Egészség

„Öt évbe telt, mire kinyomoztam, gyerekkorom amalgámtömései okoztak minden galibát”

Krónikus fáradtság, depresszió, pajzsmirigyproblémák. Könnyen lehet, hogy ha ilyen problémáink vannak, a fogorvosnál kell keresni a megoldást. Az amalgámtömés egészségkárosító hatásának kérdése, bár megosztó téma, a vita hosszú távon megoldódni látszik: az Európai Parlament és a Tanács 2030-tól végleg megszüntetné az amalgámtömések alkalmazását.

„Nyolc éve annak, hogy bár semmi komoly oka nem volt, megromlott az egészségi állapotom, mentálisan teljesen összeomlottam:

nem tudtam teljesíteni a munkahelyemen, nem aludtam, lefogytam, elbizonytalanodtam, a fejem köré pedig mintha csak egy pántot erősítettek volna, folyamatosan ott volt egy szorító érzés

– meséli a mérnök végzettségű édesapa, Attila (44). – Orvostól orvosig jártam, minden létező vizsgálatnak alávetettem magam, pszichiáterhez jártam, antidepresszánst szedtem, mégis egyre nyomorultabbul éreztem magam. Életem legmélyebb pontjára akkor jutottam, amikor megfordult a fejemben, hogy jó lenne nem élni, de a tudat, hogy a gyermekeimnek szükségük van rám, erőt adott, és haladtam tovább. Egy-két évig ebben az elviselhetetlen állapotomban vegetáltam, a felderítésére szánt pénzösszeg a millióhoz közelített, amikor annyira elkeseredtem, hogy elhatároztam, ha senki más nem tud rajtam segíteni, magam veszem kezembe a »nyomozást«. Dr. Google-nak köszönhetően persze rengeteg zsákutcába bevittem magam, de kitartó voltam, és az álmatlan éjszakákat arra használtam, hogy mérnökként újra összerakjam az egészségem. A tünetek mentén kezdtem el kutatni, és ahogy egyre nagyobb tudásanyagra tettem szert, úgy állt össze egyre jobban a kép. Öt év kitartó munkája után sodorta az utamba az élet a lehetséges választ. Gyerekkorom amalgámtömései okozták a galibát. Ma már sokan látják a higany és a betegségek közötti összefüggést, és jó tanácsokkal látják el az embereket, sokszor mégis felelőtlenül teszik ezt. Én megjártam, volt, hogy az állapotom nemhogy javult volna, de a félrevezető tanácsok miatt mélyebbre csúsztam.

Aztán az amalgámtöméseim szakszerű és teljes eltávolítása után végre ott volt a fény az alagút végén. Elkezdtem hízni, a fejem kitisztult, és visszajött az életkedvem.

Mi az amalgámtömés?

A fogászati amalgám fémek ötvözete, aminek 50 százaléka elemi higany, míg a fennmaradó rész réz, ón, ezüst és más egyéb fémek. Az elmúlt 200 évben fogászatban tömésként alkalmazták annak könnyű felhasználhatósága, mechanikai tulajdonságai miatt. Tömés során a fogorvos összekeveri a fémport és a folyékony higanyt, ezzel létrejön az amalgámgitt, ami hamar ellenálló töméssé szilárdul. Bár mellékhatásokat a kezdeti időkben is észleltek, mivel nem volt más tömőanyag, ezt kezdték el alkalmazni.

Amalgám háború

Az amalgámtömés a higanytartalma miatt már akkor komoly vitákat eredményezett, amikor 1818-ban a párizsi orvos, Louis Nicolas Regnart felfedezte azt. A találmányt az 1830-as években Amerikában is „bemutatták”, de a higanytartalomra hivatkozva a Fogorvosok Amerikai Társasága arra kérte tagjait, hogy munkájuk során mellőzzék az amalgámtömést. Ekkor robbant ki az úgynevezett „első amalgámháború”, amit az amalgám mellett érvelők nyertek meg. 1859-ben megalapították a Nemzeti Fogorvos Szövetséget, és hozzájárultak az amalgámtömés széles körű elterjedéséhez. A „második amalgámháború” Alfred E. Stock német vegyész nevéhez fűződik, aki az 1920-as években számtalan publikációt írt a higany különféle aspektusairól és a higanymérgezésről. Miután felismerte a higany szerves származékainak toxicitását, és miután maga is higanymérgezéstől szenvedett, az amalgám hangos ellenzője lett, ám a témát a második világháború lesöpörte az asztalról. A „harmadik amalgámháborút” 1981-ben Mats Hanson neurobiológus keltette életre Svédországban, ő a fogorvosi amalgámot az évtized legnagyobb mérgezéses katasztrófájának tartotta, de változást ő sem ért el.

Az első „háború” óta sok évtized telt el, a téma pedig továbbra is megosztó.

„Az orvosi és fogorvosi világban az amalgámmal kapcsolatban nincs egybehangzó vélemény” – magyarázza Dr. Malita Johanna fogorvos, és hozzáteszi, az amalgámnak rengeteg olyan tulajdonsága van, ami miatt elterjedhetett, például olcsó, gyorsan behelyezhető, és szemben a kompozitokkal, ellenáll a nedvességnek, a vérnek és a nyálnak. Ennek ellenére a technológia rohamos fejlődése azt mutatja, az amalgám nem biztonságos, az nemcsak a környezetre, de az emberre is veszélyes. Egyáltalán nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még 1991-ben nevesítette, hogy a nem ipari környezetben a fogászati amalgámban található higanyból származik a legtöbb higanygőz.

Dr. Malita Johanna

2016 decemberében három EU-intézmény (az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa) ideiglenes megállapodást kötött, miszerint megtiltja a fogászati amalgám használatát a 15 év alatti gyermekek és a terhes vagy szoptató nők esetében, 2030-tól pedig egyáltalán nem engedélyezi az amalgámtömések alkalmazását. A WHO 2017-ben deklarálta, hogy a higany legkisebb mennyisége is egészségkárosító lehet. Sok állam, mint Svédország, Anglia, Franciaország, Norvégia, Dánia, Svájc, Németország és Japán már korlátozta, vagy épp betiltotta a használatát.

Vázlatpontok a WHO állásfoglalásából

  • A higany természetes előfordulási helye a földkéreg, és a természeti erők (pl. vulkáni) vagy az emberi tevékenység eredményeként kerülhet be a környezetünkbe.
  • A higanynak több formája ismert: fémes, szervetlen, organikus. Ezek nemcsak a toxikusságuk mértékében térnek el egymástól, de a szervezetre (idegrendszer, immunrendszer, emésztőrendszer, vesék, bőr, szem) gyakorolt hatásuk is más.
  • Valamilyen mértékben minden ember ki van téve a higany veszélyeinek, az állásfoglalás a magzatokat különösen veszélyeztetett csoportba sorolja.
  • A higany toxikus hatással van a központi és perifériás idegrendszerre, az emésztőrendszerre és az immunrendszerre, a tüdőre és a vesére. Különböző higanyvegyületek remegést, álmatlanságot, memóriavesztést, fejfájást, kognitív és motoros rendellenességeket okozhatnak.
  • A fogászati amalgámot szinte minden országban használják. A WHO 2009. évi szakértői konzultációja arra a következtetésre jutott, hogy az amalgám globális, rövid távú betiltása problémás lenne a közegészségügy és a fogászati egészségügyi ágazat számára, ám a betegségek megelőzése érdekében a fokozatos lemondást folytatni kell: elérhető és költséghatékony alternatívákat kell biztosítani, lehetővé kell tenni ezek felkutatását, fejlesztését, oktatni kell a fogorvosokat és tájékoztatni az embereket.
Csak az Egyesült Királyságban évente 7,41 tonna, fogászati amalgámból származó higany kerül a szennyvízcsatornába, a légkörbe vagy a talajba, amihez hozzájön az a 11,5 tonna egészségügyi hulladék, amit aztán újrahasznosítanak, illetve ártalmatlanítanak. Éppen emiatt volt fontos a 2013-ban megkötött Minamata Egyezmény, amiben számos ország – köztük Magyarország is – vállalta, hogy olyan jogilag is kötelező erejű lépéseket eszközöl, amivel végleg kiszorítható válik a higany és a fogászati amalgám, nemcsak a környezet, de az emberek védelmében.

Az amalgám töméssel járó kockázatok

„A higany, illetve az amalgámtömés káros mellékhatásai egyénenként eltérnek” – magyarázza Dr. Malita Johanna, és hozzáteszi, a tünetek között szerepel többek között a krónikus fáradtság, pajzsmirigypanaszok, a depresszió, az érzelmi instabilitás, de ahány ember, annyi reakció, azt ugyanis befolyásolja a génkészlet, az étkezési szokások, a stresszfaktor, a lakóhely vagy épp a már meglévő betegségek típusa, súlyossága. Azonban nem kell betegségeket felsorolni ahhoz, hogy belássuk, amalgám helyett érdemes más tömőanyagokat választani.

Fotó: getty images

„Amennyiben félretesszük az amalgám toxikus aspektusát és a biológiai szempontokat, az amalgámnak számtalan olyan hátránya van, amivel mindenki egyetért. Az amalgám nem forr össze a foggal, annak szerkezetét nem erősíti, de idővel gyengíti azt. Ezenkívül ez a fajta tömés korrodálódhat, összehúzódhat és kitágulhat, minek következtében fémionok,  higanygőz és esetleg apró, szabad szemmel nem látható darabok jutnak be a szervezetbe, a szövetekbe, ahonnan továbbjuthat a májba, az agyba, a vesébe, a tüdőbe és az emésztőrendszerbe. A tömésben és foganyagban létrejövő mikrohézagok, a dentin elszíneződése megnehezíti a szuvasodás felismerését, de a kioldódott fémionok okozta íny- és szöveti megbetegedések lehetőségei mind-mind az amalgám ellen szólnak.

Emiatt különösen fontos, hogy az amalgámtömés eltávolítása biztonságos és precíz úton történjék, hiszen nemcsak az a cél, hogy az amalgám ne kerülhessen be a szervezetbe, de az is, hogy annak szabad szemmel nem látható részei is kikerüljenek a fogakból. A szervezetbe a legtöbb higany a fog betömésekor és a tömés eltávolításakor kerül. Ez az oka annak, hogy terhes illetve szoptató édesanyák töméseit nem távolítják el egészen addig, amíg szoptatnak, a higany koncentrációja ugyanis a magzatnál akár harminc százalékkal is megugorhat” – magyarázza a szakember.

Egy 2011-es norvég kutatás három éven keresztül követte azokat a pácienseket, akiknek az amalgámtöméseit eltávolították. Az eredményeket a Journal of Oral Rehabilitationben tették közzé. Az érintettek arról számoltak be, hogy több lett az energiájuk, eltűnt a fémes íz a szájukból, és lekerült az úgynevezett ködös agy érzése a fejükről, a szervezetük pedig jobban reagált más kezelésekre, mintha valamiféle akadályt gördítettek volna el azok útjából.

A tökéletes eredmény érdekében sokan úgynevezett nehézfém-kivezetésbe és megfelelő diétába kezdenek, hogy a szervezetbe már bekerült nehézfémeket is kimossák a szervezetből.

nlc.hírlevél

Iratkozz fel az nlc hírlevelére, és olvasd elsőként a legizgalmasabb híreket!

FELIRATKOZOM

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése