A HVG azt írja, hogy nemhiába számított a bécsi egyetemi kórház a koronavírus-járvány előtt is az akut tüdőelégtelenség kezelése szempontjából szakmai központnak, és hogy a tapasztalataiknak most igen nagy hasznát veszik. A súlyos állapotú koronavírus-fertőzöttek háromnegyede a sikeres műtüdő-kezelésnek köszönhetően új esélyt kap az életre.
2020 januárja és 2021 áprilisa között az AKH-ban 87 Covid–19-fertőzöttnél kellett ECMO, azaz műtüdő-kezelést alkalmazni. A betegek átlagéletkora 57 év volt, és átlagosan 16,5 napot töltöttek műtüdőn. A 28 napos mortalitási rátájuk 25,4 százalék volt, vagyis 61 páciens életét a súlyos állapot ellenére is meg tudták menteni.
Így néz ki a tüdő belülről / Fotó: Unsplash
A The Lancet tudományos folyóirat 2020 októberében jelentetett meg egy tanulmányt a világszerte alkalmazott ECMO-kezelések sikerességéről. A cikk kiemeli, hogy a műtüdőkezelést kapó betegek mortalitási rátája világszerte átlagosan 40 százalék körüli, így az, hogy az AKH-ban az ilyen betegek csupán 25 százalékán nem tudnak már segíteni, kimagasló eredmény. Ki kell emeljük, hogy ECMO-kezelést akkor alkalmaznak, amikor a koronavírusos páciensnek már a lélegeztetőgép sem elég. Ilyenkor egy gép veszi át a tüdő – és szükség esetén – a szív feladatát, és a membrán oxigenátor a testen kívül látja el a beteg vérét oxigénnel és szűri ki belőle a szén-dioxidot.
A speciális kezeléshez természetesen speciális tudású szakemberek kellenek. Hazánkban sokan olvasták azt a hírt, amikor Merkely Béla beoltott egy kismamát, akinek 69 napnyi intenzív kezelés után végül műtüdővel mentették meg az életét.
