Mit kell tudni a botulizmusról, a legsúlyosabb ételmérgezésről?

Meghalt egy nő, miután nyaralása alatt egy bordeaux-i étteremben rosszul tartósított szardíniát evett, és botulizmust, vagyis kolbászmérgezést kapott az ételtől. A Tchin Tchin Wine Bar étterem vendégei közül további tizenkét ember kórházban fekszik, mert ők is ettek a halból. A nő élettársát szintén intenzív osztályon kezelik, öten lélegeztetőgépen vannak, írja a Telex. 

Az étterem tulajdonosa, aki házilag tartósított szardíniákat szolgált fel, azt mondta, néhány üveg halat ugyan ki kellett dobnia, mert felbontás után büdösek voltak, de úgy tűnt, a többivel nincs baj, ezért szolgálták fel a vendégeknek. Az illetőt felszólították, hogy többé használjon házi szardíniakészítményeket, a hatóságok pedig lefoglalták a maradék készletet további vizsgálatok miatt. 

Képünk csak illusztráció. (Fotó: Xurxo Lobato/Getty Images)

Mindeközben a hatóságok próbálják felkutatni azt a 25 embert, akik szeptember elején az étterem vendégei voltak. A betegség több napig csak lappang a szervezetben, ezért nemzetközi egészségügyi riasztást adtak ki, amelyben arra kérik a kórházakat, hogy figyeljenek azokra a betegekre, akik nemrégiben jártak Bordeaux-ban, és olyan tüneteket tapasztalnak, mint a hasmenés, hányás vagy látás- vagy beszédproblémák.

Az, hogy a házi tartósításnak megvannak a veszélyei, már mi is írtunk. „Minden évben borzadva nézem, amikor befőzőautomatával vagy elektromos kuktával készítenek emberek leveszöldség-, kukorica- vagy zöldbabkonzervet. Félreértés ne essék, imádom mindkét gépet én is. De az érzés, amit ezeknek a zöldségeknek a nem megfelelő tartósítása kelt bennem, körülbelül az, mint amikor 190 kilométer per órával húz el mellettem valaki az autópályán” – jegyezte meg szerzőnk, Dóra Melinda Tünde, aki azt is megosztotta, hogy mire kell figyelni, a kémhatástól kezdve a hőfokon át a nyomásig. 

Hozzá kell tenni, nemcsak a házilag készített ételekkel kell vigyázni, volt példa arra, hogy egy kistermelő áruja miatt indult vizsgálat, de van amikor egy nagyobb gyártó konzervje miatt adott ki riasztást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A közös nevező a Clostridium botulinum nevű baktérium volt. 

Fotó: Martin James Brannan/Fairfax Media via Getty Images

A Clostridium botulinum egy talajlakó baktérium, ami önmagában ártalmatlan, de rendkívül mérgező toxint termel, ha savas, közömbös vagy enyhén lúgos, oxigénhiányos környezetbe kerül. A botulizmus, ismertebb nevén kolbászmérgezés olyan pedig az embereket és állatokat egyaránt érintő bakteriális eredetű ételmérgezés, amit ez a mérgező anyagcseretermék elfogyasztása okoz. 

Emberbe kerülve a toxin a bélfalon keresztül a vérbe, majd onnan az idegvégződésekhez kerül, ahol gátolja az idegek és az izmok közötti kommunikációt. A toxint kimutatták már füstölt és sózott halból, töltött tojásból, gyümölcsökből, kukoricakonzervből, gombából, spenótból, tonhalból és csirkemájból. Magyarországon az esetek döntő többségét a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hőkezelt hurka, sonka, kolbász és disznósajt okozza, írja a Nébih.

Hozzá kell tenni, hogy akkor is kialakulhat a botulizmus, ha valakinek a sebébe jut a baktériumból, akkor sebbotulizmusról beszélünk. És nem is kell nagy dologra gondolni, a megfertőződés történhet például egy apró sérülésen át szennyezett talajjal kertészkedés közben. Illetve létezik a csecsemőbotulizmus. Ezt a baktérium spórájának elfogyasztása okozza. A baktérium ezután elszaporodik a gyermekek bélrendszerükben, és elkezdi termelni a toxint. Mivel csecsemők emésztőrendszere még nem fejlett, ennek eredményeképpen ők jóval érzékenyebbek a toxinokra.

Az esetleges veszélyek miatt a szülőknek azt ajánlják, hogy ne adjanak mézet a csecsemőknek, ez az étel is tartalmazhatja ugyanis a Clostridium botulinum nevű baktérium spóráit. „A tünetek közé tartozik a székrekedés, a táplálkozási nehézségek, az erőtlen sírás és a kevesebb arckifejezés. Ha úgy gondoljuk, hogy gyermekünknél ezek a tünetek jelentkezhetnek, fontos, hogy forduljunk orvoshoz” – tanácsolta Lauren Torrisi-Gorra, dietetikus.

Clostridium botulinum (Fotó: Cavallini James/BSIP/Universal Images Group via Getty Images)

Honnan tudhatjuk, hogy baj van? Ha egy konzerven látszik, hogy benne megindult a gázfejlődés, hogy a teteje púpos, vagy sérült, akkor azt ne vegyük meg vagy annak tartalmát ne fogyasszuk el, ahogyan kerüljük az olyan konzerveket is, amelyeknek a szavatossági ideje lejárt vagy gyanús szaguk van. Egyes tájékoztatók szerint mivel a baktérium toxinja hőérzékeny, az élelmiszerek alapos hőkezelésével, továbbá a több napra eltett élelmiszerek újbóli átforrósításával megelőzhető a mérgezés. És persze érdemes odafigyelni az alapvető higiéniás szabályok betartására is, illetve ha nyílt sebünk van, annak megfelelő kezeléséről, védelméről. 

Ami a botulizmus tüneteit illeti, azok órákkal vagy napokkal a fertőzés után jelentkeznek, de általánosságban elmondható, hogy a toxint tartalmazó ételek fogyasztása esetén általában 12-36 óra elteltével, csecsemőkben a spóra elfogyasztása után 18-36 órával, sebfertőzés esetén 10 nap elteltével jelennek meg a tünetek, írja az Egészségvonal. 

Eleinte olyan általánosabb tünetek fordulnak elő, mint a hányinger, hányás, hasmenés, székrekedés, hasi görcsök, izzadás, levertség, majd jönnek a specifikusabb tünetek, mint például a lógó szemhéjak, a szédülés, a homályos látás, a kettős látás, az olvasási problémák, a pupillatágulat, a szájszárazság, a rekedtség, a hangképzési zavar, az arcizmok gyengesége, a nyelési nehézség és légzési nehézség. Súlyos esetben a légzés és a szívműködés is leállhat, ami halálhoz vezet. 

A botulizmust szerencsére lehet kezelni, de – mint a Nébih írja – enélkül a mérgezések kb. 10–20 százaléka 24 órán belül végzetessé válik. Amennyiben időben sikerült kórházba jutni, a toxinokat olyan injekciókkal hatástalanítják, melyek antitoxint vagy antitestet tartalmaznak, de szövődmények esetén lehet, hogy gépi lélegeztetésre van szükség, és önmagában a kezelés nem fordítja vissza a bénulást, a tünetek fokozatosan hetek, hónapok alatt javulnak csak.