nlc.hu
Egészség

Interjú a bűnügyi helyszínelővel

Papp Kornél bűnügyi helyszínelő: Súlyos bűncselekményt végignézni sokkoló élmény

Papp Kornél őrnagy a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa és csapata a legnagyobb szakmai kihívást jelentő hazai bűnesetek helyszínein végeznek szemléket. A vele folytatott beszélgetésből kiderül, hogy rögzíthető-e a művész ujjlenyomata egy ókori vázáról, hogy mikor van szüksége egy rendőrnek geológiai ismeretekre és mi az a magyar fejlesztés, ami iránt nemzetközi szinteken is élénken érdeklődnek.

Hogyan lesz valakiből bűnügyi helyszínelő?

Dunakeszin van a Rendőrségi és Oktatási Kiképző Központ, ott kell elvégezni a bűnügyi helyszínelő alap, illetve az emelt szintű tanfolyamot, ezután rengeteg önképzés szükséges. Természetesen a rendőri végzettség alapfeltétel. Akik a mi egységünknél dolgoznak, azok általában főtisztek és az idekerülésük előtt már legalább tízéves területi gyakorlattal rendelkeznek. De ha valakiben meglátjuk a potenciált és a lelkesedést, akkor kivételt teszünk.

Miket tanulnak ezen a tanfolyamon?

Dokumentációt, nyomkutatást, nyomrögzítést, szagmaradványok rögzítését, továbbá ujjnyomat előhívását és rögzítését sajátítják el. Ez történhet fizikai vagy kémiai nyomkutatási eljárásokkal, például porokkal vagy akár egy csak fotón. A térfogati nyomok mintázása szintén fontos, ami háromdimenziós szkennerrel is elkészíthető. Helyi szinteken gipsszel dolgoznak, de a lényeg ugyanaz: rendelkezésre álljon térbeli kiterjedésben az adott nyom.

Súlyos bűncselekményt végignézni sokkoló élmény

Fotó: Nemzeti Nyomozó Iroda

Gyakorlatban hogy néz ki a munkájuk? Mi történik riasztás esetén?

Az emberölések szemléjét alaphelyzetben a megyei szerv hajtja végre, az egységünk csak külön normában meghatározott esetekben vonul ki a helyszínre, például ha több áldozat van, vagy valami miatt különlegesnek, nagy horderejűnek számít az eset.

Általánosságban, mire a helyszínelők kiérnek a helyszínre, a bűncselekmény megtörténtét már a járőr visszaellenőrizte. A mi egységünk kiérkezéséig több óra is eltelhet – mivel országos illetékességgel dolgozunk – mire meg tudjuk kezdeni az érdemi munkát. A helyszínen a helyszínbiztosítást követően az egyik legfontosabb a gondolati rekonstrukció, az előzménykutatás. Vissza kell fejteni, hogy mi történhetett, minden információt be kell gyűjteni és ellenőrizni.

Az eseménytől függően a járőrt és a mentősöket szintén ki kell kérdezni. Egyáltalán nem mindegy, hogy a helyszínre kik mentek be és ott mit csináltak mielőtt a helyszínelők kiérkeznek. Ha valami elsikkad a legelején, akkor esetleg olyan nyomokat rögzítünk, olyan nyomok dokumentációjával is foglalkozunk, amik a mentőszolgálat munkatársától, vagy egy kollégától származhatnak.

Gondolom, legelőször a mentősök mennek oda az áldozathoz.

Az életmentés a legfontosabb, ez nem kérdés. Az elsőként kiérkező járőrnek, vagy a kiérkező mentőszolgálatnak kell meggyőződni az ott lévő sérült személyek állapotáról, és szükség esetén megkísérelni az újraélesztést.

Közben esetleg sérülhetnek a nyomok.

Az emberi élet mentésénél ez nem számít. A tapasztalt mentőorvos, aki már volt helyszínen, az tudja, hogy milyen dolgokra kell ügyelni. Ugyanez áll a helyszínt biztosító járőrre. Tudja, hova nem szabad lépni és hova szabad. Ügyel arra, hogy csak minimális nyomkontamináció, vagyis nyomátvitel, nyomkereszteződés legyen. Alapvetően abból sincs gond, ha összejárkálják a kérdéses területet. Egy tapasztalt helyszínelő ezeket ki tudja szűrni, tisztában van azzal, hogy mit vegyen figyelembe és mit ne.

Milyen szisztéma szerint rögzítik a nyomokat? Mi jár a helyszínelő fejében, miközben dolgozik?

A munkánk egy része alapvetően gondolati rekonstrukció. Apró kis részletekből össze kell rakni a történetet fejben, modellezni kell, hogy az elkövető mit csinálhatott, és a cselekvési mechanizmusainak következtében hol lehetnek olyan nyomok, amiket mi rögzíteni tudunk. Az előzménykutatás eredményeként szintén gyűlik az információ, egyre inkább kikristályosodik, hogy mi történhetett. Az elkövetőnek valahogy a helyszínre be kellett jutnia, onnan el kellett távoznia és közben valaminek történnie kellett. Ezen történések során keletkezett elváltozások felkutatása, rögzítése, csomagolása, hitelesítése, a szakértő részére történő biztosítása a feladatunk. A szemlét úgy kell végrehajtani, hogy a későbbiekben a nyomozás során beszerzett újabb információk alapján, a már begyűjtött bűnjelek bizonyítékként szolgálhassanak.

Súlyos bűncselekményt végignézni sokkoló élmény

Papp Kornél bűnügyi helyszínelő (Fotó: Nemzeti Nyomozó Iroda)

Említette, hogy a helyszínelés során nagy vonalakban elképzelik azt, mi történt a helyszínen. Ez „be szokott jönni”? Van olyan, hogy utólag kiderül: teljesen más volt a „sztori”?

Természetesen igen, volt ilyen, de igyekszünk minden esetet egyedileg kezelni, hogy ez ne fordulhasson elő, minél több „szálat” megvizsgálni a helyszínen, a begyűjtött bűnjelekkel alátámasztani, vagy cáfolni a verziókat. Vannak viszont tények, törvényszerűségek, amiket kollégáim – mivel tapasztalt vén rókák – felismernek. Olyan nincs, hogy nincs ötletünk. A helyszínelők rendkívül kreatív rendőrök. Volt már persze olyan is, hogy órákig agyaltunk, nem tudtuk helyre rakni a történetet. Ilyenkor felteszem magamnak a kérdést, hogy én mit csinálnék a tettes helyében, például hova rejteném el azt, amit nagyon nem szeretném, ha megtalálnának? Ez a módszer általában be szokott jönni. Egyszer egy családi házban falröntgen segítségével kerestünk nagyobb összegű készpénzt. Tudtuk, hogy valahol ott van elrejtve, de nem találtuk. Kínomban felmentem a padlásra és feltettem magamnak a kérdést, hogy én hova dugnám a pénzt. Végül hatalmas összegű készpénzt találtunk egy agyafúrt rejtekhelyen.

Milyen nyomokat néznek, mi lehet fontos?

Az összképet figyeljük. A helyszín sok mindenről mesél. Ha van két pohár, esetleg italos üvegek is az asztalon, és mellette feldőlt szék, a közelben holttest, már gyanakodhatunk arra, hogy italozás közben legalább két személy között nézeteltérés volt, vagy legalábbis ezt akarják elhitetni, vagy például, ha a tettes az áldozatot az ágyban fojtotta meg, akkor a környezet kevésbé lehet felforgatva.

Nem tervezi meg mindenki, hogy ő ölni fog. Az esetek jelentős részében ún. egy mozzanatos emberölések keletkeznek összeszólalkozásból, felindulásból. Ha az áldozat felakasztva lóg, de belülről be van zárva minden, esetleg többen tanúsítják, hogy évek óta depresszióval küzdött és öngyilkosságot emlegetett, akkor már a helyszínen a keletkezett elváltozásokból a halottvizsgálati szaktanácsadó bevonásával meg tudjuk állapítani, hogy önkezű cselekményről volt-e szó. Természetesen ettől függetlenül az ilyen helyszínt is le kell szemlézni oly módon, hogy ha esetleg kell, a büntetőeljárás során is bizonyító erővel bírjon.

A nyomoknál a laikus elsőre a DNS-re gondol.

Igen, ez is nagyon fontos, természetesen keressük és levesszük ezeket a genetikai maradványokat is. Például ha egy kamerafelvételen látjuk, hogy a tettes fizikailag hol érintkezett tárgyakkal vagy bármi mással, az segítség a rögzítésben. Egy helyszínen akár több tucat ember genetikai maradványa is rögzíthető, ilyenkor a szakértő feladata, hogy azokat szétválassza egymástól a későbbi azonosítás érdekében. Ha valakiről tudjuk, hogy a helyszínen volt, de nincs köze a cselekményhez, akkor az övét ki lehet zárni. Ha gyanú merül fel valakire, akkor lehet összehasonlító vizsgálatot végezni. Ehhez különböző nyilvántartások állnak a rendelkezésünkre.

Hihetetlen, hogy a DNS technológia hol tart, a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése nagy lendületet adott neki. Külföldi konferenciákon tapasztaltuk, mennyi mindenre képes. Ha nincs benne az adatbázisban az, akitől származik az adott DNS, akkor is meg lehet mondani a nemét és a körülbelüli magasságát. Az MI képes egy becsült arcszerkezetet készíteni, a szem- és hajszínt egész jó találati pontossággal be lehet lőni. Előfordulhat, hogy az adatbázisban nem szereplő illetőnek van olyan rokona, aki pedig benne van a nyilvántartásban. Ilyenkor beazonosítható a rokonsági fok és az illető neme.

Súlyos bűncselekményt végignézni sokkoló élmény

Fotó: Nemzeti Nyomozó Iroda

Elméletben létezhet olyan, hogy nincs nyom?

Nyom minden helyszínen keletkezik, olyan, hogy nincs, hogy nincs, mindig meg kell keresni a lehető legjobb eszközt és módszert a nyomok felkutatásához. Az adatgyűjtés, az előzménykutatás minden esetben megtörténik. Emberölés esetén a helyszínen lévő holttesthez a hozzá vezető útvonalat, „nyomvédő járdát” használunk azért, hogy ne semmisítsük meg az esetleges elváltozásokat és minél előbb információt tudjunk adni a bent tapasztaltakról a nyomozóknak. A holttest információt szolgáltat arról, hogy mi a halál oka, vagy milyen eszközt használt a tettes. Általában már ránézésre meg lehet mondani, hogy leszúrták, lelőtték vagy megfojtották, valamint hogy milyen formájú eszközzel okozták a sérüléseket. Ha ez késsel történt, akkor az esetek többségében a kés hosszúságára és az alakjára is lehet következtetni, melyek a nyomozó részére nélkülözhetetlen információk.

Megterhelő a holttestek látványa?

Bennünket is megrendítenek az emberi sorsok, de a helyszínen a feladatra kell koncentrálni. A kontamináció elkerülése miatt a technikusok teljes védőfelszerelésben dolgoznak. Dupla gumikesztyű, fehér tyvek védőruha, védőmaszk, lábtyű. Csak a szemük látszik ki. A megtalálási állapotban a megtalálás helyén, mindenképp meg kell vizsgálni az áldozat testét. A sérüléseket kell vizsgálni és dokumentálni, azt, hogy a testen milyen elemi szálak, mikroanyagmaradványok, genetikai vizsgálatra alkalmas elváltozások találhatóak. A szakértő ebből tud a későbbiekben dolgozni. Rengeteg sérülés nem látszik a ruhától, ezért szükséges ezek nélkül is vizsgálni. A vizsgálat és a szemlét követően a hatóság engedélyezi a holttest elszállítását. Az igazságügyi orvosszakértő kórházban végzi a boncolást. A boncolás menetéről a bűnügyi technikusok fényképfelvételeket készítenek, ha még szükséges, mintákat rögzítenek. A boncteremben a hatásmechanizmusokat vizsgálják, amelyekből következtetni lehet, hogy milyen eszközzel követték el például az ölési cselekményt, milyen irányból keletkezett a sérülés. Vizsgálni kell a védekezés során keletkező úgynevezett tipikus védekezési sérüléseket. Ezek a megállapítások rengeteget elmondanak arról, hogy mi is játszódhatott le pontosan.

Tipikus, hogy az emberölést dulakodás előzi meg, hogy a tettes indulatból cselekszik?

Alapvetően a legtöbb esetben valóban indulati cselekvésekről van szó. Szerencsére kevés az olyan eset (hozzávetőlegesen az összes emberölés tíz-tizenöt százaléka), amikor valaki tényleg tudatosan készül arra, hogy ölni fog, aki hideg fejjel csinálja végig.

Tanúk mennyire szoktak megbízhatóan emlékezni a történtekre?

Egy súlyos bűncselekményt végignézni sokkoló élmény. Az elme nagy játékos, így előfordulhatnak védekezési mechanizmusok. Ezért a nyomozók többször hallgatnak ki egy-egy tanút. Hagyják ülepedni a történteket. Az idő előrehaladtával felszínre kerülhetnek olyan mozzanatok, amik esetleg a stressz miatt addig nem jutottak eszébe a tanúnak, de a téves, vagy a vélt emlékek rendkívüli módon félrevihetik a nyomozást, ha nem tudjuk tárgyi bizonyítékokkal alátámasztani az állításokat. A tanúk általában készségesek és motiváltak ilyen helyzetekben, ők is arra törekszenek, hogy az elkövetők kézre kerüljenek.

Mivel dolgoznak a bűnügyi helyszínelők?

Interjúnk január elsején megjelenő második részében Papp Kornél mesél a magyar bűnügyi helyszínelők eszközeiről és arról, hogy fejlődik a helyszínelési technika.

A rendőrök szolgálnak és védenek:

Egy magyar rendőrkapitány, aki komolyan veszi a családon belüli erőszakot

Magyar rendőrök mesélnek mindennap a gyerekeknek

Dobjatok el mindent, rendőrkutyakölykök következnek!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top