Fesse a falra az ördögöt!

Az 1868-ban épült Budapest-Lipótmezei Magyar Királyi Országos Tébolydában a kezdetektől jelen volt a művészet. Dr. Selig Árpád, a kórház egyik másodorvosa kezdte gyűjteni és rendszerezni a betegek műveit a múlt század elején. A kollekcióból nőtt ki a Pszichiátriai Múzeum állandó kiállítása.

– A művészetterápia más, mint amikor egy művész szorul kezelésre. Azok a betegek vesznek részt a gyógyfoglalkoztatáson, akik ilyen irányú képzettséggel nem rendelkeznek – mondja dr. Danics Zoltán főorvos. – A csoportokat vezető képző- és iparművészek azokat szólítják meg, akik késztetést éreznek az alkotó munka iránt. A művek lehetőséget adnak a kapcsolatteremtésre olyan betegekkel, akik verbálisan (szavakkal) nem nyílnak meg. A lelki jelenségek kivetítése képekben, megformálása tárgyakban gyógyító hatású lehet. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a rehabilitáció részeként végzett foglalkoztatás eredményeként ritkulnak a visszaesések, és önállóbb életvitelre lesznek képesek a betegek.


A gyógyfoglalkoztatás vezetője, Anginé Szántó Ibolya, huszonkét éve dolgozik az intézetben.

– Nehéz szakma, de ezt tanultam, ez érdekel, és bármilyen fárasztó, szeretem a munkámat. Mindig gondot jelentett, hogy a hosszú kórházi tartózkodás tétlenségre ítélte a beteget. Az unalom az egyik legnehezebben elviselhető állapot. Különösen a pszichiátriai betegek esetében, akiknél a semmittevés lehetőséget ad a visszasüllyedésre, a világtól való elszakadásra, a magányba zárkózásra. Korábban a borítékragasztáson kívül más lehetőség nem igen akadt. Ezért igyekeztünk tartalommal, örömmel végezhető tevékenységgel megtölteni a kórházi heteket. Hivatásos képző- és iparművészeket sikerült megnyerni a foglalkozások vezetésére. Bocz Beáta, Csorba Simon, Kerezsi Gyöngyi és férje, Kertész Géza, Komáromi Erzsébet Katalin, Manninger Mária segítségével változatos műfajokban próbálhatják ki tehetségüket betegeink. A szükséges anyagok és eszközök beszerzéséhez a Gyógyfoglalkoztatásért Alapítvány nyújt támogatást. Az elmúlt években több kiállítást rendeztünk, szép sikerrel. A közönség is elfogadja ezeket az alkotásokat, felfedezi az értéküket, és ez fontos visszajelzés. Hiszen a rehabilitáció célja: a kreativitás megőrzése, kibontakoztatása, a munkaképesség helyreállítása, a visszaesés megelőzése, felkészítés az önálló életvezetésre. Bár a környezet nem ideális, hiszen egy sivár helyiségben vagyunk 1996 óta, a betegek mégis szívesen járnak ide. Azt mondják, itt a fal is szereti őket.


Valósággá vált álmok

– Magától értetődőnek tekintjük, hogy az alkotás tükrözi az alkotó személyiségét – mondja dr. Németh Attila pszichiáter, a Nyírő Gyula Kórház osztályvezető főorvosa. – Ismert, hogy számos alkotóművész szenvedett pszichés betegségben. A lélek betegségei befolyásolják, ám nem feltétlenül rontják az alkotómunkát. A kreatív tehetség és a pszichiátriai betegség nem egymást kizáró tényező. Az ilyen betegek között is ugyanannyi – ha nem több – tehetség van, mint az átlagnépességben. Csak nekik nehezebb kivívni az elismerést, mert kevésbé tudják képviselni az érdekeiket. Ebben szeretnénk segíteni őket.