Az mRNS-alapú Moderna vakcinát 2021. január 6-án engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). Egyelőre Amerikában gyártják, a Pfizer, valamint az AstraZeneca mellett a vezető vakcinák közé tartozik. 2021-ben 1 milliárd adagot terveznek legyártani és eljuttatni belőle a világ számos országába, köztük az EU-ba, azaz hozzánk is.
Hogyan működik?
A technológiáját és működését tekintve a Pfizer vakcinájához hasonlóan ez is egy mRNS vakcina, amely lipid nanorészecskékkel történő bevitelt követően a vírus tüskefehérjéjét készítteti el a sejtjeinkkel – így alakítva ki az immunitást. A vakcinát két dózisban kapjuk, 28 nap eltéréssel.
Mit tudunk a Moderna vakcina hatékonyságáról?
- A lezajlott klinikai teszt eredményei alapján 94 százalékos védelmet nyújtott COVID-megbetegedés ellen.
- A súlyos megbetegedés ellen 100 százalékban nyújtott védelmet. A kezdeti védelem kialakulása az első dózist követő 14-edik nap után figyelhető meg.
- Az amerikai járványügyi központ (CDC) jelentése alapján 80 százalékkal csökken a koronavírus-fertőzés esélye a Pfizer–BioNTech-, valamint a Moderna-vakcina első dózisának beadása után. Eszerint a második adag beadását követően a megfertőződés valószínűsége már 90 százalékkal csökkent. A kutatás olyan személyeket vizsgált, akik foglalkozásuknál fogva kitettebbek a fertőzésnek, közöttük egészségügyi dolgozókat, mentőket. A kutatásban 3950-en vettek részt hat különböző amerikai államban. A kutatók december és március között 13 héten át követték egészségi állapotukat.
- A jelenlegi vizsgálatok alapján az is kiderült, hogy az oltóanyag a terhes nők számára is biztonságos, a nők a vírus elleni védelmet jelentő antitesteket a babáknak is átadják. Erre jutott egy másik amerikai felmérés, amely 131, gyermekvállalási korban lévő nőt vizsgált. Közülük 84-en várandósak voltak, 31-en szoptattak, 16-an pedig nem voltak terhesek. Az eredményekből kiderült, hogy az ellenanyag szintje ugyanakkora volt mindhárom csoportban.
Milyen mellékhatásokra számíthatunk?
Oltási reakció tekintetében, súlyos mellékhatásról eddig nem számoltak be. Főleg enyhe (oltási hely fájdalma, pirosodás, duzzanat) vagy közepes (fejfájás, izomfájás, láz) mellékhatásokra lehet számítani, amelyek 1-3 napos intervallumban elmúltak.
A Virológia Pécs által közzétett összefoglaló szerint a jelenlegi vizsgálatok eredményei arra nem térnek ki, hogy azok, akik nem kapják meg a második dózíst, milyen arányban védettek. Ugyanakkor az adatok azt sugallják, hogy van esély egy elfogadható szintű védelem kialakulására akár egy dózis után is – természetesen ezt külön is vizsgálni kell.
Az nlc szerkesztősége buzdít mindenkit, hogy ha hívják, menjen és oltasson, fogadja el a vakcinát. A mellékhatások könnyed megfázásnak tűnhetnek a kórházi lélegeztetéshez képest. Ahogy azt rengeteg szakember megfogalmazta már: csak az oltással vethetünk véget a világszerte tomboló koronavírus-járványnak.