A nőkre a legveszélyesebb a forróság – és az ideinél már csak melegebb nyaraink lesznek

Rakita Vivien | 2023. Július 19.
A tavalyi hőhullámok több mint 61 ezer ember életét követelték Európában. De ez még sajnos csak a kezdet.

2022 nyara döbbenetesen meleg volt, de nem csak te érezted szokatlanul fullasztónak a kánikulát: a tavalyi évszak volt Európa történetének legforróbbika. Több ezren haltak bele a hőség közvetlen vagy közvetett hatásaiba. Egy új statisztika szerint ez kontinens-szerte egészen konkrétan 61 ezer 672 embert jelent. Eközül Olaszország, Spanyolország és Németország számolhat be a legtöbb halálesetről a május 30-tól szeptember 4-ig terjedő időszakban.

Ez a szörnyen nagy szám azt üzeni, hogy az európai országoknak nehezen megy a felkészülés a kánikulára, a hő elleni védekezés, valamint a társadalom legsebezhetőbb tagjainak védelme. Pedig nem mondhatjuk, hogy nem próbálkozunk: 20 évvel ezelőtt hasonlóan halálos hőhullám rázta meg a kontinenst, amibe akkor több mint 70 ezren haltak bele. Ezek után pedig számtalan módszert igyekeztek bevezetni az országok, bár a tanulmány szerint

„ezek hatékonyságának bizonyítékai még mindig limitáltak. A tény, hogy több mint 61 ezren haltak bele Európában a hőségbe 2022 nyarán, pedig 2003-mal ellentétben több országban már aktív stratégiái vannak a kánikula ellen, azt jelzi, hogy ezek továbbra sem elégségesek.”

 

Ha azonban nem lépünk valamit, a halálozások száma drasztikusan növekedhet az elkövetkezendő években – főleg, hogy mostantól már csak melegebb nyarakkal számolhatunk.

Hőhullám Magyarországon (Fotó: Arpad Kurucz/Anadolu Agency via Getty Images)

A nők vannak leginkább veszélyben

A felmérés azt is megvizsgálta, mely országok és demográfiai csoportok vannak a leginkább kitéve a forróság fenyegetésének. Eszerint a legtöbben Olaszországban haltak meg a nyár során (valamivel több, mint 18 ezer fő). ezután Spanyolországban (11,3 ezren) végül Németországban (8173 ember). Ami a specifikusan a hőséghez köthető halálozási okokat illeti, szintén az olaszok kerültek az első helyre: egy millió főre 295 haláleset jut. Ehhez képest ez a szám egész Európára átlagolva egy millióból 114 elhunytat jelent.

A legtöbb kánikula miatt bekövetkezett halál nagy része az időseket, pontosabban a 80 év felettieket érinti – azon belül is inkább a nőket.

Ők ugyanis jóval érzékenyebbek a hőségre a férfiaknál. A tavalyi nyár során 35,4 ezer nő, de csak 21,6 ezer férfi hunyt el a meleg következtében. „Az sem mindegy, mennyi idősek az emberek: az idősebb nők és a fiatal férfiak vannak kitéve leginkább a hőség veszélyeinek” – olvasható a tanulmányban.

Mit tesz a forróság a testünkkel?

Az extrém melegnek közvetlen és hosszú távú hatásai is vannak. Amit először észreveszünk magunkon, az az izzadás és a szomjúság. De miután a kánikula a testet magát is melegíti, ezért komoly károkat okozhat a szívben, agyban, tüdőben és egy egyéb szerveinkben. Ennek következményei óriásiak, de nem feltétlenül érezzük meg azonnal.

„Meglévő szív-, tüdő-, vese-, sőt, mentális betegségekkel rendelkező emberek ilyenkor gyakran válnak betegebbé. Sőt, az általánosságban jó egészségnek örvendő személyek számára is igen veszélyes lehet a hőség, ha nem figyelünk oda”

 

– mondta Dr. Ari Bernstein, a Harvard professzora.

Igazság szerint mindnyájunknak jobban oda kell figyelnünk magunkra, de a csecsemőket, a 60 év felettieket, a kültéri munkásokat és már fennálló problémákkal küzdő betegeket különösen szemmel kell tartani. A hőkimerülés vagy a hőguta gyakran halálos kimenetelű is lehet, az extrém meleg pedig akár szívrohamot, sztrókot és egyéb szív-és érrendszeri megbetegedést is okozhat. Éppen ezért, hogy ha valakin azt látod, hogy a hőkimerülés jeleit mutatja (nagyfokú szomjúságérzés, erőtlenség, szapora pulzus), akkor

azonnal hűvös helyre kell vinni, meglazítani a ruháit, vizet itatni vele és orvoshoz fordulni. Különösen akkor, ha az illető elkezd hányni, vagy a tünetei rosszabbodnak, esetleg egy óra után is fennállnak.

Hőguta esetében szintén a test lehűtése a célszerű, a beteghez pedig azonnal orvost kell hívni.

A római Bárka-szökőkút vizével hűsíti magát egy nő 2023. július 17-én, amikor hőhullám uralja Olaszországot, a fővárosban a legmagasabb hőmérséklet eléri a 38-41 Celsius-fokot (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Lami)

Rekorddöntögetés

Miután június volt minden idők legforróbb hónapja, július elején egymás után háromszor is minden eddiginél magasabb átlaghőmérsékletet mértek a bolygón. Először július 3-án, amikor is 17,01 fokra kúszott a hőmérő – az első, 44 évvel ezelőtti mérések 17 fokos eredményét idén először túllépve. Egy napra rá újra megdőlt a rekord, ekkor 17,18 °C-ra rúgott az átlag érték, ez a hőmérséklet pedig a következő napon is kitartott. Utoljára 2016-ban dőlt meg a Föld legmelegebb átlaghője: a legforróbbnak kikiáltott év augusztusának egy napján 16,92 °C-os volt a bolygónk.

A hőhullámok pedig sajnos egyre csak hosszabbak és melegebbek lesznek. Az ipari forradalom óta a gyárak, autók és erőművek 1,2 °C fokkal melegítették fel a Földet, néhány éven belül pedig ez a szám akár 1,5 °C is lehet a klímaváltozás miatt. Bár ez az emelkedés nem tűnik olyan súlyosnak, valójában nagyon extrém időjárási körülményeket okozhat.

Míg a ’60-es években évenként két hőhullámmal kellett számolni, addig a 2010-es és 2020-as években már hatszor is meg kell küzdenünk a durva kánikulával. Ami ráadásul tovább is tart: egészen pontosan egy nappal többet szenved egy átlag amerikai a melegtől, mint fél évszázaddal ezelőtt.

És hogy mire számíthatsz az idei nyár végéig? Még több forróságra. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal a júliustól szeptemberig tartó időszakra csak az Egyesült Államokban az átlagnál magasabb hőmérsékletet jósol. Sőt: nem lesz terület, ami hűvösebb lesz az átlagosnál. Ez pedig a jövőben is így fog folytatódni, ami talán csak annyiban jó hír, hogy az országoknak lesz ideje felkészülni a kánikulára. Bár tavaly is láttuk, ez mennyire sikerült…

(Forrás: NPR, Vox, CNBC)

Exit mobile version