Nem vesszük elég komolyan az elhízást, pedig amellett, hogy évtizedek óta tudjuk, hogy megrövidíti az életünket, most még az is kiderült, hogy a koronavírus is könnyebben az intenzív osztályra juttathatja a túlsúlyos betegeket. Az elhízás már rég nem esztétikai kérdés, most, a világjárvány közepén pedig főleg nem arról szól a kilóink száma és a testünkön halmozódó zsír mennyisége, hogy milyen méretű ruhába tudjuk belepréselni magunkat, vagy hogy mit szólnak az idomainkhoz mások a strandon nyáron.
Az elhízott beteg több eséllyel kerül intenzívre
Az elhízás és a koronavírus közötti kapcsolat részleteit Dr. Bedros J. Róbert professzor, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) elnöke, az Országos Obezitológiai Centrum vezetője egy tanulmányban dolgozta ki Dr. Simonyi Gáborral, a MOMOT főtitkárával, az Anyagcsere Központ vezetőjével közösen. A szakemberek tavaly, a járvány kitörésekor kezdték kutatni a koronavírus és az elhízás kapcsolatát, illetve azt, hogy a jelentős túlsúly hogyan nehezíti meg a betegek kórházi kezelését. Az eredmények pedig nem mutatnak túl szép képet.
A nemzetközi koronavírus-fertőzöttek betegadatai alapján a 60 év alatti elhízottak kétszeres eséllyel kerülnek intenzív osztályra, a gépi lélegeztetésnél pedig még rosszabb a túlsúlyosak helyzete.
Míg korábban a lélegeztetőgépre kapcsolt tüdőbetegek közül csak minden negyedik volt túlsúlyos, a koronavírusos eseteknél ez az arány csaknem 50 százalékos. Az elhízott betegek esetében minden egységnyi testtömegindex-növekedés fokozza az intenzív ellátásban részesülők szövődményeit, azaz romlik az esélyük a túlélésre.
Mi számít elhízásnak?
„Az elhízás azt jelenti, hogy a test zsírsejtjei, zsírszövetei felszaporodnak. A haskörfogat mérése a kóros zsírfelszaporodás megállapításának egyik lehetséges módja. (…) Amennyiben ez az érték nőkben a 88 cm-t, férfiak esetében a 102 cm-t meghaladja, az már nagy kockázatot jelent. Az elhízás megállapításának másik módja a testtömegindex (BMI) megállapítása, amely a testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének a hányadosa. 30 feletti érték már elhízást jelent” – írja a MOMOT a Betegség-e az elhízás? című tájékoztató füzetében.
Az elhízott betegek nagyobb eséllyel kerülnek az intenzívre (Kép: Getty Images)
De miért olyan veszélyes, ha zsíros a testünk?
A vizsgálatok során először az USA adatai között figyeltek fel arra, hogy nem stimmel a korelosztás, máshogy alakultak a megbetegedések, mint az olasz példánál: sokkal fiatalabbak is kerültek intenzívre, és bizony a jelentős részük elhízott volt.
A magyar adatok sem túl biztatóak, Európában a negyedik helyen állunk elhízásban: már ott tartunk a számok szerint, hogy az elhízás a normális és a normál súly került kisebbségbe (a lakosság csupán 23 százaléka esik ez utóbbi kategóriába).
Nemcsak Amerika és Magyarország van ilyen rossz állapotban, már ami a túlsúlyt illeti, hanem Franciaországban és Angliában is komoly problémát jelent az elhízás a koronavírussal kapcsolatban. Egy francia vizsgálatban azt találták, hogy a járvány előtt az intenzív osztályra kerültek aránya nagyjából egyenlő mértékű volt a normál és elhízottak között, míg Covid közben megnövekedett az elhízott betegek és halálozásuk száma a kórházakban. Az intenzívre került Covid-betegek 90 százaléka volt a 35-ös BMI-index fölött. Angliában pedig a vizsgálatok szerint a koronavírus miatt intenzívre került betegek között 44 százalék túlsúlyos, 30 százalék pedig elhízott volt. Az elhízáshoz csatolt betegségek között ráadásul gyakran előkerül a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás is, ami tovább fokozza a kockázatot.
A fenti kérdésben már ott rejlik a válasz is arra a kérdésre, hogy miért jelent nagyobb veszélyt a koronavírus az elhízott betegekre: főleg a rendellenes helyen elhelyezkedő zsírszövet felszaporodást teszik felelőssé, mivel csökkenti a légzőrendszeri tartalékokat (például nyomja a légcsövet, tüdőt) és károsan befolyásolja az immunrendszer működését. Ezen túlmenően az elhízásban már jelen lévő anyagcsere és érrendszeri eltérések is rossz irányban befolyásolják a betegség lefolyását. Innentől kezdve máris teljesen mindegy, hogy hány éves a beteg, mert ha egy huszonéves nyom 200 kilót, akkor a koronavírus sokkal súlyosabban fogja érinteni, mint a fitt, normál súlyban lévő 80 évest az idősek otthonában.
Indulhat az életmódváltás!
Nyilván nincs egyszerű és gyors megoldás az elhízásra, főleg akkor nem, amikor a BMI-index 35 fölött jár, de már ma, ebben a percben meg lehet tenni magunkért és a túlélési esélyeink javításáért azt, hogy változtatunk az életmódunkon. Ennek meglesz a hatása előbb-utóbb, és a jó hír az, hogy nem kell a hivatalosan javasolt normál súlyt elérni a cél érdekében: a szakemberek szerint már mérsékelt, 5-10 százalékos testtömeg-csökkentés kedvező hatású, csökkenti a kísérő betegségek kialakulásának kockázatát, ezzel együtt pedig jobb eséllyel kerüljük el az intenzív osztályt is a koronavírus miatt.
Bár az elhízás kezelése egy komplex folyamat, melyben nemcsak a diéta és a mozgás, hanem a pszichés kezelés is számít, de nem kell várni a külső körülmények ideális együttállására, az életmódváltás ma elkezdődhet a következő apró változtatásokkal:
- Csökkentsd a cukrot! De még jobb, ha el is hagyod teljesen. Vásárláskor böngészd át a termékek címkéit rejtett cukrok után kutatva.
- Előre a teljes kiőrlésű gabonákért! Nem kell fehér liszt, tészta az étrendedbe, jöhetnek a reform kenyerek és köretek.
- Óvatosan a tejjel! A tehéntejet cseréld le cukormentes növényi tejre.
- A fehér húsok a barátaid! Jöhet a csirkemell, hal, pulyka minden formában, de a sertést hagyd a boltban.
- Zöldség, zöldség, zöldség! Lehetőleg minden étkezésnél legyen zöldség a tányérodon, minél több, minél frissebb és minél zöldebb, annál jobb.
- Napi ötször keveset egyél! A falásrohamokat úgy lehet a legjobban megelőzni, ha napi ötször eszel kis adagokat.
- Le az üdítőkkel és gyorskajákkal! Nulla hasznos tápanyagot jelentenek a szervezeted számára, csak a zsírt mennyiségét növelik a testeden.
- Mozogj naponta 30 percet! A túlsúly persze nehezíti a mozgást, de az ízületeket kímélő, nem ugrálós tornát, gyors tempójú gyaloglást nyugodtan végezhetsz naponta legalább fél órában.
