Karácsonyi idill? Élet a filterezett képeken túl

Kint esik a hó, bent az egész család ízléses karácsonyi pulóverben és a lehető legnagyobb harmóniában díszíti a fát, miközben finom mézeskalácsillat lengi be a lakást. Valahogy így néz ki az ideális karácsony a reklámok szerint. Kevesen valljuk be – még magunknak is –, hogy a karácsony sokunknál inkább őrült ámokfutás, mintsem békés és nyugodt ünnep.

Karácsony a valóságban

Lehet szépíteni, de felesleges: az adventi időszakot a legtöbben nem csendes elvonulással és befelé figyeléssel, hanem fékevesztett tempójú bevásárlókörutakkal és anyázással töltjük. A boltok tele vannak frusztrált és tanácstalanul toporgó emberekkel, akik valahogy mindig előttünk totyognak, de úgy, hogy még véletlenül sem tudjuk őket kikerülni. Kígyózó sorok a kasszáknál, lökdösődő vásárlók, dugó a városban és intim közelség a buszon. Vagyis miután kellőképpen ráhangolódtunk a pénzköltés szeretet ünnepére, emelkedett hangulatban készülhetünk tovább a karácsonyra.

Ugyanúgy, ahogy gyerekkorunkban a szüleinktől láttuk, mi is stresszben turnézzuk végig a 3 napot. A hal odaégett, a töltött káposzta sós lett, a zserbó tésztája meg inkább morzsalékos, kekszszerű, vagyis ismét nem ez életed legcsodásabb menüsora. Akármilyenek is az ételek, a fotókon ez nem látszik, így negyed óra alatt megtalálod az ideális szöget, és lefényképezed a remekműveket – ha nem posztolsz, még azt feltételezik az ismerősök, te nem is karácsonyozol.

Közben a ház ura faragja a fát, persze ferdén, egy ideig segítesz a pozicionálásban, de vagy jobbra, vagy balra dől, esetleg hátra, de egyenes addig nem lesz, amíg Vízkeresztkor a földre nem fektetitek. Egy idő után a „jól van az” felkiáltás jelzi a művelet végét: idén is összehajtogatott papírfecnit tesztek a karácsonyfatartó alá. A díszítésnél a mindent rá stílust képviselitek, és a dizájnos új darabok mellett előkerülnek a régi díszek is. Az egyre fogyatkozó, féltve őrzött üveggömbökből most is eltörtök néhányat, és hiába fogadtad meg, hogy idén az összes szaloncukor helye egy öblös tálban lesz, azon kapod magad, hogy már a 48. szaloncukrot akasztod fel a karácsonyfára.

Meglepetések helyett

Az ajándékozásnál igyekszel meglepődni, mintha nem tudtad volna, hogy pont azt kapod, amit megbeszéltetek. Hiszen tudod, a meglepetések egy bizonyos kor fölött már nem tesznek jót az ember idegrendszerének, és tisztában vagy azzal is, hogy valójában senki sem olyan vakmerő, hogy meg akarjon lepni.

A rokonlátogatásokkor megkapod a szokásos tusfürdő-testápoló-illatgyertya kombót. Kibontod, megszagolod, „húúú, de jó illatú”, és elteszed – a szekrény mélyére, örökre. A jól sikerült ajándékozás után elmeséled a legizgalmasabb élményeidet az évből: túlórák, utazás a Csepel-szigetekre, és még mindig nem jön rád az a farmer, amibe 2 éve bele akarsz fogyni. Cserébe hasonló érdekes sztorikat hallgathatsz meg te is, közben pedig lecsekkolod a telefonodon, hogy idén hány lájkot ért a karácsonyod.