Egészséges életmód? – Eloszlatunk 4 tévhitet!

Több helyen is olvashattuk, hogy az amalgámtömésekből a szájban felszabaduló higany Alzheimer-kórt, Parkinson-kórt, krónikus fáradtságot és vesebetegséget okozhat.

Ne higgyük el? A kutatások mindeddig nem találtak erre bizonyítékot. Amióta – közel 200 éve – fogtömésre kezdték használni az amalgámot, kevesebb, mint 100 esetben fordult elő allergiás reakció.

A következtetés: A fogorvosok többsége nem lát okot az amalgámtömések eltávolítására, ha azok nem sérültek, vagy esztétikai okok miatt nem szeretnénk inkább fehér töméseket. Mivel az amalgám kiszedése során valóban higany szabadul fel, ha a fogorvos eltávolít egy amalgámtömést, vízsugárral ki kell mosnia a szánkból a morzsákat, nekünk pedig nagyon alaposan öblítenünk kell, nehogy lenyeljük a tömés maradványait.

Mit tegyünk? Ha egy fogtömésünk megsérült, a cserénél érdemes higanymentes tömőanyag használatát kérni az orvostól. A jelenlegi irányelvek szerint a terhesség idején nem szabad eltávolítani az amalgámtöméseket. Ha úgy gondoljuk, hogy egyes egészségügyi problémáinkat az amalgám okozhatja, kérjünk a fogorvostól olyan vizsgálatot, amely a higanyra való érzékenységet vizsgálja.

Sok helyütt olvashatjuk, hogy ha túl sok szénhidrátot fogyasztunk, kialakulhat az úgynevezett metabolikus X-szindróma, azaz az elhízás és a magas koleszterinszint kombinációja. A tanács mögött az a gondolat rejlik, hogy a túl sok szénhidráttól a szervezet ellenállóvá válhat az inzulinra, ez pedig súlygyarapodást, és 2-es típusú cukorbetegséget okozhat.

Ne higgyük el? Nem a szénhidrátok hizlalnak, hanem a kalóriák. A szénhidrátokat cukorrá alakítja a szervezet, de ez csak akkor rakódik le zsírként, ha nem használjuk el napközben – addig ugyanis fontos üzemanyagként szolgál. A szénhidrátdús ételekben ráadásul sok a fontos tápanyag. Épp ezért a szénhidrát a kiegyensúlyozott étrend egyik alapvető összetevője, egyes szakértők szerint a napi kalóriabevitel közel 50 százalékát szénhidrátokból kellene fedeznünk.

A következtetés: Érdemes odafigyelni arra, mennyi szénhidrátot eszünk – arra pedig még jobban, hogy milyet válasszunk. Elsősorban a lassan felszívódó szénhidrátok kerüljenek az étrendünkbe, például a rostban gazdag teljes kiőrlésű kenyér- és pékáruk, a teljes kiőrlésű gabonapelyhek. Ezek az ételek olyan vitaminokat, ásványi anyagokat és egyéb hasznos tápanyagokat tartalmaznak, amelyek a finomított szénhidrátokban (például a fehér lisztben) nem találhatók meg.

Mit tegyünk? Az egyszerű szénhidrátokkal (finomított cukor, fehér lisztből készült tészta, sütemény, pékáru) szemben válasszuk mindig az összetett szénhidrátokat, azaz a teljes kiőrlésű tésztákat, péksüteményeket, müzliket. A zöldségfélékben levő szénhidrátok is ide tartoznak.

A táplálkozási szakértők azért érvelnek a halhús mellett, mert a szardínia, a friss tonhal, a lazac és a makréla az omega-3 zsírsavak leggazdagabb forrásai közé tartoznak. Ezek a zsírsavak megelőzhetik a szívbetegségek, és bizonyos rákfajták, például a vastagbélrák kialakulását.

Ne higgyük el? A tengeri halak egy részének húsában a környezetszennyezés miatt a vizsgálatok káros vegyi anyagok jelenlétét mutatták ki. Ezek a hosszú évek során felhalmozódhatnak, és különböző egészségügyi problémákat válthatnak ki, különösen a terhes anyákra jelenthetnek veszélyt.

A következtetés: A halhús fogyasztásának előnyei sokszorosan felülmúlják annak veszélyeit, de az amerikai kutatók azt ajánlják, hogy a terhes és szoptató anyák korlátozzák a heti halfogyasztást kétszer 140 grammra, míg a többiek kétszer ennyit fogyaszthatnak. Ha épp a babaprojekt kellős közepén járunk, vagy már kisbabát várunk, lehetőleg ne együnk túl sok tengeri halat. Ha nem, akkor is legfeljebb csak hetente egyszer-kétszer fogyasszunk ezekből, ennyi viszont mindenképpen kerüljön az asztalra. Édesvízi halakat (pontyot, keszeget) ellenben bátran fogyaszthatunk.

Mit tegyünk? Ha nem szeretjük a halat, vagy aggódunk a szennyezett halhús miatt, omega-3 zsírsavat tartalmazó étrend-kiegészítőkkel is bevihetjük a szükséges zsírsavakat a szervezetünkbe (a terhes nők, és a gyermekáldásra várók halolaj-készítményeket se szedjenek). A lenmag és a diófélék is sok egészséges zsiradékot tartalmaznak.

A szója a keleti konyhák egyik legfontosabb alapanyaga. Japánban és Indonéziában, ahol az emberek rengeteg szóját fogyasztanak, igen ritka a mellrák és a szívbetegség. Különböző vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a szója jótékony hatású a prosztatarák kezelésében, segít a magas koleszterinszint csökkentésében, a változó korban és azon túl a csontsűrűség megőrzésében, sőt, még a memóriát is javíthatja.

Ne higgyük el? A kutatók egyelőre nem értenek egyet abban a kérdésben, hogy a szója csökkenti-e a mellrák kockázatát. További vizsgálatok azt is kimutatták, hogy pajzsmirigy-alulműködésben szenvedőknek nem szabad szóját fogyasztaniuk, mivel az befolyásolhatja a betegség kezelésében használt gyógyszerek hatását.

A következtetés: Akinek ilyen gondjai nincsenek, az továbbra is nyugodtan fogyasszon szóját, de lehetőleg a fellelhető legtisztább, legfeldolgozatlanabb formában.

Mit tegyünk? A holisztikus orvosok szerint a legtöbb, élelmiszerboltban kapható szójatermék az erőteljesen feldolgozott élelmiszerek csoportjába tartozik. Igyekezzünk a lehető legkevésbé feldolgozott termékeket választani, ilyenek például a pirított szójababból készülő rágcsálnivalók.