A növényi táplálkozás rossz, mert nagyon sok földterületet használ fel

Vegán étrend vagy kevesebb repülés? Ez a 10 leghatékonyabb dolog, amit te is megtehetsz a klímaváltozás ellen

Napjainkban egyre fontosabb a környezettudatos életmód, hiszen a klímaváltozás káros hatásait csak akkor tudjuk enyhíteni – megállítani valószínűleg már nincs esélyünk – ha igyekszünk a minimálisra szorítani a környezeti terhelésünket. Nem véletlen, hogy minden évben egyre hamarabb jön el az „ökológiai túllövés” napja, az Earth Overshoot Day, ami minden esztendőben azt a pontot jelzi, amikor túllépjük a Föld természetes erőforrásainak kapacitását.

Pontosabban feléljük az egy évre szolgáló készleteinket, onnantól pedig már a jövőnk kárára fogyasztunk tovább. Normál esetben ugyanis január elsejétől december utolsó napjáig kellene fedeznie a bolygónak az igényeinket, a túlhajtott fogyasztói társadalomnak köszönhetően azonban idén például augusztus 22-re feléltük az egy évre elegendő készleteinket. Annak érdekében, hogy ez a dátum ne kerüljön még korábbra, hanem inkább ismét december 31. felé kezdjen tendálni, minden létező erőfeszítésre szükségünk van, hogy csökkentsük a karbonlábnyomunkat és az egyéb környezeti terhelésünket. 

A növényi alapú élelmiszerek karbonlábnyoma a nyomába sem ér a húsfélék és egyéb állati eredetű termékek környezeti terhelésének (Fotó: Getty Images)

A fentiek ismeretében megnyugtathatunk mindenkit, hogy a címben megfogalmazott állítás csak egy tévhit, ugyanis a legtöbb földterületre a hús előállításához van szükség. Ebből is első sorban a marhahúsnak van a legnagyobb terület- és vízigénye a legelők fenntartása miatt. A marhahús termelése során akár évi 370 négyzetméternyi termőterületre is szükség lehet, mindössze 100 gramm fehérje előállításához! Ráadásul ehhez 105 kilogramm (!) üvegházhatású gáz kibocsátása is társul.

Hasonlítsuk össze ezt például a bab-, és borsófélék termesztésével: ezeknél a terményeknél 100 gramm fehérje előállításához mindössze 1 négyzetméternyi földterületre van szükség, 100 kilogramm helyett pedig csupán 0,3 kilogramm szén-dioxid kibocsátásra. Arról nem beszélve, hogy a marhák tenyésztése jelentős mennyiségű metánkibocsátással is jár, ugyanez nem jelentkezik a hüvelyes zöldségek termesztésekor.

Ha pedig említettük a marhatenyésztést, jegyezzük meg, hogy ugyan a tejipar karbonlábnyoma kisebb a húsiparénál, de érdemes összehasonlítani a vaj és a növényi olajokból előállított margarin környezeti terhelését is: utóbbi karbonlábnyoma 70 százalékkal kisebb, mint a tehéntejből készülő vajé, míg a margarin alapanyagául szolgáló növények termesztéséhez szükséges földterület mérete csupán harmada a vaj előállítása során az állattartás miatt igénybe vett legelőkének. A margarin készítése során pedig a vaj gyártása során felhasznált víznek csupán a felére van szükség. Ráadásul a növényi alapú élelmiszerekkel szemben a vaj (és egyéb állati termékek) előállítása kapcsán fontos gondolni az állatvédelmi, állatjóléti és etikai szempontokra is.