A Semmelweis Egyetem kutatói a különböző generációknál, illetve férfiaknál és nőknél előforduló alvajárás jellemzőit vizsgálták. Több száz YouTube-videó elemzésével arra keresték a választ, hogy van-e különbség a generációk és nemek viselkedésében a paraszomnia nevű alvászavarok esetén. Ezek egyik típusa, melybe az alvajárás is tartozik, elsősorban a gyermekeket érinti. A legtöbben néhány év alatt kinövik, időskorban pedig ritka, de az érintettek veszélybe is sodorhatják magukat és másokat.
A kutatás során kiderült, hogy a kiskorúakkal és idősebbekkel szemben a felnőttek jóval gyakrabban végeztek összetett tevékenységet alvajárás közben, például elektromos vagy konyhai eszközöket használtak, mely akár sérüléshez is vezethet. Az ilyen komplex viselkedés a nőknél gyakrabban fordult elő, mint a férfiaknál. Azaz alvajárás közben a nők a férfiaknál kétszer gyakrabban végeznek kockázatos és összetett feladatokat, melyek sérüléshez vezethetnek – számolt be honlapján az eredményekről a SOTE.
Az alvajárással járó veszélyes magatartás, például a ház elhagyása vagy az alvás közbeni autóvezetés szintén kevésbé volt jellemző az idősebbekre, mint a fiatalabb generációra.
„Az úgynevezett NREM (non-rapid eye movement) paraszomniák az alvási ciklus mélyalvási szakaszában jelentkeznek, jellemző tünetei a felülés, az ágyból való kikelés és járkálás. Az érintett agyának egy része mélyen alszik, míg egy másik agyterület ugyanakkor ébren van. Előfordulhat, hogy éles tárgyakat vesz kézbe, kisétál a házból vagy éppen autóba ül és elhajt. Nem kizárt, hogy a félig alvó személy eszik vagy szexuális tevékenységet végez” – magyarázta Vivian Correa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének PhD-hallgatója.
A paraszomniák egy másik típusa (REM – rapid eye movement – magatartászavar) az alvás úgynevezett gyors szemmozgásos vagy álom-szakaszában jelentkezik. Ebben az esetben az érintettek „megvalósíthatják”, amit álmodnak: menekülhetnek vagy éppen támadhatnak az álom tartalmának megfelelően, ezzel pedig sérüléseket okozhatnak másoknak, vagy saját maguknak.
Az alvászavarok kezelésében amúgy a melatonin, benzodiazepinek és antiepileptikus tabletták segíthetnek.
Kiemelt fotó: illusztráció, iStock