A pisztácia egy eredetileg Nyugat-Ázsiából, Görögországból származó, kemény és száraz héjú gyümölcs. A Római Birodalom idején aztán elterjedt az egész Földközi-tenger medencéjében. Népszerűsége azóta távolabbi vidékeken is a magasba emelkedett. A kaliforniai pisztácia természetesen is sokkal sósabb, mint a Közel-Keletről származó. Lássuk, mi ennek az oka.
Az isteni pisztácia egészséges
A legfőbb exportőr Irán, ott biztosan tudják, hogy a pisztácia koleszterincsökkentő, így a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását is jelentősen csökkenti. Megakadályozza ugyanis a koleszterin lerakódását az érfalakban. Ezenkívül gazdag antioxidánsokban: A-, E- és B-vitaminokban, bőségesen tartalmaz káliumot, kalciumot, cinket és magnéziumot.
Az antioxidánsoknak köszönhetően egyesek szerint rákmegelőző hatása is van, illetve 100%-kal csökkenti a stressz okozta magas vérnyomást.
A benne található zsírsavak pedig telítetlenek, tehát jótékonyak, mert a szervezet nem halmozza fel őket.
Akiknek nem ajánlott
Természetesen, akik mogyoróallergiában szenvednek, jobb, ha a pisztáciával sem próbálkoznak.
A másik ok, amiért érdemes mértékkel fogyasztani, az a sóssága. A pirított, zacskós pisztácia leggyakrabban sózott is, ezért a magas vérnyomással küzdők mértékkel fogyasszák.
Emellett fogyókúra során is jobb, ha mértékkel fogyasztjuk.
