Grover Krantz antropológus már életében legenda volt. Tanítványai, kollégái, barátai jól ismerték őt a véget nem érő bulikról, az akár többnapos dőzsölésekről, ugyanakkor azt is tudták, hogy sziporkázóan intelligens, vicces, gyors gondolkodású ember. Az előadásaira alig fértek be a hallgatói, holott tudták, hogy a vizsgái rendszerint nagyon nehezek.
Krantz tetőtől talpig tanár és antropológus volt, így amikor 2001-ben kiderült, hogy hasnyálmirigyrákja van, egy olyan kérdést tett fel, amilyet csak egy antropológus tud, amire olyan választ adott magának, amire csak egy vérbeli tanár képes: „Egész életemben tanár voltam, halálomban is az leszek. Mi legyen a csontjaimmal? A Smithsonian Intézetnek adományozom őket!”
Bár a kollégák, barátok számára már az is különös lehetett, hogy egy közeli ismerősük maradványaival kell dolgozniuk, Krantz nagylelkű és excentrikus felajánlásának volt még egy különlegessége: azt kérte, hogy holtában a kutyái is vele lehessenek. Az antropológusnak élete során három ír farkaskutyája volt: az első, az imádott Clyde, majd Yahoo és Ralf.
Fotó: Facebook/Smithsonian’s National Museum of Natural History.
Egy különleges kiállítás során a Smithsonians Természettudományi Múzeum egy régi fotó alapján rekonstruálta a kedves pózt, amelyben Clyde, a farkaskutya üdvözölte gazdáját. Az ember és legjobb barátja örökre együtt maradnak.
Forrás: Facebook/Smithsonian’s National Museum of Natural History
Kiemelt képünk: Facebook/Smithsonian’s National Museum of Natural History
