Kopasz István, a Csongrád-Csanád megyei Üllés és Zsombó plébánosa október végén fertőződött meg a koronavírussal. Egyre emelkedett a láza, végül mentő vitte kórházba, ahol másfél hónapig kezelték. Lélegeztetőgépre tették, altatni kellett, többször dialízisre volt szüksége. Három hét után tudták felébreszteni.
Mikor pozitív lett a teszt, és össze kellett csomagolni, arra volt idő, hogy megkérjem a kollégákat, hogy a félmillió forintot, amit a temetésemre akartam betenni a bankba, vigyék be a püspökségre, mert felesleges betenni, aztán újra kivenni
– mondta a plébános a Délmagyarnak. Állapota nem sok jót ígért, volt olyan időszak, amikor az orvosok szerint 10 százalék esélyt adtak életben maradására.
Kopasz István azt mondta, most már nagyon jól érzi magát, bár fizikailag még nem látszik komoly javulás. Az elején látványos volt, mert amikor december közepén kikerült a kórházból, pár lépést tudott tenni járókerettel.
Gyógytornász húga segített neki megtanulni újra járni. Ám még most is csak a fele működik a tüdejének, az is 80 százalékon. De egyre jobb az állóképessége, 2-3 órákat tud sétálni, 20-30 kilométert biciklizni.
Az atya bevallotta, hogy lelkileg több mélypontot megélt a betegsége során, és beszélt arról is, hogy segítette a hit a nehézségek átvészelésében.
Életemnek ezen a mélypontján tudom hinni, hogy Isten szeretete nem kívül van, hanem ebben is megmutatkozik. Nekem az adott erőt, hogy ami van, azt meg kell engednem, hogy legyen, mert Isten megengedi, hiszen minden, amit Isten megenged, az szeretet, az ő szeretetének a jele. Ez nem azt jelenti, hogy nem küzdök a nehézség ellen, hanem azt, hogy azt a helyzetet, a pillanatot, ami van, szeretetnek élem meg.
