Egy oxfordi tanulmány szerint két héttel azután, hogy Nagy-Britanniában és Olaszországban megtörtént az első, igazoltan a COVID-19 világjárványnak betudható haláleset, a lakosság jelentős része már tünetmentesen átesett a betegségen, és immunis lehetett a fertőzésre – írja a Qubit.hu.
Március 19-re a brit lakosságnak legalább a 36, de akár a 68 százaléka is áteshetett a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzésen, állította klasszikus epidemiológiai modellje alapján az Oxfordi Egyetem Sunetra Gupta elméleti epidemiológus vezette kutatócsoportja.
Miután modelljüket az olaszországi halálozási adatokra is ráillesztették, a tudóscsoport arra az eredményre jutott, hogy a lakosság átfertőzöttségének a mértéke nagyjából két héttel az első bejelentett olaszországi haláleset után akár már 60-80 százalékos is lehetett.
Az elméletet persze sokan megkérdőjelezik. Konszenzus mindössze abban alakult ki, hogy a tanulmány állításainak az igazolásához és a helyes járványügyi döntések meghozatalához elengedhetetlenül szükséges lenne a lakosság tömeges tesztelése, csak így lehetne eldönteni, hogy a valóságban hányan fertőződhettek meg és hordhatták ki a COVID-19-et „lábon”, teljesen tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel.
„A járvány terjedésének azt az időszakát, nagyjából az első két hetét vizsgálták, amikor a két országban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban, még nem voltak olyan járványügyi intézkedések, amelyek korlátozták volna a lakosság szabad mozgását. Mivel az első halálesetek idején a járványügyi szakemberek legfeljebb kontaktkutatással foglalkoztak, a vírus ekkor még szabadon terjedhetett” – írja a Qubit.hu.
Az emberiséget megfertőzni képes új patogének terjedési szakaszai:
1. A patogén elsőként lassan és észrevétlenül felhalmozódik. (Egy március 17-én a Nature Medicine-ben megjelent tanulmány szerint a SARS-CoV-2 akár évek, évtizedek óta is az emberrel élhet, csak eddig észrevétlen maradt.)
2. Az új fertőzés kirobbanóan gyors ütemű.
3. A védettséget szerzett populáció növekedésével bekövetkezik a fertőzés terjedésének jelentős lassulása, majd elhalása.
„Az oxfordi tanulmányban ismertetett modellel Kertész János Széchenyi-díjas hálózatkutató fizikus szerint az a legfőbb probléma, hogy a legalapvetőbb társadalmi struktúrákat sem veszi figyelembe, nemhogy a beavatkozó lépéseket, amelyekkel az emberek önként vagy kényszer hatására igyekeznek a megbetegedést elkerülni. Például: hányan élnek falvakban, és hányan laknak a járvány terjedése szempontjából a vírusnak jobb körülményeket biztosító zsúfolt nagyvárosokban, hogyan változik a vírus fertőzőképessége, ha senki nem jár iskolába, kevesebben járnak dolgozni, és sokan hordanak szájmaszkot az utcán” – teszi hozzá a weboldal.
