bűncselekménynek, ellentétben azzal, ha a kórház folyosóján vagy a mellékhelyiségben hagyják az újszülöttet.
