nlc.hu
Egészség
Minden, amit az inzulinrezisztencia diétájáról tudni érdemes

Minden, amit az inzulinrezisztencia diétájáról tudni érdemes

Az inzulinrezisztencia modern társadalmunk egyik komoly egészségügyi problémája, amire sokszor csak több éves kínlódás után derül fény. Épp ezért fontos tudni róla, a tüneteiről és arról, mit tehetünk ellene.
Minden amit az inzulinrezisztencia diétájáról tudni érdemes

Az inzulinrezisztencia szénhidrát anyagcsere-betegség. Elsősorban a sejtek felületén található, hibás inzulinreceptorok okozzák azzal, hogy gyengén, vagy egyáltalán nem tudják magukhoz kötni az inzulint, a sejtek tápanyag-felvételéhez elengedhetetlen hormont. A betegséget, ami rendkívül változatos tünetekkel jelentkezik, és leggyakrabban nőknél diagnosztizálják, a cukorbetegség előszobájaként is szokás emlegetni: kezeletlen esetben ugyanis évek alatt 2-es típusú cukorbetegség alakulhat ki miatta.

Mik az inzulinrezisztencia tünetei?

Bár a betegséget elsősorban gyerekvállalás előtt álló, túlsúlyos nőknél diagnosztizálják, gyakorlatilag bárkit érinthet. A genetikai hajlam mellett az inzulinrezisztencia kialakulásában komoly szerepet játszik a mozgásszegény életmód, az ülő munka és a stressz is.

A leggyakoribb tünetek, melyek a betegség meglétére utalhatnak:

  • gyakori cukoréhség,
  • alvásproblémák,
  • rendszertelen menstruáció,
  • túlsúly,
  • policisztás ovárium szindróma (PCOS)
  • teherbe esési nehézségek, meddőség,
  • sikertelen fogyókúrák,
  • megmagyarázhatatlan testsúlygyarapodás,
  • fokozott szőrnövekedés.

Hogyan segít a speciális étrend az inzulinrezisztencián?

A cukor- és inzulingondokkal küzdő betegeknél az úgynevezett 160 grammos diétát alkalmazzák a leggyakrabban. A napi 5-6-szori étkezés egész nap képes stabilan tartani a vércukorszintet, és többek között segít elkerülni a farkaséhséget, az étel utáni sóvárgást, az ebéd utáni fáradtságot és a nagy esti falásrohamot is.

Mik az inzulinrezisztencia diétájának főbb alapelvei?

  • A diéta lényege, hogy kiegyensúlyozott és életvitelszerűen is használható legyen.
  • Napi 5-6 alkalommal kell kisebb adagokat fogyasztani.
  • Minden étkezésnek tartalmaznia kell szénhidrátot.
  • Mivel az inzulinérzékenység napszaktól függően változik, ennek megfelelően kell elosztani az étkezések között a gyors- és lassú felszívódású szénhidrátokat.
  • Általában igaz, hogy reggelire csak kevés szénhidrátot szabad fogyasztani, ebédre a legtöbbet, míg vacsorára a reggeli és az ebéd közti mennyiséget.

A Házipatikától hoztunk egy mintaétrendet azoknak, akik inzulinrezisztenciával küzdenek:

Reggeli 06:00-07:00 között: 30 gramm lassú felszívódású szénhidrát

Például: zöldséges rántotta teljes kiőrlésű pékáruval, vagy szendvics teljes kiőrlésű kenyérből (sonkával, sajttal, zöldségekkel).

Tízórai 10 gramm lassú és 10 gramm gyors felszívódású szénhidrát

Például: gyümölcsjoghurt zabpehellyel, vagy tejeskávé cukormentes keksszel.

Ebéd 12:00-14:00 között: 50 gramm szénhidrát, aminek egyharmada gyors, kétharmada lassú felszívódású

Például: csirkehús, pulykahús, hal mellé lassú felszívódású gabonaféle (köles, quinoa, basmati rizs, hajdina, bulgur), vagy valamilyen rakott étel (hús, zöldség, rizs).

Uzsonna 15:00-17:00 között: 20 gramm gyors felszívódású szénhidrát

Például: gyümölcsös túrókrém, cukormentes keksz, sütemény, alma vagy más idénygyümölcs.

Vacsora 19:00-20:00 között: 20 gramm lassú és 10 gramm gyors felszívódású szénhidrát

Például: Saláta hússal, tojással, sajttal, vagy teljes kiőrlésű kenyérből készült szendvics tojással, sajttal, zöldségekkel.

Olvass még többet az inzulinrezisztenciáról az nlc-n: 

Szponzorált tartalom

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top