A születésünk óta formálódik a szemünk, a maximális látásélességet ötéves korunkra érjük el. Az, hogy a szemünk a közeli és távoli dolgokról iszonyú gyorsan tud éles képet alkotni, azon is múlik, mennyire rugalmas. Közelre nézéskor domborúbbá válik, így aztán éles képet alkot a közeli tárgyakról. Mondjuk egy teáscsészével nem igen akad gondja, de ha a csésze aljára nyomott évszámot és a gyártó nevét is meg akarjuk tudni, könnyen kiütközik, ha a rugalmasság csökkent. Ilyenkor ugyanis önkéntelenül messzebb tartjuk magunktól, hunyorogni kezdünk – hátha az elmosódottból kirajzolódik valami. Intő jel az is, ha az okostelefonon az sms betűméretét nagyobbra állítjuk, vagy ha nehezebben megy az áruházban az összetevőket kisilabizálni egy-egy élelmiszeren.
Amikor már nem tudod a tűbe befűzni a cérnát
„Negyvenéves kor felett csökken a szem alkalmazkodó képessége a közeli távolsághoz – magyarázza dr. Ozsváth Mária szemorvos. – Ez egy természetes folyamat, előbb-utóbb mindenki tapasztalni fogja. Amennyiben észrevesszük, hogy »alkarunk hossza rövidül«, és nem tudjuk elég távol tartani az olvasnivalónkat azért, hogy elolvassunk valamit; ha homályosabban látunk, ha elfárad a szemünk a számítógép-használat után, akkor javaslom, hogy mielőtt forduljunk szemészorvoshoz vagy optometristához, a közeli dioptriák beállítása miatt. Ezek ugyanis intő jelek, és a kényelmes olvasáshoz szükség lesz olvasószemüvegre.
Sokan kérdezik tőlem, hogy megállítható-e a változás. Maga a folyamat egy fiziológiás állapot. Mindenkinél előbb vagy utóbb bekövetkezik, akár volt életében szemüvege, akár nem. Megállítani sajnos nem tudjuk, de szemtornával, látástréninggel lassítható, sőt azt is elérhetjük, hogy a kisebb dioptriákból ne legyen nagyobb dioptria, ha rendszeresen elvégezzük a szemizomgyakorlatokat. Olyan ez, mint a testnek a rendszeres mozgás, torna. A szemet is lehet mozgatni.”
Az instant szemüveggel még több kárt okozhatunk
A szemüveg nem elérhetetlen találmány, nem furcsa, sznoboknak való szerkezet. Van persze ára, és a divatipar okosan bekebelezte ezt az egészségügyi segédeszközt. Egy biztos, hogy aki jól látott, az ebből a komfortérzetből nem szívesen enged, és megtesz mindent, hogy ez továbbra is így maradjon. Akinek korábban nem volt látásproblémája, annak általában kis dioptria is elég lesz, aki viszont már korábban is rosszul látott, annak nagyobb dioptriára, erősebb szemüvegre lesz szüksége az idő múlásával.
„A tudomány és technika fejlődésével egyre több embernek nőtt meg a látásigénye, a kényelmes látásra való vágya – magyarázza a szakértő. – A napi többórás számítógépes munka is fárasztja a szemet, ezért a számítógépes munkakörben dolgozóknak külön a számítógépes távolságra adunk dioptriát azért, hogy még kényelmesebben tudjon dolgozni a nap folyamán a szemük. Természetesen a látástréning-gyakorlatokat is javasoljuk. Ez rendszeres napi odafigyelést igényel, ezért sokan egy idő után abbahagyják. Pedig bárhol, bármikor elvégezhető.
Réslámpás vizsgálat egy magyarországi szemészeti szakrendelőben (Fotó: MTI/Sóki Tamás)
Ennél is nagyobb baj, hogy az emberek könnyű és rossz megoldásokat választanak. Betérnek egy élelmiszerboltba vagy drogériába, és leveszik a kész szemüvegeket a polcról, maguk eldöntve, milyen dioptriára van szükségük.
Szakemberként ezt nagyon nagy hibának tartom, ha vizsgálat nélkül csak veszünk egy kész szemüveget, mert homályos látást nagyon sok szemészeti betegség okozhat. Ráadásul a kész szemüveg pupillatávolsága nem egyezik meg a saját pupillatávolságunkkal, a centruma nem a mi szemünk szerint van beállítva, ezért sokszor még több panaszt okozhat, mint ami addig volt. Fejfájás, szédülés, gyengeség is jelentkezhet.
Tévhit, hogy a szemvizsgálat csak a dioptriákról szól
Ha egy női táskát kiborítanánk negyven felett, ott kellene lapulnia benne az olvasószemüvegnek. A táskák felében azonban nem orvos által bemért lencséjű keretes lapulna a tokban, hanem egy gyorsan megvásárolt instant szemüveg, amit csak úgy feltesznek a polcokra, egyes, kettes, néha feles vagy másfeles beméréssel. A barátnőim zöme, akiknek van ilyen „hipp-hopp szemüvege”, azzal védekezik, hogy fogyóeszköz a szemüveg, gyorsan elhagyják. Kár pénzt fektetni bele, meg is sérül, rápakolnak, elkeveredik. Végül az érvek között a csúnya kategória is szerepel. Ezeket (vagy úgy általában a szemüveget) nyilvánosan nem viselnék, nem is égetnék magukat vele, mert akkor a környezetük rájönne, hogy nem ők az új harmincasok, hanem ha kell az olvasószemüveg, akkor bizony taposós negyvenesek. Van tehát (ál) érv bőven, ami az olvasószemüveg ellen szól, vagy az ellen, hogy egy orvos igenis nézze meg a szemünket. Csakhogy a homályos látás nem mindig rugalmassági probléma.
Aki észreveszi magán, hogy homályosan kezdett el látni, az mindenképpen keressen fel egy szakorvosi rendelőt – mondja a szakértő. – Csak ott fog kiderülni, hogy szemüvegre lesz szükség, vagy netán nagyobb a baj, és szembetegség áll a háttérben. A zöld hályog például hasonló tüneteket produkál, de csak szakorvos tudja kezelni, házi praktikák szóba sem jöhetnek.
Ugyanezt javaslom, ha már szemüvegesek vagyunk, vagy olvasószemüveget is használunk. Évente, kétévente érdemes megnézetni szemorvossal a szemünket.
A szemfenéken a szemészorvos látja a magas vérnyomás okozta elváltozásokat, a cukorbetegség okozta elváltozásokat, a koleszterinszint okozta elváltozásokat, és még sok más betegséget is meg tud állapítani, például a szemfenék-meszesedést (makulakopás). Tévhit, amikor az emberek azt hiszik, hogy a szemvizsgálat csupán a dioptriák beméréséről szól.
Egy alapos orvos ezekben az esetekben mindenre kitér, és a legsúlyosabb betegségek kezdeti tüneteire is időben tud reagálni, akár azzal, hogy továbbküldi a beteget egy belgyógyászati kivizsgálásra.
Ha pedig mondjuk szemfenékbetegségről van szó, akkor mi tudunk segíteni. Ezt tovább kell vizsgálni sejtszinten, hogy a diagnózist pontosítani tudjuk. Ezért speciális gépekre is szükség van, úgymint OCT (Ocularis Computer Tomografia) szemészeti ultrahang, látótérvizsgálat, microperimetria. Ez utóbbi talán kevésbé ismert. A microperimeter egy nemzetközi csúcstechnológiás orvosi műszer, amelynek a segítségével a szemfenék sejtjeit vizsgálva láthatjuk, hogy a sejtek működése megfelelő frekvencián mozog-e, illetve egyúttal sejtszinten vizsgáljuk a szemfenék épségét is. A műszer négy különböző módon vizsgálja át a szemfenékbetegek retináját, makuláját, és ezután jelzi a vizsgálat eredményét. Amennyiben súlyosan vagy kevésbé súlyosan károsodott szemfeneket találunk, és adott a lehetőség a sejtek regenerálására, illetve stimulálására, azt jelzi a rendszer a vizsgálat végén. Ezután a beteg döntésére bízzuk, hogy szeretné-e igénybe venni a rehabilitációs kezelést.
A makulabetegség nem gyógyul meg, de a betegek látásfunkciója javulhat attól függően, hogy mekkora terület károsodott a szemfenéken. Akár 10-50 százalék közötti funkciójavulás is elérhető.”
És később?
Az ötvenes években az öregszeműség fokozódik: egyre gyakrabban lesz rá szükség, hogy még erősebb dioptriájú eszközöket: szemüveget vagy kontaktlencsét használjunk. Újabb és gyakoribb probléma lesz a szemszárazság, a nőknél különösen a menopauza után erősödik fel ez a tünet.
A hatvanas korosztálynál a szemromlásnál gyakoribb tünet a szürke hályog megjelenése, illetve a látás egyre homályosabb és ködösebb lesz. Többen panaszkodnak, hogy a fény nem elég, ezért olvasásnál, egyéb tevékenységnél többször kapcsolnak erősebb lámpákat.
Hetven felett nő a zöld hályog kockázata, a makuladegeneráció, és csökken a látómező, romlik a színlátás. Aki ebben a korban még vezet, és megkapja a jogosítványhoz való alkalmasságit, legyen előrelátóbb, és ne hanyagolja el a látásvizsgálatokat! A szemüveg viselése kötelező, ha a jogosítvány kiadásához a szakorvos megállapította!
Nyitókép: Thinkstock
