A Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban eddig sok olyan kismama is szülhetett – egy jogi kiskaput kihasználva –, aki területileg nem oda tartozott. Ez azonban megváltozik november elsejétől. „A vajúdás és szülés kísérésének biztonsága érdekében a szülésznők munkaidőn túli szülőszobai jelenlétét 2022. november 1-től megszüntetjük” – írja Facebook-oldalán a kórház.
Az intézmény szerint erre azért volt szükség, mert nagyon megszaporodott az úgynevezett területen kívüli szülések száma.
A kórház közleményében az is olvasható, hogy a fogadott szülésznő intézménye az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerint 2021 januárja óta a Szent Imrében sem működik. Viszont lehetőség volt arra, hogy a várandósok egyéni vagy kiscsoportos szülésfelkészítésen vegyenek részt, ilyenkor a felkészítést végző szülésznő a vajúdás és szülés kísérésében is részt vehetett.
A kórház vezetése szerint ennek köszönhetően a „a területen kívüli, csak a szülés idejére ideiglenesen bejelentkezett szülések száma elképesztő módon emelkedett”, ami „veszélyezteti a biztonságos szülészeti ellátást”. A kórház már szeptemberben is a túl sok, nem területileg odatartozó kismamákra hivatkozva értesítette a betegeket, hogy szeptember 16. éjféltől szeptember 18., vasárnap reggel 8-ig a Szülészeti és Nőgyógyászati osztályán a betegfelvétel szünetelt.
Azonban a betegfelvétel szüneteltetése mögött, egy, az nlc-nek nyilatkozó várandós nő szerint inkább az egyre nagyobb munkaerőhiány húzódik.
Nem volt ügyeletes, hiányzott az orvosi háttér. Nekem úgy fogalmazott a szülésznő, hogy a döntési jogosultságokkal rendelkező ügyeletes vezető lebetegedett, és nem tudták pótolni
– mesélte a 20 hetes várandós nő, aki a második gyermekét várja.
Ő pont azért választotta a Szent Imre kórházat, mert itt a legtöbb orvos támogatja császár után a természetes szülést. Mint meséli, az első szülés élménye borzasztó volt, ezért egy olyan magánorvost választott, aki a Szent Imrében dolgozik, és ideiglenesen bejelentkezett abba a kerületbe lévő ingatlanába, amely területileg a Szent Imréhez tartozik. Ezt a jogi kiskaput használták rendszerint azok a szülés előtt álló nők, akik ebben a fővárosi kórházban szerették volna világra hozni a gyermeküket, de életvitelszerűen egy másik kerületben, vagy akár másik megyében laknak. Mivel a korábbi szabad orvosválasztás megszűnt a közegészségügyben a szülészeteken – ami évtizedekig gyakorlat volt – így a terhes nők már nem választhatják meg, hogy kinél szülnek, a lakóhelyük szerint kijelölt kórházba kell menniük. Ennek a következménye lett az, hogy olyan kórházat (és egyben szülésznőt) igyekeztek választani a kismamák, ahol a magánorvosuk dolgozott, vagy ahol a protokoll közelebb állt az elképzeléseikhez. Ehhez pedig csak egy új lakcímkártyára van eddig szükség, hiszen a lakcímkártya alapján határozzák meg az illetékes kórházat, ahol szülni lehet.
A Válasz Online korábbi cikkéből kiderül, hogy számos kerületi Facebook-csoportban tűnnek fel olyan kismamák, akik olyan kerületi lakosokat keresnek, akikhez bejelentkezhetnek a szülésig. A Szent Imre kórház ezekre az esetekre hivatkozva hozta meg az új döntését, amelyben azt írták, november elsejétől nem engedélyezik, hogy a választott szülésznők beosztásukon kívül is bent lehessenek a szüléskor. Ettől azt várják, hogy majd csökkenni fog a területen kívüli szülések száma fokozottan csökkenni fog.
Kismama újszülött kisfiával a Szent Imre Kórház szülészeti osztályán (Képünk illusztráció – Fotó: MTI / Máthé Zoltán)
A döntést követően tíz szülésznő adta be a felmondását a fővárosi Szent Imre Kórházban
A kórház egyik szakdolgozója szerint – aki az nlc-nek név nélkül nyilatkozott – azonban az elmúlt napok híradásaiban tévesen összemosódott a sok felmondás és a vezetőség új döntésének a híre.
Sajnos a médiában összemosódik a felmondás és a vezetőség új döntése. Holott semmi köze nincs a kettőnek egymáshoz. Akik beadták a felmondásukat, azok közül nem mindenki vállalt saját szülést. Volt, aki csak műszakban dolgozott, ahogyan azt a törvény engedi
– mondta, hozzátéve, hogy a kórházi vezetőség és szülésznők között már hónapok óta feszült a helyzet. A kórház szülésznői ugyanis már júliusban küldtek egy levelet a főigazgatónak, amelyben a bérrendezésüket kérték.
„Az, hogy a vezetőség bejelentette, nem lesz szabad bábaválasztás, vagyis nem jöhet be egy szülésznő a munkaidején kívül levezetni egy szülést, már lógott a levegőben. Azt gondolom, hogy senkit nem lepett meg ez a döntés.
Az pedig csak egy óriási pech vagy véletlen, hogy ennek a döntésnek az élesítése egybeesett azzal, hogy a napokban megérkezett a vezetőség válasza: nincs pénz, nem lesz bérrendezés.
– magyarázza a szakember, hozzátéve, hogy a júliusi levélre a szülésznők valamiért csak pár nappal ezelőtt kaptak választ (amikor a szülésznők munkarendjével kapcsolatos közlemény is a napvilágra került) a kórház vezetőségétől. A szakdolgozó úgy tudja, az igazgatóság még júliusban továbbította a levelet az Országos Kórházi Főigazgatóságnak, amely abban a hónapban válaszolt is rá. Mégis, a szülésznők csak pár nappal korábban lettek értesítve a válaszról, amelyben elutasítják a kérelmüket. Az nlc-nek nyilatkozó forrás hangsúlyozza, benne volt a levegőben, hogy sokan fel fognak állni, amennyiben a bérek rendezésében nem lesz előrelépés.
„Ha rendeznék a béreket, ha lenne egy jobb pályamodell a bábák előtt, akkor igenis lehetne jó szülészeti ellátás ebben az országban. Akkor a fiatalok keresnék a lehetőséget arra, hogyan válhatnának szülésznővé. De jelenleg úgy gondolkodnak a szakmabeliek, hogy hú, csak az állami egészségügyben ne kelljen elhelyezkedni. Ha lenne több pénz, lenne több munkaerő, és garantáltan jobb lenne az ellátás is.”
Szerinte maga a döntés, amit a kórház vezetősége a szülésznők munkaidejével kapcsolatban meghozott, alapvetően nem rossz rendszer, ideális körülmények között a szülő nőknek nem kéne emiatt hátrányt szenvedni. „Az osztrákoknál is hasonlóan dolgoznak a szülésznők. Több külföldi országban működik ez a rendszer, mégpedig azért, mert minden kórházban ugyanúgy vezetik a szüléseket, egységes a cél, hogy a szülés jó élmény legyen a nőnek.
Én azt gondolom, hogyha kipihent emberek dolgoznak, ha van motiváció, ha ugyanaz a protokoll és a cél, és van elég ember, akkor működhet jól egy szülészet
– zárja a beszélgetést a szakdolgozó.
A szülő nők aggódnak
A Másállapotot a szülészetben! Facebook-oldalán az egyik poszt alatt sok érintett nő fejezte ki aggodalmát az új döntéssel kapcsolatban. Még azok is aggódnak, akik területileg a Szent Imréhez tartoznak.
„(…) B tervem eddig nem volt, mivel körzetileg is idetartoztam, és sok pozitív szülésélmény után (mások élménye) abban is megerősített, hogy fogadott szülésznő sem kell, mivel jó kezekben leszek. Most pedig nem tudom, hogy van mersze a kórháznak azt állítania, hogy zavartalan lesz a működés, miközben az állomány fele állítólag felmondott, ha már így is az egyik hétvégén be kellett zárni. A kórház részéről semmilyen kommunikáció nincs, a kommenteket törlik a posztjuk alól, így csak egymásra hagyatkozunk a csoportban, hogy ki mit tud. Állítólag dúla és apa is bent lehet szülésnél, de erről sincs fent semmilyen információ. Szóval nem tudom mi tévő legyek, de rendkívül kétségbe vagyok esve. Igazi családbarát kormány ez….” – írja az egyik pánikba esett nő, aki több mint 36 hetes terhes.
Míg egy másikuk azt írja:
„Tavaly ugyanezt végigcsináltuk a SOTE-n… Először csak doki nem lehetett, aztán már szülésznő sem… És amikor eljött a nagy nap, front volt, és mindenki akkor szült… Annyian voltunk… Szülésznő meg alig…”
Azonban, ahogy a szakdolgozó is említette fentebb, ha egy kórházban a megfelelő mennyiségű szakember, a megfelelő elvek mentén dolgozna, és a cél az lenne, hogy a szülés minél természetesebb, és humánusabb legyen, nem feltétlen jelentene gondot az, hogy a gyermek egy idegen orvosnál és szülésznőnél jön a világra.
Szent Imre Egyetemi Oktatókórház (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
Egyelőre azonban nem itt tartunk Magyarországon
A Másállapotot a szülészetben! mozgalom anyai beszámolói alapján ugyanis gyakori, hogy a nő megkérdezése nélküli beavatkozást hajtanak végre (legyen szó gátmetszésről vagy császárról), sokszor fordul megalázás, bizonytalanság, meztelenül várakoztatás vagy a csecsemő anyától való elkülönítése. A szervezet egyik alapítója, Keszler Viktória szerint külföldön elfogadott modell, hogy minden szülő nő mellett ott van egy szülésznő, ez viszont itthon nem mindig adott, pláne, hogy egyre fokozódó munkaerőhiánnyal küzd a szakma.
Pedig a szerepük óriási. Sok országban az alacsony kockázatú szüléseknél csak a szülésznők vannak jelen, hiszen arra van kiképezve, hogy ezt a folyamatot kísérjék. A baba és a mama egészségét ugyanis az szolgálja, ha hagyják szülési folyamatot a saját medrében folyni
– magyarázza Viktória, és kiemeli, hogy ez nem jelenti azt, hogy magára lehet hagyni az anyát vajúdás, szülés közben, kell a háttérben egy felelős szakember. Viszont ilyen munkaerőhiánnyal, mint ami egyre növekszik Magyarországon, lesznek olyan nők, akik magukra maradnak.
A szakemberek, szakdolgozók kiszolgáltatottsága tovább fokozza a nők és a babák kiszolgáltatottságát. Persze, az ellátás biztosított, csak az a kérdés, milyen lesz ez az ellátás.
Viktória hangsúlyozza, hogy önmagában a jelenlegi helyzettel nemcsak az a probléma, hogy nem kísérhetnek választottként a szülésznők szüléseket, hanem az is, hogy kezeletlen rendszerhibák halmozódnak egymásra, amelyeknek végső soron a szülő nők viselik el a következményeit: rajtuk csapódnak le az alacsony bérek, a túlterheltség, a létbizonytalanság, a kiégés, összességében a nem megfelelő munkakörülmények. A Másállapotot a szülészetben! azt írja az egyik posztjában, hogy nem a Szent Imrébe menekülő kismamákra, vagy az onnan felálló szülésznőkre kell ujjal mutogatni, ahogyan azt az intézmény közleménye is tette, ami csak olyan, mint amit a nők szoktak kapni az egészségügyi ellátásban.
Bűntudatkeltő.
Tömeges felmondás esetében nagy valószínűséggel nem a hivatástudat hiányzott. És valószínűleg a Szent Imre kórház se lenne leterhelve annyira, ha nem menekülnének hozzájuk a szülő nők az ország különböző részéről, ha mindenhol a náluk alkalmazott szülési szemlélet lenne az egységes irányelv. Ha az országban bárhol, félelem nélkül mehetnének szülni azok a nők is, akiknek nincs arra pénzük, hogy megfizessenek olyan magánorvost vagy magánkórházat, ahol a háborítatlan szülés a cél. Mert minden nőnek joga lenne egy szép szülést átélni, traumák nélkül. És minden hivatást űző szakembernek joga van egy olyan fizetéshez, amiből meg tud élni.
Cikkünkkel a Szent Imre kórházat is megkerestük. Amennyiben reagálnak, frissíteni fogjuk az írásunkat.
