Hosszú Katinka márciusban jelentette be, hogy gyermeket vár, akkor úgy fogalmazott, nem tér vissza az élsportba, ám pár nappal ezelőtt egy kicsit puhított az álláspontján. A háromszoros olimpiai bajnok ugyanis legutóbb azt mondta, a szülés után újra úszni kezd. Csak azt nem tudni még, milyen szinten. Amennyiben Hosszú a visszatérés mellett dönt, nem ő lesz az első nő, aki szülés után újra versenyez.
Szülés után újra lendületben
Amióta az olimpián indulhatnak női sportolók, azóta vannak anyák is a versenyeken. Az 1900-as párizsi olimpián – amelyen először vettek részt nők – az amerikai Mary Abbott női golfban a hetedik helyen végzett – lánya, Margaret Abbott pedig aranyérmet nyert. 1948-ban Londonban pedig Fanny Blankers-Koen, a 30 éves, kétgyermekes anya négy aranyéremmel szerzett világhírnevet atlétikában, és később az évszázad női sportolója címet érdemelte ki az atlétikai nemzetközi szövetségtől.
Bőven tudunk olyan példát itthonról is beemelni, amikor a női sportolók nem adták fel a karrierjüket, miután anyává váltak. Gondoljunk csak Csipes Tamarára, az olimpiai bajnok kajakozóra, aki 2017 áprilisában számolt be az örömhírről, hogy anya lesz. Novemberben aztán megszületett kislánya, Olívia, és a sportoló 2018-ban visszatért az evezők mellé, Portugáliában tagja volt az ezer méteren világbajnok kettősnek, később Tokióban a négyessel pedig aranyat szerzett. Vagy ott van a kézilabdás ikon, Görbicz Anita, aki 2015 nyarán született meg Boldizsár nevű kisfia, de nem sokkal később ő is visszatért a sporthoz, majd anyaként háromszor BL-győztes, négyszer bajnok és kupagyőztes lett.
Manapság már teljesen elfogadott, hogy egy nőnek a szülés után is lehet sportkarrierje, ám korábban ez nem volt jellemző. Választani kellett: anyaság vagy sportkarrier. Kerri Walsh Jennings, a strandröplabda sztárja és háromgyermekes édesanya legalábbis ezt mondta a The Washington Postnak.
„Választhattál: vagy halogatod a gyerekvállalást, vagy vársz, amíg befejezed a versenyzést – mondta. – Amikor én kezdtem, a nők többnyire vártak” – tette, hozzá, és a 42 éves Walshnak bőven van rálátása a témára, hiszen elég régóta van már a pályán – az első olimpiája 2000-ben volt. Ő sem volt hajlandó választani, vállalta az emberfeletti teljesítményt, hogy szülés után, anyaként tér vissza az élsport világába. Ahogy teszi ezt egyre több női sportoló: 2019-ben, alig két hónappal kislánya, Chidera születése után a brit olimpiai gátfutó, Tiffany Porter is úgy döntött, folytatja sportkarrierjét, ráadásul a kilenc hónap után 40 kilóval volt több, mint a versenysúlya. Emlékezetes volt számára az első futás. „Emlékszem, hogy azt mondtam: »Hűha, ez egy hatalmas harc lesz«”– mesélte a sportoló, és bár nehéz volt újra élsportolóvá válni, közel két évvel később Porter formába lendült. Miután megnyerte a 100 méteres gátfutást a brit atlétikai bajnokságon, Tokióba utazott, hogy részt vegyen a harmadik olimpiáján, immár anyaként.
Porter úgy érzi, hogy a saját tapasztalata által megtanulta tisztelni a női testet azért a fantasztikus átalakulásért, amire képes.
„Soha életemben nem voltam még ilyen nehéz. (…) De szoptattam is, így nem fogyókúrázhattam, mivel a testem táplálta a babámat” – mesélt a sportoló élete azon időszakáról, amikor a nulláról kellett kezdenie. „Négyszer-ötször kellett pisilnem egy ötmérföldes futás során” – ezt már Stephanie Bruce, amerikai hosszútávfutó, kétgyermekes anyuka mondta, akinek 2018-as, szülés utáni Instagram-fotója bejárta a netet, amikor őszintén megmutatta, milyen az, amikor a terhesség során szétnyílik egy nő hasfala.
Magyar kosarasunk, Fegyverneky Zsófia is viszonylag hamar tért vissza a sporthoz. Kisfia, Márk születése után három héttel már edzett, pár hónappal később pedig az Európa-bajnokságon együtt játszott a társaival az éremért.
„A terhességem alatt is edzettem, ha kihagytam volna ezt a kilenc hónapot, az nagyon megnehezítette volna a dolgomat, a visszatérés még megterhelőbb lett volna a szervezetemnek” – mesélte az nlc-nek, hozzátéve, hogy az első futás azért kellemetlen emlékként él az emlékezetében.
Fura érzés volt, mintha nem lettek volna a helyükön a belső szerveim. Egy normál embernek sose ajánlanám, hogy szülés után négy héttel már fusson.
– hangsúlyozza a sportoló.
Érzései nem voltak alaptalanok, dr. Kiss Krisztina sportorvos ugyanis elmondta az nlc-nek, hogy a születendő gyermek, a magzatvízzel együtt helyet kíván magának az anya hasában, ami csak egy módon lehetséges: ami eddig a helyén volt, azt odébb „pakolja”. Erre 9 hónapja van a szervezetnek szépen lassan hozzászokni, „átrendeződni”, ami egyes várandósoknál különösebb problémát nem okoz, míg másoknál feszítő jellegű érzetet, akár fájdalmat is okozhat. Majd a 9 hónap alatt kialakult, „megszokott” erőviszonyok, nyomásviszonyok a hasüregben pár óra alatt hirtelen megváltoznak (ez a szülés órái, pillanata). „Természetes, hogy test ezt ennyire gyorsan nem tudja lereagálni, idő kell, míg szépen minden visszarendeződik a kiindulási állapotra” – mondja a szakember.
Zsófi az edzéseket folyamatosan építette vissza az edzője segítségével, és a terhessége alatt is kikérte a szakemberek véleményét, milyen mozgásokat ne végezzen, és olyan játékosokkal is sokat beszélgetett, akik szülés után visszatértek az élsport világába. „ A szülés után már csak magamért voltam felelős” – mondta Zsófi, és nyolc évvel később úgy gondolja, hogy várhatott volna még egy kicsit, korai volt a negyedik héten visszatérni, és ezt senki nem is várta el tőle. „A klubomban azt szerették volna, hogy lassabban térjek vissza, biztattak, hogy amikor kezdődik a szezon, bőven ráérek visszatérni. De pont ekkor volt egy hazai rendezésű Európa-bajnokság, és ez elég ritka lehetőség egy sportoló számára, úgy voltam vele, megpróbálom.”
A kosaras elmondása szerint nem kapott megrovó pillantásokat, megjegyzéseket azért mert friss anyukaként a karrierjét sem szerette volna feladni. Egyedül a szoptatással kapcsolatban kapott kéretlen tanácsokat, kérdéseket.
„Még mindig él az a tévhit, hogyha egy nő sportol, akkor biztos el fog apadni a teje. Megkérdeztem szakembereket, akik megnyugtattak, hogy ez nem így van. Márk végül egy évig anyatejes baba volt, azt hiszem, szépen megcáfoltuk a téves sztereotípiát” – meséli nevetve, és azt sem titkolja el, hogy az ominózus három hónap, amikor visszatért, embert próbáló volt.
„Nem tudtam annyit pihenni, mint amennyit kellett volna, hazudnék ha azt mondanám, hogy nem volt nagyon nehéz helytállni, és azt gondolom, hogy ezt csak annyi segítséggel lehet végig csinálni, amennyi én kaptam. A férjem (Dénes Gábor – a szerk.) mindenből kivette a részét, felosztottuk a feladatokat, és volt, pontosabban ma is van egy dadusunk” – magyarázza Zsófi, és ő úgy gondolja, hogy ma könnyebb helyzetben lenne, már ami a segítségkérést, tanácsadást illeti.
„Sokkal előrébb van ma a sportorvoslás, mint nyolc évvel ezelőtt, amikor én szültem. Ma már olyan szakemberek vannak nálunk is a klubban, akiktől szívesen kérnék segítséget. Nekem ez akkoriban erre nem volt lehetőségem, ezért én jártam utána a kérdéskörnek különféle orvosoknál, szakembereknél.
Visszagondolva, olyan szempontból megérte a gyors visszatérés, hogy tudom, erre is képes a testem és az elmém, ugyanakkor azt a három hónapot nem ajánlom még élsportolóknak sem. A mostani fejemmel nem csinálnám újra.
Hat hét „gyermekágy”
A népi hagyomány szerint ennyi az az időszak, amit az anyának a felépülésével kell tölteni. Ezzel egyetért dr. Kiss Krisztina is, és ő úgy véli, hogy bizony ez az élsportolókra is vonatkozik.
„Ez élettani szempontból is reális és megalapozott, szüljön a nő hüvelyi úton vagy császármetszéssel. A hüvelyi úton való szülés regenerációja, gyógyulása egyéntől függően lehet több vagy kevesebb is a hat hétnél, azonban a császármetszés esetén mindenképpen érdemes kivárni a hat hetet. A császármetszés bármennyire is biztonságos, „rutin” beavatkozás, azért azt a szakmai szleng szerint már „nagy hasi műtétnek” hívjuk, hiszen ilyenkor a műtét végző nőgyógyász áthatol a bőrrétegen, a bőr alatti kötőszöveteken, a hasfali izomzaton, megnyitja a hasüreget, majd áthatol a méhizomzaton is, megnyitva ezzel a méh üregét, és záráskor természetesen ugyanezen rétegeket össze is zárja varrással” – mondja a szakember. Hozzáteszi, hogy a gyógyulás során, sőt későbbiekben is a vágott seb helye (heg) mindig is gyengébb pontja lesz a hasfalnak, mint az ép, ezért potenciálisan alkalmas hasfali sérv kialakulására.
Ezért fontos, hogy a kezelőorvos által javasolt pihenőidőt mindig betartsák a nők.
Érthető az ajánlás, hiszen a terhesség és a szülés minden nő teste számára megterhelő. Hormonális változások, kötőszövetes és belszervi átrendeződések, tejmirigyek megnövekedése, és még sorolhatnánk azokat az átalakulásokat, amelyek egy női szervezetben megváltoznak a kilenc hónap, majd a szülés után. A regenerálódás szempontjából nincsenek univerzális általánosítások, minden emberi test kicsit másként működik, az, hogy a szülés mennyire visel meg egy női testet, sok tényezőtől függ, a kortól kezdve, a súlyon át, egészen odáig, hogy mennyire edzett az illető. „Az élsportoló, illetve a nem élsportoló, de rendszeresen edzésben lévő nők számára megfigyelés alapján valóban gyorsabb regeneráció figyelhető meg” – mondja Krisztina, zárszóként pedig arra figyelmeztet, hogy a fokozatosság elengedhetetlen azoknak is, akik ugyan nem élsportolók, de már újra edzenének.
„Visszatérés esetén fokozatosan alakítanám ki az edzéstervet, eleinte inkább a mélyizomzat erősítése a fontos az ízületek stabilizálása miatt (jóga, pilates) – tanácsolja a szakember. Ezt követheti az erőnléti edzés az izomzat megerősítésére, erre alkalmasak a súlyzós gyakorlatok, a saját testsúlyos gyakorlatok. Végül jöhetnek az állóképességi feladatok és a sportágspecifikus gyakorlatok, mint például a futás, a labdás edzés, küzdősportágaknál a kontakt gyakorlatok.