Az mRNS-alapú Moderna vakcinát 2021. január 6-án engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). Egyelőre Amerikában gyártják, a Pfizer, valamint az AstraZeneca mellett a vezető vakcinák közé tartozik. 2021-ben 1 milliárd adagot terveznek legyártani és eljuttatni belőle a világ számos országába, köztük az EU-ba, azaz hozzánk is.
Hogyan működik?
A technológiáját és működését tekintve a Pfizer vakcinájához hasonlóan ez is egy mRNS vakcina, amely lipid nanorészecskékkel történő bevitelt követően a vírus tüskefehérjéjét készítteti el a sejtjeinkkel – így alakítva ki az immunitást. A vakcinát két dózisban kapjuk, 28 nap eltéréssel.
Mit tudunk a Moderna vakcina hatékonyságáról?
- A lezajlott klinikai teszt eredményei alapján 94 százalékos védelmet nyújtott COVID-megbetegedés ellen.
- A súlyos megbetegedés ellen 100 százalékban nyújtott védelmet. A kezdeti védelem kialakulása az első dózist követő 14-edik nap után figyelhető meg.
- Az amerikai járványügyi központ (CDC) jelentése alapján 80 százalékkal csökken a koronavírus-fertőzés esélye a Pfizer–BioNTech-, valamint a Moderna-vakcina első dózisának beadása után. Eszerint a második adag beadását követően a megfertőződés valószínűsége már 90 százalékkal csökkent. A kutatás olyan személyeket vizsgált, akik foglalkozásuknál fogva kitettebbek a fertőzésnek, közöttük egészségügyi dolgozókat, mentőket. A kutatásban 3950-en vettek részt hat különböző amerikai államban. A kutatók december és március között 13 héten át követték egészségi állapotukat.
- A jelenlegi vizsgálatok alapján az is kiderült, hogy az oltóanyag a terhes nők számára is biztonságos, a nők a vírus elleni védelmet jelentő antitesteket a babáknak is átadják. Erre jutott egy másik amerikai felmérés, amely 131, gyermekvállalási korban lévő nőt vizsgált. Közülük 84-en várandósak voltak, 31-en szoptattak, 16-an pedig nem voltak terhesek. Az eredményekből kiderült, hogy az ellenanyag szintje ugyanakkora volt mindhárom csoportban.
Moderna vakcina (Fotó: nlc illusztráció)
Milyen mellékhatásokra számíthatunk?
Oltási reakció tekintetében, súlyos mellékhatásról eddig nem számoltak be. Főleg enyhe (oltási hely fájdalma, pirosodás, duzzanat) vagy közepes (fejfájás, izomfájás, láz) mellékhatásokra lehet számítani, amelyek 1-3 napos intervallumban elmúltak.
A Virológia Pécs által közzétett összefoglaló szerint a jelenlegi vizsgálatok eredményei arra nem térnek ki, hogy azok, akik nem kapják meg a második dózíst, milyen arányban védettek. Ugyanakkor az adatok azt sugallják, hogy van esély egy elfogadható szintű védelem kialakulására akár egy dózis után is – természetesen ezt külön is vizsgálni kell.
Az nlc szerkesztősége buzdít mindenkit, hogy ha hívják, menjen és oltasson, fogadja el a vakcinát. A mellékhatások könnyed megfázásnak tűnhetnek a kórházi lélegeztetéshez képest. Ahogy azt rengeteg szakember megfogalmazta már: csak az oltással vethetünk véget a világszerte tomboló koronavírus-járványnak.
