Sokan beszámoltak már arról, mi játszódott le bennük, amikor visszatértek a klinikai halál állapotából, ám tudományosan továbbra is nehezen megválaszolható kérdés, hogy mi történik a halálunk pillanatában. Most talán egy kicsit közelebb kerülhetünk a válaszhoz.
Az új felfedezést a Frontiers In Aging Neuroscience nevű szaklapban közölték. Az orvosok rákötöttek egy 87 éves epilepsziával kezelt férfit az agyi aktivitást rögzítő EEG-készülékre, és a berendezés akkor is működött, amikor a beteg szívrohamban meghalt. Az EEG még a férfi halála után is agyi aktivitást mutatott.
A tudósok azt látták, hogy a férfi utolsó szívdobbanását követő 30 másodpercben megnövekedett a gamma típusú agyhullámok szintje. Ezek akkor különösen aktívak, amikor koncentrálunk, álmodunk és meditálunk, valamint ha emlékeket hívunk elő és információkat dolgozunk fel. A rögzített agyhullámok arra utalnak, hogy halálunkkor ugyanaz az idegi aktivitás jellemző, mint álmodás, emlékek felidézése vagy meditáció közben.
Mindezek alapján felmerül a kérdés, hogy életünk utolsó pillanataiban valóban lepereg-e a szemünk előtt az életünk. Ajmal Zemmar, a Louisville-i Egyetem idegsebésze, a tanulmány vezetője azt mondta:
lehetséges, hogy mikor a szeretteink lecsukják a szemüket, és készen állnak arra, hogy itt hagyjanak bennünket, az agyuk talán újra lejátssza a legszebb pillanatokat, amelyeket életükben átéltek.
A kutató hozzátette, hogy a vizsgálati eredmények megkérdőjelezik, hogy pontosan mikor ér véget az életünk, valamint fontos kérdéseket vetnek fel például a szervadományozással kapcsolatban.
A szakember ugyanakkor figyelmeztettek, hogy a tanulmány az első a maga nemében, és az epilepszia miatt egy sérült agyat vizsgáltak.