nlc.hu
Egészség

Dr. Balázs Judit a pszichopandémiáról

Dr. Balázs Judit a pszichopandémiáról: Már most egyre többen fordulnak hozzánk pszichés panaszokkal

A járvány mentális hatásairól, a poszt-covid szindrómáról és a mindennapjainkat átszövő krónikus stresszről beszélgettünk dr. Balázs Judittal, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnökével, az ELTE Pszichológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanárával, gyermek-, ifjúság és felnőtt pszichiáter szakorvossal.

Egyes pszichiátriai betegségeknél (mint amilyen a depresszió, generalizált szorongás és pánikzavar) még mindig vita van arról, hogy genetika okozta agyi „félreműködésről” beszélünk, vagy traumák, környezeti tényezők játszanak szerepet benne, esetleg a kettő egyvelege a kialakulás oka. Létezik konszenzus a szakmában ebben a kérdésben?

dr. Balázs Judit: A vizsgálatok azt mutatják, hogy gén-környezet interakció játszik szerepet a pszichiátriai betegségek/zavarok kialakulásában. Azért mondom így, mert a hivatalos megnevezés pszichiátriai „zavar” a „betegség” helyett, az angol „disorder” fordításaként. Sajnos a pszichiátriát sok előítélet veszi körül, ezzel az elnevezés finomítással is célunk, hogy csökkentsük a pszichiátriát körülvevő stigmát, védjük a hozzánk forduló pácienseket. Sajnos azt gondolom, hogy nem ezen múlik az, hogy a társadalom mennyire fogadja el a pszichiátriai betegeket, hanem csak akkor fog ez megoldódni, ha alapérték lesz az átlagtól bármilyen módon eltérő  emberek elfogadása.

Mit jelent pontosan a gén-környezet interakció?

Azt, hogy bizonyos géneknek meg kell lenniük hozzá, és ha történnek környezeti hatások, akkor alakul ki pszichiátriai zavar. Ilyen lehet bármilyen kisebb és nagyobb stressz is, kudarc munkában, tanulásban, zaklatás (bullying), iskolából kirúgás, munkahely elvesztése, szülők válása, szerelmi csalódás, válás, és nagyon fontos, hogy hangsúlyozzam, hogy ilyen nagy mértékű stressz helyzet minden korosztály számára a jelenlegi pandémia. Nyilvánvaló, hogy a negatív életeseményeknek senki nem örül, de van, aki tovább tud működni de van, akinek nem megy, és nem azért mert gyenge, hanem kialakul egy pszichiátriai zavar. Nagyon fontos tudni, hogy ez bármelyikünknél előfordulhat, iskolai végzettségtől, szociális helyzettől függetlenül. És ilyenkor fontos, hogy az illető szakember segítségét kérje.

Egyre többen szorulnak pszichiátriai segítségre

dr. Balázs Judit (Fotó: Bitter Hanna)

A pszichiáterek a járvány lecsengését követően számítanak egy „pszichopandémiára”, feltehetően több embernek lesz pszichiátriai ellátásra szüksége. Mikor beszélünk átmeneti, helyzet okozta zavarról, és mikor betegségről?

A járványnak és a kényszerű elzártságnak széles körű, jelentős és hosszan tartó negatív pszichés hatásai lehetnek.

Már most többen kérnek segítséget számos pszichés probléma, így például szorongás, illetve hangulatzavar tünetei miatt, mint a korábbi évek hasonló időszakában. Már a pandémia kezdete óta hangsúlyozza a szakma, hogy a folyamatos stressz és a korlátozó intézkedések, esetleges gazdasági nehézségek szorongást, rosszkedvet, haragot, reménytelenséget, ingerültséget válthatnak ki. Az idővel, a korlátozások szigorításával és a járvány súlyosbodásával, a karanténidő hosszának növekedésével mindez csak fokozódhat.

Az átmeneti, ahogy fogalmaz, a helyzet okozta rossz állapot is lehet olyan mértékű, hogy már betegségről beszélünk. Pszichiátriai betegség akkor áll fenn, ha bizonyos számú tünet fennáll meghatározott ideig (ami depressziós epizód idején pl. két hét) és azok funkciókárosodást is okoznak. Egy-két napig mindenkinek lehet rossz hangulata, egy-két tünet mindenkinél fennállhat, ez még nem jelent betegséget, de ha valaki nem tud aludni, örülni, tanulni, dolgozni, barátaival kapcsolatot tartani, családjában „jelen lenni” és kilátástalannak látja a helyzetét, akkor betegségről beszélünk. A segítség pedig enyhe- középsúlyos esetben pszichoterápia, súlyos esetben pedig pszichoterápia és gyógyszeres terápia kombinálása.

A depresszió tünetei (forrás: Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika)

A depresszió tünetei több területen megjelennek, így érzelmi, motivációs, viselkedéses, kognitív és testi tüneteket azonosíthatunk.

  • Érzelmi tünetek: szomorúság, rosszkedv, örömképtelenség, öngyűlölet, szeretetképtelenség.
  • Motivációs tünetek: a személy érdeklődése lecsökken, nincs kedve semmihez – „semmi értelme belevágni egy újabb szánalmas napba”.
  • Viselkedéses tünetek: produktivitása, aktivitása csökken, gyakran csak fekszik az ágyban, energiahiányról panaszkodik, lelassul. Görnyedt testtartás, halk beszéd jellemzi.
  • Kognitív–gondolkodási tünetek: a depresszióval küzdő személy végtelenül negatívan látja önmagát, a világot, jövőjét, pesszimista, reményvesztett, koncentrációképessége gyengül. Negatív énkép jellemzi. Gondolkodását a „KELL”-ek hatják át, nem lényeges az, ami van. A múltban és a jövőben él, nem a jelenben.
  • Testi tünetek: fejfájás, emésztési zavar, fogyás vagy hízás, szédülés, alvászavar – nehezen tud elaludni vagy hajnalban felébred és nem tud visszaaludni. Állandó fáradékonyság jellemzi.

A pszichiátriai betegségek kategorizációjára szolgáló leírásokban az itt felsorolt tünetekből nem kell mindnek teljesülnie ahhoz, hogy depresszióról beszéljünk, de a panaszok több mint felének jelen kell lennie a depresszió diagnózisához.

A tavalyi előzetes adatok már elég lehangolóak voltak, ami a mentális zavarokkal küzdők számát illeti, sok szakemberrel beszéltem és szerintük ez csak a jéghegy csúcsa volt, a teljes szám ennél magasabb. Vannak -e már pontosabb adatok azzal kapcsolatban, mennyivel nőtt a pszichiátriai betegek száma, hogyan romlott a mentális egészség a járvány alatt? Melyik korcsoportot érintette a legrosszabbul?

Valóban már tavaly nyáron láttunk adatokat, melyek azt mutatták, hogy világszerte nő a pszichiátriai zavarok prevalenciája. Ezt folyamatosan tapasztalom én is a rendelésemen, több új páciens keres meg, mint a korábbi évek hasonló időszakában, illetve, számos hosszasan kompenzált állapotú páciens visszaesik. A krónikus stressz és bizonytalanság, amiben egy éve élünk és aminek nem látjuk a végét, minden korosztályt megvisel és minden korosztályt másképp.

Az adatok azt mutatják, hogy akiknél különösen nő a pszichés megbetegedések száma, azok a fiatalok. A középiskolás és fiatal felnőtt korosztálynál a több mint egy éve szinte folyamatosan fennálló online tanulás, a programok, bulik teljes hiánya, a társaktól való fizikai távolság komoly feszültséget jelenthet. A kisgyerekeknek kifejezetten nem könnyű az online oktatás, nekik is megterhelő a kortársaktól való távollét. Minderre rárakódik az is, hogy érzik, a szülők gyakran feszültek.

Felnőtteknél a munkahely elvesztése és létbizonytalanság a fő stresszforrás. Akinek pedig van munkája, azoknak sokszor online kell teljesítenie, és ha kisebb gyerekeik vannak, azoknak is az utóbbi időben sokat otthonról kell az iskolát végezniük a korlátozó intézkedések, vagy a megbetegedések miatti lezárások miatt, így a szülőknek egyszerre többfelé kell figyelniük, ami nem könnyű.  

Az időseknél sem egyszerű a helyzet, náluk egyrészt a vírustól való félelem, másrészt a családjuk felé is hosszan szükséges fizikai távolságtartás, hogy nem találkozhatnak gyerekeikkel, unokáikkal, jelentős izolációt, komoly gondokat okozhat.

Gondolom különbséget kell tenni abban is, hogy a járvány okozta bezártság, bizonytalanság, munkahely elvesztése, vagy esetleg a poszt-covid szindróma okozza a tüneteket. Ha jól tudom, ennek is lehetnek idegrendszeri hatásai.

Nagyon sok kutatás indult a poszt-covid szindrómával kapcsolatban az utóbbi időben, aminek egyre inkább úgy tűnik, vannak jelentős pszichiátriai tünetei. A Covid-19-cel kórházba került betegek több mint egyharmadánál alakult ki pszichés probléma, amelyek hónapokig fennállnak a kórházból való hazaengedés után. Ez legtöbb esetben depresszió és szorongás. A páciensek több mint felénél korábban előtte nem fordultak elő ilyen tünetek.

Ami még úgy tűnik, gyakran előfordul (nem pszichiátriai betegség), az a krónikus fáradtság szindróma kialakulása, valamint memóriavesztés és a koncentrálóképesség jelentős csökkenése. A vizsgálatok, valamint a klinikai tapasztalatok azonban a poszt-covid szindrómával kapcsolatban még csak az elején vannak, hiszen maga a vírus is még viszonylag újnak számít, így a több hónapos utánkövetések csak nemrég indulhattak.

Egyre többen szorulnak pszichiátriai segítségre

Akiknél különösen nő a pszichés megbetegedések száma, azok a fiatalok (Fotó: Getty Images)

Az egyik legszomorúbb hozadéka a járványnak az, amikor valaki elveszti szerettét Covidban. Egyre többet hallunk ezzel kapcsolatban súlyos bűntudatról, főleg gyerekek részéről, akik magukat hibáztatják, amiért „hazavitték” a vírust a szülőknek, nagyszülőknek. Nyilván tudjuk, hogy ezért senki nem hibás, ugyanakkor sajnos teljesen érthető, emberi félelmek, gondolatok. Ha valaki ilyet észlel a családban, fontos lenne szakember megkeresése?

Nyilván minden eset egyedi, és természetesen nagyon megviselő, így ha ilyen baj történik egy családban. Mindenesetre, ha a szülők, vagy a fiatal maga úgy érzi, hogy nem tud „működni” a mindennapokban, alvászavara alakult ki, étvágya megváltozik, nem bír figyelni a feladataira, barátaival elhanyagolja a kapcsolattartást, nem vesz rész a családi étkezéseken, és ez több hét után is fennáll, indokolt lehet szakembert kell megkeresni, időben megfogni a bajt.

Rendelésemen olyan fiatalok is megkeresnek, akik eleve félnek attól, hogy hazavigyék esetleg a vírust, ettől alakul ki bennük erős szorongás, amitől nem tudják vinni a hétköznapi dolgaikat és teljesen elfáradnak az állandó szorongástól.

A Kék Vonal lelkisegély-szolgálattal beszélve kiderült, hogy már ott is látványos a változás: tavaly, az előző évekhez képest, többen kértek tőlünk segítséget szorongások, félelmek miatt, és többször volt téma az általános lehangoltság, motivációvesztés, depresszív tünetek, mint korábban. Mi az, amit egy beteg megtehet saját magáért most, hogy egy keveset javítson az állapotán? Hogyan álljon hozzá a környezete (ha remélhetőleg van)?

2020 februárjától érkeznek olyan hívások a 116 111 Lelkisegély-vonalra, ahol maga a koronavírus, a járvány a téma, és az ilyen beszélgetések száma év végére több száz lett – mondta megkeresésünkre Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, ifjúság-szakértő, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője. Tavaly az előző évekhez képest többen kértek tőlünk segítséget szorongások, félelmek miatt, és többször volt téma az általános lehangoltság, motivációvesztés, depresszív tünetek, mint korábban.

Pont egy évvel ezelőtt 2020 márciusában hirtelen megugrott a telefonhívások száma, de aztán a hívások számának emelkedés nem vált hosszabb távon jellemzővé, sokkal inkább a telefontól az online konzultációk felé való elmozdulás, ami teljesen érthető: ha mindenki otthon marad, nehezebb zavartalanul telefonálni. Ehhez igazodtunk a honlapunk megújításával, és a chatszoba nyitvatartásának megduplázásával. Ez jó iránynak bizonyult: csak idén már 532 konzultáció volt a chat szobánkban. Ebből 108 beszélgetésben jelent meg szuicid gondolat és 117 alkalommal kért segítséget a megkeresőnk bántalmazás miatt.

Nagyon fontos, hogy tudjuk, ha valaki szorong vagy depressziós, arról nem tehet. A legrosszabb, amit ilyenkor mondhatunk, hogy szedje össze magát – mert nem bírja összeszedni magát és nem azért, mert lusta, hanem mert ez az állapot, amiben van, ezekkel a betegségekkel jár. Arról nem beszélve, hogy a depresszív, szorongó betegeknek általában lelkiismeret-furdalásuk, bűntudatuk van azért is, mert nincsenek jól, hogy nem tudják ellátni a feladatukat, hogy gondot okoznak a környezetüknek, meg úgy általában minden miatt. Erre azt mondani, hogy szedje össze magát, akár az utolsó csepp is lehet a pohárban. Bárkivel előfordulhat, életszínvonaltól vagy élethelyzettől függetlenül, hogy szorongásos, depressziós betegsége lesz. Fontos, hogy észrevegyük, hogy valaki nincs jól és próbáljuk meg rávenni, hogy kérjen segítséget. Szakember segítségével meggyógyul, de kezeletlenül, amellett, hogy nincs jól, más betegségek is rárakódhatnak (mint esetleg szerfüggőség). Nagyon rossz körök indulhatnak be.

Megelőzésképpen, vagy enyhébb esetekben, amikor valaki még működőképes, segíthetnek önmagukban az egészséges életmód-tanácsok. Például, hogy mindennap mozogjon, lehet az csak egy séta is, figyeljen az alvás mennyiségére, az egészséges étkezésre. Ha home office-ban van, akkor is reggel keljen ki az ágyból, ne onnan dolgozzon, öltözzön át nappali ruhába, mindennap menjen ki a szabadba, vigyen rendszert az életébe.  

Mi pszichiáterek rögtön mondtuk, mikor egy éve a korlátozásokat bevezették minden országban a pandémia miatt, hogy csak fizikai távolságot tartsunk, szociálisat ne. Semmiképpen ne zárkózzunk el ismerőseinktől, ne gubózzunk be, sőt proaktívan keressük barátainkat, rokonainkat telefonon, online. Az online kapcsolattartás persze egyre nehezebb, mert belefáradunk, bármennyire is jó, hogy van. Talán most, hogy már tavasz van, akkor a szabadban is lehet találkozni, természetesen a megfelelő távolságtartással egymástól, maszkban könnyebb lesz.

Mennyire van felkészülve a magyar ellátórendszer a pszichiátriai betegek kezelésére, mennyire elérhető tb-re kognitív terápia (az én betegségemre például nem elérhető)? Fontos lenne, hiszen ha sokan kiesnek a munkából, annak nemzetgazdasági hatása is lehet. 

Pszichoterápia támogatottan sajnos csak kismértékben érhető el, és fel kell készülnünk arra, hogy egyre több embernek kell már most is segítség. Addig jó, amíg elég az ambuláns kezelés, azaz nem kell kórházi ellátás (ez a betegnek is jobb és az államnak is kevesebb pénzébe kerül). Fontos lenne, hogy az ellátórendszerbe több forrás áramoljon.

Ráadásul sok kollégánknak be kellett állnia a Covid-ellátásba, ami fontos, de lecsapódik a direkt következménye, a rászoruló pszichiátriai betegek hosszabb várólistára kerülnek, tovább szenvednek, később kapnak segítséget, továbbá ennek a gazdaságra is van hatása, ugyanis ha nem kap kezelést, nehezebben, vagy egyáltalán nem tudja ellátni a munkáját.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése