Míg 10-15 évvel ezelőtt a vegetariánus táplálkozásra sokan még afféle divathóbortként tekintettek, napjainkban már teljesen természetesnek számít, ha valaki kerüli a húsféléket, sőt, a vegán étrend követői is egyre többen vannak, ők semmi olyasmit nem vesznek magukhoz, amihez állatokra is szükség volt.
Természetesen nem kötelező így tenni, azonban tény, hogy a hús és általában az állati eredetű élelmiszerek előállítása rendkívül komoly környezeti terhelést jelent. Egy kiló marhahús előállításához például 8 kiló tápra van szükség, nem beszélve a hatalmas, legelőnek használt területekről, illetve a megdöbbentő mennyiségű vízről, amire az öntözéshez és az állatok itatásához egyaránt szükség van.
A túlzottan húsközpontú étrend ráadásul nem is kifejezetten egészséges: Michael Mosley, a BBC dokumentumfilmese például néhány éve az nlc-nek adott interjújában úgy fogalmazott: „minden 40 grammnyi feldolgozott hús, amit megeszünk, egy órával rövidíti meg az életünket”.
A növényi alapú táplálkozás is lehet ugyanolyan változatos és ízletes, mint a húsfogyasztás (Fotó: Getty Images)
A vegetáriánus életmód azonban nem csak emiatt egészségesebb. A Magyar Dietetikusok Országosz Szövetségének (MDOSZ) 2020. februári hírleveléből például kiderül, hogy a vegetáriánus életmódot folytató emberek jellemzően nagyobb eséllyel utasítják el az alkoholos italokat, kevésbé jellemző, hogy dohányoznának, emellett, gyakrabban alkalmaznak feszültségoldó technikákat (pl. jóga), rendszeresen mozognak és gyakran állatvédelemmel kapcsolatos karitatív tevékenységet is folytatnak.
Nem élhetek húsos kaják nélkül!
A magyarokra jellemző, hogy eléggé ragaszkodnak a húsos ételekhez, így bizonyára sok családban heves ellenérzést vált ki már a gondolat is, hogy eltűnjenek a húsfélék az asztalról. A jó hír, hogy nem feltétlenül kell teljesen száműzni ezeket az élelmiszereket az étrendünkből, ugyanis már azzal sokat tehetünk az egészségünkért és a környezetünkért, ha a hét egy napján, akár csak egy-egy étkezésből elhagyjuk a húst. Sokan tartanak például úgynevezett húsmentes hétfőket, de egyre népszerűbbé válik a flexitáriánus étrend is, ami részben vegetariánus étrendet, kevesebb hús fogyasztását jelenti.
Az is jó módszer, ha egy-egy terméket lecserélünk olyanra, amely nem tartalmaz állati eredetű anyagokat. Például, a vaj helyett fogyaszthatunk margarint, amelynek rendkívül kedvező az úgynevezett zsírsavprofilja, amelynek köszönhetően csökken a szív-, és érrendszeri megbetegedések kockázata, de a gyártás során felhasznált napraforgóolaj kiváló E-vitamin-forrásnak is számít.
Az egészségügyi előnyök mellett pedig a környezeti terhelésünket is hatékonyan csökkenthetjük, a margarinok karbonlábnyoma ugyanis 70 százalékkal kisebb, mint a vajé, előbbi gyártása feleakkora vízfelhasználással jár, mint az utóbbié.
További jó hír azoknak, akik szomorkodva gondolnak a húsmentes jövőre: ma már ott tart a tudomány, hogy a különféle, növényi alapú mű-, vagy álhúsok egyre élethűbbek lesznek, akad például olyan kizárólag növényi alapanyagokból készült hamburgerpogácsa, amit még a legínyencebb húsfogyasztók sem biztos, hogy meg tudnának különböztetni egy valódi marhahúsból készült változattól.
A lényeg tehát, hogy a húsmentes táplálkozás nem az ördögtől való, nem feltétlenül jár lemondással – vagy ha valamit el kell hagynunk, például a vajat, annak léteznek hasonlóan finom és jóval egészségesebb alternatívái – cserébe viszont sokat tehetünk saját szervezetünkért és a fenntartható jövőért is.
Szponzorált tartalom
