Ne csak füstölögjünk!

Géza pedig, aki „eszi” a cigarettát, télvíz idején sarkig kitárja az ablakokat, dohányosokat és nem dohányzókat egyaránt didergésre kényszerítve.

Ha nagyon muszáj, kimegyek

Átélted-e már azt a helyzetet, amikor nem lehet rágyújtanod ott és akkor, amikor te szeretnéd, és éppen nagyon jólesne? Sok ismerősöm megszokásból is szeret munka közben dohányozni. Ülnek a számítógép előtt, gondolkodnak, vagy telefonon tárgyalnak egy ügyféllel. Egy jó barátom, Zsolti állítja, sokkal hatékonyabban tudja a dolgát végezni, ha rágyújt közben, és idegessé válik, ha nem gyújthat rá akkor, amikor szeretne. Bosszantja, ha ki kell vonulnia a folyosón kijelölt dohányzósarokba cigarettázni, mert akkor kiesik a munka ritmusából, de megteszi, hiszen azért elismeri, hogy sok embert zavar a füst. „Ha egyszerre négyen-öten rágyújtunk, vágni lehet a füstöt az irodában. Ez már a dohányosoknak sem kellemes. Egyébként a legtöbb gond azokkal a kollégákkal van, aki a közelmúltban szoktak le a cigiről. De csúnyán tudnak nézni…”

Miért szívjam a másét?

Viki barátnőm kicsit másképp látja a dolgokat: „Igenis sértő, hogy a szabályokat és a másik embert semmibe véve tilos helyen fújják a füstöt, hogy mások füstjét kelljen »élveznem«, míg a ruhám, a hajam átveszi a szagot. Képtelenség, hogy a nem dohányzók vonuljanak félre! A dohányzás, akárhogy nézzük is, a tudatos önpusztításnál semmivel sem több. Ne akarja nekem egy dohányos bemesélni, hogy ettől ő kreatívabb. Rám például ösztönző hatással van a parfümöm illata, de senkit sem kényszeríthetek, hogy azt használja meló közben, pedig nem káros az egészségre.” Viki szerint a legfelháborítóbb, ha egészségügyi intézmények illemhelyein úgy füstölögnek a dolgozók, mint a diákok a gimnáziumban az órák közti szünetben.

Passzívan is szívunk

A munkatársak között állandó feszültséget okoz a dohányzás, mert akadnak, akik félóránként elszívnak egy cigarettát, vannak kocadohányosok, és olyanok is, akik soha nem gyújtanak rá, csupán szenvednek a többiek által eregetett füsttől. Mindez sértésekbe, kiközösítésbe, feszült hangulatba torkollik. A munkáltatók sokszor szívesebben alkalmaznának nem dohányzó munkatársat, azonban ennek kikötése az álláshirdetésben jogszerűtlen. Bár a dohányzás áldozatai elsősorban maguk a dohányosok, az elmúlt évek kutatásai bebizonyították a passzív dohányzás veszélyességét is. 2004 májusában a WHO Nemzetközi Rákkutatási Szervezete a passzív dohányzást a rákkeltő tevékenységek közé sorolta, és kimutatta, hogy a nem dohányzók által belélegzett átlagos környezeti dohányfüst tüdőrákot okoz.

Füstmentes övezet

Szinte minden munkahelyen van kijelölt dohányzóhelyiség, a munkahelyi dohányzást hat évvel ezelőtt már jogszabály próbálta rendezni, de az eredmény szagolhatóan felemásra sikerült. A dohányzók érdekében is tisztességesen kell eljárni. Ahol több száz ember dolgozik, nem lehet egy kis lyukat kijelölni, ahol tíz ember sem fér el egyszerre. A legjobb példa erre maga a Parlament, ahol – a törvény megszületésekor – közel félezer ember számára egy 30 négyzetméteres helyiséget biztosítottak. Csoda, ha sokan megmosolyogják a szabályozást? A dohányzásra kijelölt helyek világszerte általában a szabad ég alatt vannak.

Hamvadó cigarettavég… •  Az Egyesült Államokban, a dohányzás őshazájában élők igen nagy számban szoktak le káros szenvedélyükről, a hollywoodi filmekben már csak a negatív hősök gyújtanak rá. •  Nagy-Britanniában szinte teljesen eltűnt a dohányzás. A szigetországban olyan erélyesen léptek fel a nem dohányzók védelmében, hogy ma már szinte nincs olyan étterem vagy hivatal, ahol füstölni lehet. A brit törvények szerint az utcán, a közterületeken sem lehet dohányozni. •  Kínában a legmeredekebb a dohánytermék fogyasztásának a növekedése: míg 1952-ben fejenként egy szál cigaretta jutott átlagosan minden kínai lakosra, addig ma 15, úgy, hogy a lakosság száma időközben megtöbbszöröződött. Jelenleg 320-350 millió kínai dohányzik, a pekingi kormány azonban teljes adóbevételeinek öt százalékát a cigarettaeladásokból gyűjti be. •  Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) becslése szerint a világ dohányfogyasztása a gyári cigaretta bevezetése óta eltelt évszázadban folyamatosan növekszik, s ha a helyzet nem változik, 2030-ra a népesség növekedésével együtt további kétmilliárd dohányos él majd a földön. •  Magyarországon a cigarettázás a legfontosabb magatartással összefüggő halálozási ok, amely évente 28 ezer ember haláláért felelős. Ez több mint amennyien túlzott alkoholfogyasztás, közúti balesetek, kábítószer-fogyasztás, gyilkosság, öngyilkosság és fertőző betegségek miatt együttvéve elhaláloznak. Emellett országunk világelső a férfiak tüdőrák-halálozása és mindkét nemben világelső a szájüregi rákok előfordulása tekintetében. Kérdezd szakértőinket! • Rácz István – etikett-protokoll és rendezvényszakértő » • Dr. Battonyai Tünde – pszichiáter, stressz- és életvezetési tanácsadó » Szólj hozzá a fórumokban! • Hogy állsz a cigivel? » • Cigiről leszokni? » • Elég a cigiből! »   Könyvajánló: • Dr. Veér András – Dr. Erőss László: A dohányzás rabságában • Allen Carr: Rövid úton leszokni a dohányzásról – Így szokott le Amerika és Európa! • Lőcsei Judit: Etikett és protokoll alapjai Ajánlott oldalak: • Nem dohányzó lap » • Dohányzás lap »