nlc.hu
Életmód
Pocsékul táplálkoznak a magyarok

Pocsékul táplálkoznak a magyarok

Világszerte romlik az étrend: a szakértők szerint bár az emberek ma már több egészséges élelmiszert, köztük teljes értékű gabonát és halat esznek, a hizlaló, silány minőségű ételek fogyasztásában még nagyobb emelkedés figyelhető meg – derült ki a The Lancet című brit orvosi folyóiratban közölt tanulmánysorozat egyik részéből, amely 190 országra kiterjedően vizsgálta az emberek táplálkozási szokásait. Magyarország a legkevésbé egészségesen táplálkozó nemzetek közé került.

Egy nemzetközi kutatócsoport több mint 320 olyan felmérést fésült át az 1990 és 2010 közötti időszakból, amelyekben a résztvevők saját maguk értékelték az étrendjüket. A szakemberek azt vizsgálták, hogy az emberek milyen gyakorisággal számoltak be 17 szokványos enni- és innivaló, köztük egészséges táplálékok – gyümölcsök, zöldségek, halak – és egészségtelen opciók – só, feldolgozott húsok, cukros üdítőitalok – fogyasztásáról.

A tanulmány legfőbb megállapításai:

  • az idősebb felnőttek helyesebben táplálkoznak, mint fiatalabbak
  • a nők egészségesebben esznek, mint a férfiak
  • összességében Csád, Sierra Leone, Mali, Gambia és Uganda lakosságának étrendje a legegészségesebb
  • a legkevésbé egészségesen táplálkozó nemzetek közé tartozik Örményország, Magyarország, Belgium, Csehország és Kazahsztán
  • Az Egyesült Államok esetében vegyes képet kaptak a szakemberek: itt az egészséges és az egészségtelen ételek fogyasztásának mértéke is megnövekedett.

A tanulmánysorozat szerzői szerint az elhízottság kezelésére irányuló globális erőfeszítések elfogadhatatlanul lassan haladnak, és 2010 előtt csupán minden negyedik ország fogalmazott meg irányelveket az egészséges táplálkozásra vonatkozóan.

A szakemberek szerint igen aggasztó, hogy a gyermekkori elhízottság mértéke drasztikusan megemelkedett világszerte, és jelenleg kevés ország tesz lépéseket a fiatalok megóvása érdekében.

“Az elhízottságról alkotott képünket muszáj teljesen újragondolnunk, ha meg akarjuk fékezni és visszafordítania a globális elhízottsági járványt” – fogalmazott Christina Roberto, a Harvard közegészségügyi karának munkatársa, aki a tanulmányok egyikén dolgozott. Mint hozzátette: egyrészt tudomásul kell vennünk, hogy az egyént is terheli bizonyos mértékű felelősség a saját egészségét illetően, másrészt fel kell ismernünk, hogy a mai élelmiszer-környezet kihasználja az emberek biológiai, pszichológiai, társadalmi és gazdasági sérülékenységét, az egészségtelen ételek irányába sodorva őket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2014-ben a világ felnőtt lakosságának 39 százaléka túlsúlyos, 13 százaléka elhízott volt, egy évvel korábban mintegy 42 millió öt éven aluli gyermek küzdött túlsúllyal vagy elhízottsággal.

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top