Amikor Amy Schumer legújabb, Life & Beth című sorozatának új évadát népszerűsítette, rengeteg kéretlen megjegyzést kapott, amiben az emberek azt ecsetelték, hogy pufibb, kerekdedebb lett az arca, és sokan találgatták, hogy mi állhat ennek a hátterében.
A komika a News Not Noise hírlevélnek adott interjúban elárulta, Cushing-szindrómát diagnosztizáltak nála. Hozzátette, ő igazán szerencsésnek mondhatja magát, mert nem lesz szüksége komolyabb beavatkozásra.
„Őrült pár hét volt ez nekem és a családomnak. Az egészségemre vonatkozó félelmeim közepette ott kellett állnom a kamera előtt, miközben az internet is beszólogatott. De hála istennek, hogy így történt, mert így jöttem rá arra, hogy valami nincs rendben” – magyarázta.
„Miközben a műsort népszerűsítettem, négy órán keresztül feküdtem MRI-gépekben, az ereim leálltak a sok levett vértől, és arra gondoltam, talán már nem érem meg, hogy lássam a fiamat felnőni. Szóval az, hogy kiderült, hogy olyan Cushingom van, ami magától rendbe jön és egészséges vagyok, a legnagyszerűbb hír volt” – tette hozzá.
A külsejére vonatkozó megjegyzésekkel kapcsolatban Schumer hozzátette, hosszú éveken keresztül kellett elviselnie, hogy az emberek különböző teóriákat állítanak fel, és ezzel kapcsolatban sok nőnek vannak tapasztalatai. Felhívta a figyelmet arra is, az ő esete jó példa arra, hogy sosem lehet külső szemlélőként tudni, mi történik éppen valakivel.
Hangsúlyozta továbbá, hogy nagyon szeretné, „ha a nők szeretni tudnák magukat, és könyörtelenül harcolnának a saját egészségükért egy olyan rendszerben, ami általában nem hisz nekik”. Amy Schumer már korábban is beszélt a testpozitivitásról, hogy milyen fontos az, hogy megtanuljuk szeretni és elfogadni önmagunkat. „Mindenki küzd valamivel. Talán mindannyian lehetnénk egy kicsit kedvesebbek egymással és önmagunkkal.”
Mindent a Cushing-szindrómáról
Talán mindenki hallott már a kortizolról, amit sokan stresszhormonként emlegetnek. A kortizol a mellékvese kéregállományában termelődik, és több élettani hatása van, részt vesz például a vérnyomás, az anyagcsere és az immunrendszer szabályozásában, a Cushing-szindróma pedig akkor alakul ki, amennyiben hosszú időn keresztül túl magas ennek a hormonnak a szintje.
Ennek több oka is lehet:
- Van, hogy a szervezet termel túl sok kortizolt valamilyen jó- vagy rosszindulatú elváltozás miatt, a tünetegyüttes kialakulásához vezethet például az agyalapi mirigy jóindulatú tumora, amely fokozott adrenokortikotrop hormon termelésével jár, de a mellékvesében kialakuló daganat is okozhat hasonló problémát.
- Lehet, hogy kortikoszteroid-tartalmú gyógyszerek miatt alakul ki a Cushing-kór, már amennyiben azokra hosszú távon van szükség. Szteroidokkal kezelik többek között az asztmát, az autoimmun betegségeket, a gyulladásos bélbetegségeket, a rheumatoid arthritist.
Az endogén, azaz belső eredetű Cushing-szindróma ritka, becslések szerint évente egymillióból 40-70 embert érint, és nagyobb veszélyben vannak azok, akik szteroidos gyógyszereket szednek. Ami az életkort illeti, gyerekeknél is előfordulhat, de leggyakrabban 30 és 50 kor között jelentkezik, illetve nagyobb arányban fordul elő nőknél, mint férfiaknál. A betegség a nevét egyébként Harvey Williams Cushing idegsebészről kapta, aki 1932-ben új betegségként írta le a hipofízis jóindulatú mirigyhámdaganatának következményeit.
Fotó: Michael Tran / AFP
Hogy milyen jelek utalnak arra, hogy valaki Cushing-szindrómában szenved, az egyénenként eltérő lehet, de vannak általános tünetek, ezek közé tartozik a testsúlynövekedés – különösen a hasi, nyaki részeken –, a puffadt, kerekded arc, a vállak közötti zsírlerakódás, a lilás-rózsaszínes striák a hason, mellen, combon, karon, emellett gyakran alakulhatnak ki rajta véraláfutások, a sebek, rovarcsípések nehezen, lassan gyógyulnak és pattanások jelennek meg.
Emellett általános fáradtság, kimerültség, izomgyengeség, depresszió, szorongás vagy irritabilitás, kognitív problémák, érzelemszabályozási nehézségek, homályos látás, szédülés, újonnan kialakult magas vérnyomás vagy fennálló betegség esetén rosszabb, magasabb értékek, fejfájás, fertőzések, csonttörések jelentkezhetnek, a gyermekeknél pedig lelassulhat a növekedés.
Vannak olyan tünetek is, amelyek nemhez köthetők, férfiaknál csökkent libidó, erektilis diszfunkció és a termékenység csökkenése léphet fel, nőknél pedig fokozott szőrnövekedés, enyhe hajhullás, illetve rendszertelen menstruáció vagy a menstruáció hiánya jelentkezhet.
Amennyiben pedig nem kezelik a problémát, a Cushing-szindróma olyan súlyos szövődményekhez vezethet, mint például magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, csontritkulás, szívroham és szélütés.
Ami a diagnózist illeti, fizikális, labor és képalkotó vizsgálatokkal meg lehet állapítani, hogy valakinél kialakult-e ez a tünetegyüttes. Amennyiben igazolódott a gyanú, elindulhat a kezelés, ugyanis szerencsére van rá gyógymód. Amennyiben gyógyszerek váltották ki az állapotot, akkor orvosi felügyelettel lehet az adagot folyamatosan csökkenteni. Ami fontos, ne hagyjuk abba egyik percről a másikra a kezelést, annak ugyanis kellemetlen mellékhatásai lehetnek. Amennyiben egy tumor okozza a problémát, azt el kell távolítani, illetve sugár- és gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.
A Cushing-szindróma ritka, évente egymillió emberből csak néhányat érint. Vannak, akik hosszú évekig élnek együtt a tünetekkel, úgy, hogy nem tudják, mi okozza azokat, ezért a figyelemfelkeltés kulcsfontosságú, hiszen így juthatnak el a diagnózisig
2 nyilatkozta egy brit, a tünetegyüttessel élők támogatásáért alapított szervezet, a Pituitary Foundation szóvivője.
