Szó szerint kirázza az embert a hideg a sok kígyó láttán, és csak nehezen tudjuk elhinni, hogy vannak, akik óriás összegeket fizetnek a csúszómászós masszázsért. Pedig a csigamasszázs után gondolhattuk volna.
 |
| Kígyómasszázs – Fotó: time.com |
Észak-Izraelbe buszokkal érkeznek azok a gyógyulni vágyók, akik hisznek a kígyóterápiában, ami mellesleg óriási turistaattrakció is egyben. A Times riportere kipróbálta a kúrát; először bepánikolt a testére helyezett 6-7 kisebb-nagyobb testű kígyótól, és csak pár perc elteltével tudott ellazulni. A kígyók teste eleinte hideg, de hamar felveszik az ember testének melegét. A nagyobb testű állatokat a testre, a kisebbeket az arcra, illetve a lábfejre helyezik, ahol aztán finom csúszás-mászásba kezdenek. A kígyómasszázs kitalálója szerint bár az emberek többsége ódzkodik a kígyóktól, azok veszélyes állatok hírében állnak, érdekes módon a gyengéd, simogatásszerű érintésüket a többség nagyon szereti.
Pár éve még a kígyómasszázshoz hasonló távolságtartás volt jellemző a halpedikűrre is, amikor az ember lábáról 70-80 doktorhal dörzsöli le az elhalt hámréteget. „Míg a külföldiek számára a halpedikűr ma már egy jól ismert kezelés, addig itthon még kell egy kis idő ahhoz, hogy ennek kultúrája kialakuljon – meséli Keve Zsuzsanna halszépész, a halas kezelések hazai meghonosítója. – A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a halpedikűr csak addig tűnik idegen dolognak, amíg a vendég ki nem próbálja. A többség nyitott a dologra, a kezelés után – melynek nemcsak puha lábakat, de jobb közérzetet is köszönhet – pedig még egy kis büszkeséget is érez, hogy bevállalta. Ilyen élmény a kígyómasszázs is: ha a vendégnek sikerül legyűrnie magában az undort, egy nagyon kellemes, stresszoldó élményben lesz része.”
