Beszûkült ér, meszes artéria

Az artériák külső fala laza, rostos hüvely. Beljebb egy vastagabb, rugalmas, izmos réteg következik, ez adja az artéria tartását. A legbelső, sima hámréteg a vér akadálytalan, örvénymentes áramlását segíti.

– Az artériák elmeszesedése azzal kezdődik, hogy zsírszerű anyagok, elsősorban koleszterin rakódik le az érfal belső felületén – magyarázza dr. Koncz István, a Budavári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálatának sebésze. – Ennek felszaporodásával az érfal egyenetlen felületű lesz, egyre keményebbé és rugalmatlanabbá válik.

Ahogyan csökken az ér belső átmérője, úgy romlik a véráramlás, és az érintett terület vérellátása. Az egyre növekedő lerakódás idővel elzárja az eret.
– Az érszűkület rendszerbetegség – állítja a sebész. – Ha valakinek a lábában érszűkületet fedeznek fel, akkor valószínűleg az artériás rendszer több pontján is található felrakódás az erek falain. Bizonyos helyeken súlyosabb, másutt kevésbé súlyos az elváltozás. Az érszűkületi problémák általában az alsó végtagon jelentkeznek először. Ma még több férfi szenved a betegségtől, mint nő, de a nemek aránya egyre közelebb kerül egymáshoz. Sokan úgy vélik, az érelmeszesedés kizárólag az idős embereket érinti, holott fiatal korban is kialakulhat. Egyes betegek, például akiknek magas a vérnyomásuk, vagy diabéteszesek, hajlamosabbak az érszűkületre is.

Az érrendszerben keringő vér mennyisége állandó, a nyomás kiegyenlített. Ha egy nagyobb artéria elzáródik, a véráram új utat keres magának. Az akadályt megkerülő kisebb erek azonban nem képesek ugyanazt a nyomást és vérmennyiséget biztosítani, mint a fő artéria. Ezért az elzáródás alatt már kevesebb vér, kisebb nyomással halad, kevesebb oxigént és tápanyagot juttat az elzáródás alatti szövetekbe.
– Amikor a beteg felkeresi az orvost, a tünetei szinte elviselhetetlenek. Ez érelzáródásra utal – összegzi tapasztalatait Koncz doktor. – Az elváltozás kezdeti szakaszában, nyugalmi állapotban nincs panasz. Fájdalom csak akkor jelentkezik, ha az izmok oxigén- és tápanyagigénye a terhelés következtében megnő, és ezt a beszűkült ér nem tudja biztosítani. Ilyenkor az izom begörcsöl, pihentetés után azonban szűnik a fájdalom. A meszesedés okozta panaszok a betegség előrehaladtával már nem csak aktív, hanem passzív állapotban is kínozzák a pácienst.

Az érszűkület az érelmeszesedés folyamatának egy állomása. Az utolsó döfés, amikor két szűkület között bealvad a vér. Ennek következtében azok a szövetek, amelyek nem kapnak tápanyagot és oxigént, elhalnak.
– Ha ez a szív saját ereiben (koszorúér, koronária) zajlik, a folyamat következménye az infarktus – magyarázza dr. Nemes Attila, a Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikájának professzora. – Amennyiben az agy vérellátása sérül, gutaütés (szélütés, stroke) alakul ki, ha a veséé, akkor méreganyagok szabadulnak fel a szervezetben, és a beteg művesekezelésre szorul. Ha a végtagban hal el a szövet, akkor azt amputálni kell.

Magyarországon a vezető halálok, a verőerek betegsége ötvenöt százalékban felelős a halálozásokért. Pedig nem szükségszerű, hogy az ér meszesedjen. Az ateroszklerózis progresszív betegség, de nem lehet kiszámítni az ütemét, az állapotromlás tempóját.