Milliók élnek karanténban, hanyatlik a gazdaság, az egész világ azon szorong, mikor lesz ennek vége. A kormány bejelentése alapján május 3-án tetőzik a járvány Magyarországon. Megakadályozható-e egy újabb pandémiás hullám klímavédelmi intézkedésekkel? Mi lesz a hatása a karanténnak a gyerekekre? Használható-e a big data, a személyek adatainak nyomon követése a járvány megfékezésére? A CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozatában erre adnak választ a professzorok.
„Egyértelmű, hogy ezt a pandémiát is csak magunknak köszönhetjük. Ha továbbra is ilyen mértékben folyik a természet rombolása, további pandémiákra lehet számítani. Már most is látni, hogy körülbelül 4 havonta jelenik meg egy újabb kórokozó, és ezeknek háromnegyede az állatvilágból terjed át az emberekre. Nemcsak esztétikai szempontból fontos a természet sokszínűségének rehabilitációja, hanem az emberiség fennmaradása szempontjából is”
– mondja Ürge Vorsatz Diana, a CEU oktatója, a Nobel-békedíjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke.
Szerinte „a kormányok a GDP 5-25 százalékát fogják költeni gazdaságélénkítésre. A GDP éves 2,5 százaléka elég lenne ahhoz, hogy megoldjuk a klímaváltozást. Tehát most különleges esélyt kaptunk: zöld élénkítő csomagokkal egyszerre lehet munkahelyeket teremteni, jövőbeli pandémiákat megelőzni és egyszerre megoldani az éghajlatváltozást. Ha viszont nem építjük bele ezeket a szempontokat az újjáépítésbe, a civilizáció komoly veszélybe kerül.”
Koronavírus-fertőzésből felgyógyult 16 napos csecsemőjét fogja édesapja védőöltözéket viselő, ünneplő kórházi dolgozók mellett a Fülöp-szigeteki Quezon Országos Gyermekkórházában 2020. április 28-án (Fotó: MTI/AP/Aaron Favila)
A történelem folyamán már több alkalommal is végigsöpört az egész világon olyan járvány, amely teljesen felforgatta az akkor élő emberek életét, hatalmas pusztítást hagyva maga után. A 14. század közepén Európában a „fekete halál” okozott óriási törést és népességpusztulást, a pestisjárvány egész régiókat néptelenített el. Mit tanulhatunk azokból a folyamatokból, amelyek a világjárványok után jelentek meg a különböző társadalmakban, illetve vannak-e olyan, akár középkori szabályozások, amelyek a mai modern tudomány által sokkal jobban ismert járványhelyzetekben is hasznosnak bizonyulhatnak? Az est másik beszélgetőpartnere, Laszlovszky József épp ebben a témában tud hozzátenni múltbeli jártasságával.
De mennyire támaszkodnak a döntéshozók a tudomány eredményeire és van-e értelme a széles körű tesztelésnek? Kertész János hálózatkutató, a CEU Hálózatkutatási Tanszékének vezetője szerint a cél a technikai fejlődés irányítása a civilizáció fenntarthatósága és az emberiségre veszélyes jelenségek, mint a mostani COVID-19 járvány elkerülése lenne, amiben pedig a tudománynak nagy szerepe van.
„Nem kis elégtétellel látjuk, hogy a járvány hatására azok is, akik korábban teljesen figyelmen kívül hagyták a tudományt és művelőit, most kénytelenek a tudósok szavára figyelni. Az adat- és hálózattudománynak óriási szerepe van a járványterjedés megértésében és az ellene való küzdelemben is. Persze a fejlett tudományos módszerek semmit sem érnek, ha nincs megfelelő mérés, ami a járvány esetében a széles körű tesztelést jelenti.”
A járványhelyzet miatt online folytatódik a CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozata. A CEU professzorai és a velük együttműködő magyar szakemberek, valamint a társadalmi élet ismert szereplői mutatják be a közönség számára a legizgalmasabb tudományos aktualitásokat és azok közvetlen hatását mindennapi életünkre. A mostani beszélgetés a COVID-19 járvány megfékezéséről és következményeiről szól olyan elismert szakemberek részvételével, mint Ürge-Vorsatz Diána, Kertész János, Széchenyi-díjas magyar fizikus, hálózatkutató, a CEU Hálózatkutatási Tanszékének vezetője, Laszlovszky József régész, a visegrádi királyi központ kutatója, a CEU Kulturális Örökség Tanulmányok Tanszékének vezetője és Pléh Csaba, a CEU oktatója, Széchenyi-díjas magyar pszichológus, nyelvész. Az esemény végén a hallgatóságnak lehetősége lesz kérdéseket is feltenni.
Időpont: 2020. április 30. 18 óra. Az online közvetítést ezen a linken lehet követni (Microsoft Teams).
