Egészség

Megelőzhet egy újabb világjárványt a vadállatpiacok betiltása?

A koronavírus-járvány kínai lecsengése után újra kinyitottak a vadállatokat is árusító piacok, miközben egyre többen követelik végleges bezárásukat. De mennyit segíthet ez egy újabb világjárvány megelőzésében, és miért kockázatosak ezek a helyek?

Az egész világon betiltaná a vadállatpiacokat az ENSZ egyik vezetője, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek az új koronavírushoz hasonló világjárványok. Elizabeth Maruma Mrema, a nemzetközi szervezet biodiverzitásért felelős vezetője azt mondta, véglegesen be kell zárni azokat a piacokat, ahol élő és leölt állatokat kínálnak emberi fogyasztásra.

Eladásra szánt krokodil a kínai Cukidzsi halpiacon a kínai Kuantung tartományban lévõ Kuangcsouban 2018. január 22-én

Eladásra szánt krokodil a kínai Cukidzsi halpiacon a kínai Kuantung tartományban lévõ Kuangcsouban 2018. január 22-én

A vizsgálatok szerint a Covid-19 is egy ilyen vadállatpiacon ütötte fel a fejét Vuhanban, ahol cibetmacskát, farkaskölyköket, kígyót, denevért, krokodilt és tobzoskát is lehetett kapni. Igaz, később több járványügyi szakember vitatta ezt az állítást: az első fertőzöttek valóban a Huanan nevű vuhani piacról érkeztek, de könnyen lehet, hogy nem onnan indult a járvány. Az viszont szinte biztos, hogy denevérről került az emberre, akár közvetlenül, akár egy közvetítő – jó eséllyel a tobzoska – révén.

A piacok úgyanúgy működnek, mint a járvány előtt

Ám akárhonnan is terjedt el az új koronavírus, a vadállatpiacok időzített bombaként működnek, és bármikor újra kirobbanhat egy világjárvány. A kínálatban az egzotikus vadállatok, háziasított és haszonállatok mellett frissen vágott nyers hús is van. A higiéniai viszonyok láttán pedig a rosszullét kerülgetné az európai élelmiszerbiztonsági szakembereket, gyakran a piac kövén dolgozzák fel a leölt állatok húsát. A szűk ketrecekben, gyakran sérülten tartott állatokra nem sok figyelmet fordítanak az árusok, hiszen rövid időn belül úgyis leölik őket. Egy állat könnyedén elkaphat egy másiktól valamilyen betegséget, ami – ha a vírus képes gazdát váltani –, embereken is megjelenhet.

A koronavírus-járvány hatására Peking ideiglenesen bezáratta az élelmiszerpiacokat, de most, hogy a hivatalos közlések szerint Kínában gyakorlatilag lecsengett a járvány, újranyitották őket. A Daily Mail beszámolója szerint a piacok ugyanúgy működnek, mint a koronavírus előtt, a higiénia mit sem javult, az egyedüli változás, hogy a biztonsági őrök nem engedik a látogatóknak, hogy fényképet készítsenek.

Miért esznek denevért meg tobzoskát?

A vadállatok fogyasztása a múlt század hatvanas-hetvenes éveit követően terjedt el Kínában, miután milliók haltak meg éhínségben, mert képtelenek voltak elegendő élelmiszert előállítani az országban. A kommunista vezetés ezért 1978-ban engedélyezte a magánfarmok működtetését. Mivel a marha-, csirke- és sertéstenyésztés továbbra is a nagyvállalatok kezében maradt, a kisebb gazdaságokban olyan állatokat kezdtek tenyészteni, amelyeket el tudtak fogni a vadonban. Így kezdtek teknőst, kígyót vagy denevért szaporítani a farmokon. Mivel az emberek nem haltak éhen, a kormány támogatta a vadállatok tenyésztését.

A különböző egzotikus állatok fogyasztása nem csak státusszimbólum Kínában, de alapanyagként ezek az állatok megjelennek a tradicionális kínai gyógyászatban is. Egy páva-vacsora például azt mutatja, hogy valaki nagyon megtiszteli a vendégét, a denevéreket pedig azért fogyasztják, mert a hiedelmek szerint növelik az életerőt, és védelmet nyújtanak a rákkal szemben. A tobzoska pikkelye és az állat különböző szervei a hagyományos kínai orvoslás szerint szinte mindenre gyógyír: jó az asztmára, a puffadásra, az ízületi gyulladásra és a rákra. Aztán ott van a közkeletű vélekedés, amely szerint ha valaki elfogyaszt egy állatot, a tulajdonságait is magába szívja.

Képünk illusztráció. Téli álmot alvó nagy patkósdenevérek (Rhinolophus ferrumequinum) az Abaligeti-barlangban 2018. január 16-án (Fotó: MTI Fotó: Sóki Tamás)

Képünk illusztráció. Téli álmot alvó nagy patkósdenevérek (Rhinolophus ferrumequinum) az Abaligeti-barlangban 2018. január 16-án (Fotó: MTI / Sóki Tamás)

Bár a kínaiak imádják az egzotikus – európai szemmel extrémnek számító – fogásokat, ne általánosítsunk: nem lehet az összes piacon farkast vagy koalát kapni, és egyre többen vásárolnak a szupermarketekben is. A kínaiak nagy része nem is eszik vadállatokat (vagy csak ritkán), ez főként a gazdagok kiváltsága, például sült kobrát csak egy bizonyos réteg engedhet meg magának, és Kína egyes régiói között is nagyok az eltérések.

Emberre „ugranak” a vírusok

Egy 2008-as tanulmány megállapította, hogy az 1940 és 2004 között felbukkant 335 új betegség legalább 60 százaléka állatokból ered (ezek a zoonózisok), és ahogy közeledünk a jelenhez, egyre nő a számuk. A denevéreknek már nagyon sok járványhoz volt közük, ennek a magyarázata a speciális immunrendszerükben rejlik. Képesek arra, hogy sokféle vírus „tárolói” legyenek, miközben őket nem betegíti meg a kórokozó, nincsenek tüneteik . Ez egyébként nem csak az egzotikus vidékekre igaz, Magyarországon például veszettséget terjeszthetnek a denevérek.

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa négy évvel ezelőtt, 2016-ban tartott egy előadást Denevérek és vírusok – A következő világméretű járvány forrásai? címmel. Mondhatnánk drámaian, hogy megjósolta a koronavírus-járványt, de inkább arról van szó, hogy a kutatókat nem igazán lepte meg az új zoonózis, a Covid-19 megjelenése, legfeljebb az volt a kérdés, hogy mikor és milyen vírus üti fel a fejét. A közelmúltban ugyanis több veszélyes, állatról emberre átterjedt vírus jelent meg a világban, amelyeket a denevérek terjesztettek.

Járványok, amelyeket állatról emberre terjedő vírusok okoztak

  • Nipah-vírus. Legutóbb 17 ember életét követelte Dél-Indiában 2018-ban. Emberről emberre is terjedhet, és agyvelőgyulladást, illetve kómát idézhet elő. Az esetek 70 százalékában halálos kimenetelű, gyógyszer nincs ellene. Először 1998-ban bukkant fel Malajziában, nevét arról a régióról kapta, ahol megjelent. A vírus eddig legtöbbször Bangladesben pusztított, ahol 2001 óta több mint 100 ember halálát okozta. A fertőzés egyik módja az volt, hogy a pálmafák összegyűjtött levébe ürítettek a fertőzött denevérek.
  • SARS. Az Ázsiából indult súlyos akut légzőszervi szindróma néven ismert koronavírus 2003-ban több mint 8 ezer ember fertőződött meg a világ 23 országában, 774-en meghaltak. Kiderült, hogy a járvány egy kínai étteremből indult, ahol egy cibetmacskafélét, álcás pálmasodrót szolgáltak fel, amelyben – denevérek révén – megtalálható volt a vírus.
  • Ebola. A legutóbbi, 2014–2016 közötti kitörése több mint 28 ezer embert fertőzött meg, és 11 ezer emberéletet követelt. Néhány esettől eltekintve az esetek Sierra Leonéban, Libériában és Guineában történtek. Valószínűleg egy barlangból indult a járvány, ahol gyerekek játszottak, és kapcsolatba kerültek a denevérek fertőzött székletével, de az sem zárható ki, hogy bozóthúsként fogyasztottak a helyiek denevért.

A vadállatpiacoknak azért is nehéz lesz megálljt parancsolni, mert hatalmas iparág kötődik hozzá:

egymillió embernek ad munkát a tenyésztés és forgalmazás, és csak a vadkereskedelem nagyjából 70 milliárd dollár értékben folyik.

Az ENSZ biodiverzitásért felelős vezetője is elismeri, hogy a vadállatpiacok bezárása nehéz helyzetbe hozhatja a szegényeket, Afrikában például emberek millióinak megélhetése függ a vadak kereskedelmétől. Így könnyen lehet, hogy a piacok bezárásával csak annyi változna, hogy felvirágozna az illegális kereskedelem, ami még komolyabb veszélyekkel járna.

Elpusztított élőhelyek, alkalmazkodó vírusok

De nem ez az egyetlen probléma. A betegségek állatokról emberre terjedésében az is közrejátszik, hogy az emberi tevékenységek – erdőirtás, útépítés, bányászat, mezőgazdaság – által éppen mi segítjük elő a korábban tőlünk távol, elzártan élő kórokozók közelünkbe kerülését. Miután a természetes élőhelyek ökológiai egyensúlya felborul, és csökken a biodiverzitás, az élőhelyek sokszínűsége, nemcsak közelebb kerülnek hozzánk a kórokozók, hanem új gazda után is néznek, sokkal nagyobb eséllyel „ugranak” át állatról emberre. Vagyis mi magunk rontunk a helyzeten. Elizabeth Maruma Mrema szerint a mostani járvánnyal „azt az üzenetet kaptuk, hogy ha nem törődünk a természettel, majd ő törődik velünk”.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Kemenesi Gábor egyik friss Facebook-posztjában: „Az emberi térnyerés soha nem látott mértéket öltött a bolygón. Egyszerűen a kontaktusaink révén kiváló élőlényközösséget alkotunk bármely kórokozó számára, amely új és minél nagyobb számú gazdatestet kíván. Nem egyedi eset ez a koronavírus-járvány, évek óta lángolnak fel hasonló járványok, melyek bár nem jutottak ilyen messzire, mégis súlyos tanulságokkal szolgáltak. (…) A tudomány ismer számos olyan élőlénycsoportot és víruscsaládot amely képes a most látott forgatókönyv levezénylésére, a ravaszt minden esetben az emberiség húzza meg.”

Kapcsolódó cikkek:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése