A legtöbb vírus – például az influenzavírus is – mutálódik, és bár egyes mutációk alig vagy egyáltalán nem befolyásolják a vírus tulajdonságait, vagy nem lesz tőlükt veszélyesebbé, sőt, mások viszont pontosan ezt teszik. Nincs ez másként a koronavírussal sem, a napokban a mű variánsa volt az, amire több komoly szervezet is felhívta a figyelmet. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) egyik heti jelentésében említette meg, hogy ezt a mutációs besorolták azon variánsok közé, amikre oda kell figyelni, vagyis a figyelmet igénylő változatok (Variant of Interest, VOI) közé, majd csütörtökön az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency) egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy ez a változat aggodalomra adhat okot, bár egyelőre nincs olyan adat, mely szerint átvenné az eddig dominánsnak tekintett delta szerepét.
Az összeesküvés elméleteket megelőzendő, a mű nem azt jelenti, hogy nem igazi vagy egy laborban alkották meg, a mű (μ) a görög ábécé egyik betűje. A WHO néhány hónappal ezelőtt jelentette be, hogy az egyszerűség kedvéért görög betűkkel fogják jelölni a különböző variánsokat, ami már csak azért is hasznos, mert könnyebb lesz elkerülni, hogy “stigmatizáló és diszkriminatív” kifejezéseket használjunk, vagyis ne azon országok alapján emlegessük a különböző mutánsokat ahonnan, az első eseteket jelentették. A szakértők persze ettől független továbbra is használják a korábbi, latin betűkön és számokon alapuló jelöléseket, ami a mű esetében a B.1.621.
Fotó: Getty Images
Variációk egy témára
Figyelmet érdemlő vagy érdeklődésre méltó variánsok azok, amelyeknél olyan változások történtek a vírus a genetikai állományában, amelyek több fontos tulajdonságát, például a fertőzőképességet és az immunitás elkerülését befolyásolhatja, ahogyan azt is, hogy milyen súlyos betegséget tud okozni, és amely mutánsok a későbbieket gondot okozhatnak, komolyabb veszélyt jelenthetnek, és már több országban okoznak fertőzéseket. A WHO jelenleg öt ilyen variánst tart számon, az egyik ugye a mű, és emellett szerepel még az éta, amelyet 2020 decemberében mutattak ki először a mintákból, és amit már több országban is azonosítottak, az ióta, amit először 2020 novemberében tűnt fel a mintákban, mégpedig az Egyesült Államokban, a kappa, aminek első dokumentált mintái Indiából származnak még 2020 októberéből, illetve a lambda, ami a minták alapján 2020-ben bukkant fel Peruban. Utóbbiról még nyár közepén a WHO azt írta, számos mutációt hordoz, amelyek következtében lehetséges a nagyobb terjedési képessége vagy az esetleges nagyobb ellenállása a semlegesítő antitesteknek.
Az Egészségügyi Világszervezet besorolása szerint vannak még a variánsok, amiket aggodalomra adnak okot, ilyen a koronavírus alfa (brit vagy B.1.1.7), a béta ( dél-afrikai vagy B.1.351), gamma (brazíliai vagy P.1-es) és delta (indai vagy B.1.617.2) változata. Ez az, ami most a legtöbb fejfájás okozza, ami most a legjobban terjed. A delta már Európában is, így Magyarországon is megjelent, sőt, Müller Cecília közlése szerint már nálunk is ez vált, dominánssá, az új megbetegedések több mint 90 százalékát ez okozza, a fertőzésadatokról szóló tájékoztatókban pedig mindig felhívják a figyelmet arra, hogy a beoltatlanok vannak a legnagyobb veszélyben. Egyes kutatók szerint egyébként a delta variáns terjedésének gátat a világ népességének nagyobb része megkapja az oltást. „Úgy tűnik, hogy ez a vírus már most is egy Lamborghinit vezet, ami a terjedést illeti, így nem vagyok benne biztos, hogy sokkal gyorsabb lehet” – idézi a Wall Street Jorunal Jeremy Kamilt, a Louisiana Állami Egyetem virológusa.
Előkészítik az oltáshoz a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina harmadik, emlékeztető adagját a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház oltópontján 2021. szeptember 7-én. (Fotó: MTI/Komka Péter)
Műtáció
A mű variánst először 2021 januárjában mutatták ki Kolumbiában, és ez a változat volt felelős az országban harmadik hullámért, amikor naponta mintegy 700 ember halt meg. „Az elhunytak tesztjeinek közel kétharmada pozitív lett a mű változatra” – közölte egy rádióműsorban Marcela Mercado kolumbiai egészségügyi tisztviselő néhány nappal ezelőtt.
Azóta a mű több mint 40 országban tűnt fel, a perui egészségügyi intézet példáéul szeptember legelején közölte, hogy 86 esetet regisztrált a koronavírus mű nevű variánsából az ország 14 régiójában, de – bár ezt már az országok számából is ki lehet következtetni – már nemcsak Dél-Amerikában van jelen, hanem mondjuk az Egyesült Államokban is, július végén például a Miami Egyetemen a variánsokra is vizsgált minták 10%-ból ki tudták mutatni a műt, de Kanadában, Nagy-Britanniában is jelentettek már eseteket, ahogyan több európai és ázsiai országban is, és ugyan jelenleg világszerte a fertőzések mindössze 0,1 százaléka köthető ehhez variánshoz, sajnos már más országokban is szedi az áldozatait, auguszti hírek szerint a belga idősek otthonában heten hunytak el, miután megfertőződtek a mű változattal.
A WHO korábban említett dokumentumában nemcsak az a tény szerepel, hogy a mű felkerült a variánslistájukra, hanem természetesen hogy miért is érdemes odafigyelni a terjedésére: a világszervezet szerint a mű olyan mutációkat hordoz, melyekkel potenciálisan könnyebben ki tudja kerülni a fertőzés vagy a vakcinákkal szerzett immunitást, és előzetes adatok szerint ennek megkerülésében hasonlóan hatékony lehet, mint a béta variáns, de a- hogyan az a lambdánál is kiemelték – további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy ez bizonyosan ki lehessen jelenteni.
És lehet, hogy idővel a mű és lambda variáns előrelép, és átkerülnek a másik, komolyabb kategóriába, de ez egyelőre nem történt meg. Természetesen a vakcinagyártók is odafigyelnek az új mutációkra, a Pfizer a Washington Postnak küldött közleményében azt írta, hogy vizsgálják a mű mutánst, és az eredményeiket hamarosan közzéteszik. „Eddig mind a vakcina alkalmazásából származó, a laboratóriumi vizsgálatokból származó adatok biztatóak, nem találtunk bizonyítékát arra, hogy a vírus vagy az aggodalomra okot adó változatok rendszeresen kikerülnék a védelmet” – tették hozzá.
Koronavírus-tesztre váró emberek Bogotában, Kolumbia fővárosában 2021 januárjában. (Fotó Daniel Muñoz/VIEW press/Corbis via Getty Images)
És mi a helyzet a terjedéssel? A mű rendelkezik P681H nevű mutációval, amelyet először az alfa változatban tűnt fel, és amely potenciálisan felelős a gyorsabb terjedésért, ám ennek a mutációnak a vírus viselkedésére gyakorolt hatásáról egyelőre nem lehetünk biztosak, de ahogyan azt Paúl Cárdenas, az ecuadori Universidad San Francisco de Quito oktatója nyilatkozta – elképzelhető, hogy a mű jobban terjed mint a korábbról ismert változatok, Ecuador és Kolumbia legtöbb részén például képes volt felülkerekedni a gamma és az alfa víruson.
Paúl Cárdenas egyébként figyelmeztetett arra is, hogy a latin-amerikai országok az esetek számához képest kevés variánsokra is vizsgált mintáról szolgálatnak adatot, az összes SARS-CoV-2 pozitív esetüknek mindössze 0,07 százalékát szekvenálták, holott a globális fertőzések 25 százaléka a régióban történt, ezzel szemben az Egyesült Államokban szekvenált pozitív esetek 1,5 százalékát, illetve az Egyesült Királyságban szekvenált pozitív esetek 9,3 százalékát szekvenálták. Mindez azt jelenti, hogy nehéz ez alapján megállapítani, pontosan mennyire elterjed a mű a dél-amerikai országokban, de írja a National Geographic.
A mű pedig tartogathat még más lepetéseket, olyan mutációi is vannak, amelyek más variánsokban még nem fordultak elő, és nem tudni, milyen következményei lehetnek ezek a változások a vírus genetikai anyagában, de talán az, hogy kicsit nagyobb figyelmet szentelnek neki, sokkal több mindent megtudunk arról, mennyivel jelent nagyobb (vagy akár kisebb veszélyt) mint a többi variáció.
