Pedagógusok az allergiás roham kezeléséről

2022 januárjában szörnyű tragédiáról számolt be Újpest polgármestere: az egyik helyi iskolában egy születésnapi tortázás után ételallergia miatt rosszul lett egy hétéves kisfiú. Hiába küzdöttek az életéért, már nem tudták megmenteni. Pár hónappal később az újpesti Pozsonyi Óvodában kis híján megismétlődött az eset, akkor azonban az óvónő gyors reakciójának hála, (és annak, hogy az intézményben volt adrenalin autoinjektor), beadta a kisfiúnak a súlyos allergiás reakció, az anafilaxiás sokk ellenszerét.

Ez lenne a követendő példa, de sajnos még ma sem evidens, hogy minden intézmény rendelkezik autoinjektorral, ahogy az sem, hogy az intézmény dolgozói tudják, mit kell tenni egy allergiás roham során. Pedig a nemzetközi adatok azt mutatják, hogy az esetek 20 százalékban az első anafilaxiás allergiás roham oktatási intézményben következik be.

Életet menthet a tudás

A gyors és hatékony beavatkozás, valamint az iskolai közösség megfelelő felkészítése létfontosságú a tragikus esetek elkerülése érdekében, hiszen az anafilaxiás sokk egy súlyos, életveszélyes allergiás reakció. Rendkívül gyorsan kialakulhat bizonyos allergénekkel való érintkezés után, amely során összeomolhat a légzés, a keringés, és beállhat a halál.

Az anafilaxiás sokkot leggyakrabban kiváltó allergének:

•  rovarmérgek (méhcsípés, darázscsípés);
• gyógyszerek
• egyes élelmiszerek.

A fentebbiekből is látszik, az ételallergia nem játék, súlyos, halálos reakciókat is kiválthat, ezért fontos felkészültnek lenni a témában, pláne azokban az intézményekben, ahová a gyermekek nap, mint nap járnak. A mára országossá vált Allergia Képzett Iskola program pont az iskolák és az óvodák edukációjára fókuszál. Elindítója dr. Papp Gábor, csecsemő és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, az Allergia Képzett Iskola (AKI) program alapítója már 2021 óta tart előadásokat képzéseket oktatási-nevelési intézményekben.

A Kincsem Sziget Óvoda például azok az intézmények közé tartozik, ahol komolyan veszik a dolgozók felkészítését.

„Szerencsés vagyok, mert nálunk, az intézmény keretein belül tartottak egy munkahelyi elsősegélynyújtó képzést, amely során felkészítettek bennünket az ez esetlegesen előforduló balesetek kezelésére, valamint többek között gyakorolhattuk a félautomata defibrillátor használatát is.” – ezt már Tóth-Szolcsányi Csilla, a Kincsem Sziget óvodapedagógusa mondja, aki 13 éve dolgozik a szakmában, így sokat tud arról is mesélni, hogyan lehet felkészülni az olyan váratlan és életveszélyes incidensre, mint egy anafilaxiás sokkra.

Allergiás mindennapok egy óvodában

„Ha óvodán kívüli programra megyünk, sétára, játszótérre, kirándulásra, mindig visszük magunkkal az autoinjektort, hiszen nem csak az óvoda területén történhet meg a baj”– magyarázza Csilla, és azt is elmeséli, hogy mi történik, amikor egy szülő bejelenti, ételallergiája van a gyermekének.

„Az ételallergiáról mindig kérünk szakorvosi véleményt. Tehát, ha egy szülő azt mondja, hogy szeretne valamilyen mentes étkezést kérni a gyereke számára, akkor ahhoz kérünk egy szakorvos által írt javaslatot. Ez alapján biztosítjuk az adott gyermek számára az allergénmentes étkezést” – mondja, hozzátéve, hogy étel szempontjából nagy a szigorúság náluk, a kockázatok csökkentése érdekében az oviba semmilyen élelmiszert nem lehet kintről behozni, pontosan azért, hogy a gyerekek még jószándékból se adhassanak egymásnak olyan finomságokat, amelyek veszélyesek lehetnek az allergiás gyerekekre. Sőt, arra is odafigyelnek, hogy az ételallergiás gyerekeknek fix helyük legyen az étkezőasztaloknál, ezzel is csökkentve az esetleges hibafaktorokat.

Fotó: Getty Images

„Ha rendezvényünk van, akkor nagyon odafigyelünk arra is, hogy az érintett gyerekek ne szenvedjenek hátrányt. A szüleikkel egyeztetünk arról, hogy mit tartalmazhat például a Mikulás csomag. A cél az, hogy ne kevesebb, hanem az allergiás gyermek számára is megfelelő finomságok kerüljenek bele” – mondja a szakember, hozzátéve, hogy előfordulnak nagyobb figyelmet igénylő esetek is.

– meséli a pedagógus.

Ma már egyébként, szintén az újpesti tragédia nyomán, a legtöbb hazai közétkeztető cég, az általuk ellátott iskolai menzákon már nem ad szezámmagot, mogyoró- és dióféléket tartalmazó ételeket a gyerekeknek.

Nagyon fontos a megfelelő kommunikáció

Jobb esetben a szülők azok, akik a legtöbb információval tudnak szolgálni a gyermekükről, ezért Csilláéknál a tanév kezdete előtt, egy előzetes szülői értekezleten felmérik az anyukák, apukák segítségével, melyik gyereknek, milyen allergiája van. Ilyenkor az is kiderül, hogyan kell felkészülni az intézmény dolgozóinak. Utóbbiban általában szintén sokat segítenek az érintett szülők. A fontos információkról a többi szülőt is tájékoztatják, és a nagyobb csoportos gyerekekkel külön oktatási céllal megbeszélik, hogy miért fontos, hogy adott társuk, társaik más étkezésben részesüljenek.”

Csilla azt tapasztalja, hogy ha a gyerekeket egészen kis koruktól kezdve felkészítik arra, hogy mit ehetnek és mit nem, vagy van olyan pajtásuk, aki kicsit más, mint ők, akkor ezek a dolgok a mindennapok részévé válnak, és a gyerekek számára ez lesz a természetes, az elfogadott.

Egyes intézmények félnek, pedig nem kellene

Hasonló tapasztalatokról számol be Hallgató Csaba is, aki testnevelő tanárként dolgozik az I. Kerületi Batthyány Lajos Általános Iskolában. Az ő csoportjába jár Dénes, aki súlyos ételallergiával él együtt, de eddig szerencsére nem kellett sosem használni az adrenalin injekciót, amit az iskola beszerzett magának.

„Központi felkészítés híján, a szülők mondtak el minden szükséges információt, kaptunk tőlük segédanyagokat, így szépen fel tudtunk készülni az új helyzetre” – mesél arról az időszakról, amikor kiderült, hogy egy ételallergiás gyermek kerül hozzá.

Csaba szerint hasznos lenne egy központi felkészítő program, ami a gyerekek elhelyezését is megkönnyítené, hiszen nem ritka az, hogy az oktatási intézmények megfelelő információk híján, félnek fogadni az allergiás gyerekeket.

Fotó: Getty Images

„Pedig semmi plusz feladatot nem jelent, a felkészítésen kívül. Nyilván egy allergiás rohamot tudni kell kezelni, de azt gondolom, hogy bármilyen iskolai baleset, sérülés esetében ugyanígy elvárás, hogy a pedagógus higgadtan, szakszerűen járjon el” – mondja az edző, majd arról is beszél, hogy milyen szabályokkal óvják náluk a gyerekeket:

„Mivel az edzésekre hét-nyolc különböző osztályból jönnek a gyerekek, egy közös e-mailes levelezést folytatunk a szülőkkel, amelyben arra is megkérjük őket, hogy a gyerekek ne hozzanak be magukkal semmiféle élelmiszert az edzésre, pont azért, hogy elkerüljünk baleseteket, a súlyos helyzeteket” – mondja a pedagógus, aki szintén azt tapasztalja, hogy azok a gyerekek, akik kiskoruktól tisztában vannak az állapotukkal, nagyon tudatosak, tudják, mit szabad nekik és mit nem. Ehhez pedig jól alkalmazkodnak a többiek is.

Csaba szerint a személyzet felkészítésére már korábban is szükség lett volna, hiszen allergiás gyerekek eddig is jártak iskolába, óvodába, csak sajnos egy tragédia kellett ahhoz, hogy a fókuszba kerüljön a biztonságuk és lépések történjenek az ügyben. Ahogy az edző mondja, mindig vannak szabályozatlan helyzetek, és ezek sajnos rendszerint akkor derülnek ki, amikor megtörténik a baj.

További források: 1,2,