Évek óta hallunk az antioxidánsok jótékony hatásairól. Megtanultuk róluk, hogy nélkülözhetetlenek a szervezetünk számára, és segítenek hatástalanítani a káros szabadgyököket. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az élénk színű zöldségek, gyümölcsök sok antioxidánst tartalmaznak, éppen ezért igyekszünk minél több sárgarépát, gránátalmát és áfonyát a kosarunkba pakolni. Télen pedig, amikor kevesebb lehetőségünk van a friss élelmiszerek fogyasztására, drága étrend-kiegészítő készítmények kínálnak alternatívát az antioxidánsok bevitelére. De valóban jót tesznek ezek is a szervezetünknek?
Az antioxidáns mint üzlet
Tény, hogy az antioxidáns-üzlet virágzik. A Psyhology Today szerint a 2015-ben még 2,9 milliárd dolláros iparág 2022-re várhatóan 4,5 milliárdos forgalmat bonyolít majd. Ez a látványos gazdasági növekedés abból az érthető emberi reményből táplálkozik, hogy képesek lehetünk az egészségünket és a fiatalságunkat valamilyen mágikus szerrel megőrizni. Szeretnénk hinni abban, hogy csodát tehetünk a szervezetünkkel, és ha valahol megjelenik az antioxidáns szó, azt a legtöbbünk saját vágyálmaival, a szép bőrrel és az egészséggel azonosítja. Tény, hogy a zöldségekben és a gyümölcsökben gazdag életmód jót tesz az egészségnek, azonban a magas antioxidáns-tartalommal fémjelzett étrend-kiegészítők hatása ennél jóval árnyaltabb.
Az antioxidánsok fontosságára a reklámokban a legtöbbször így hívják fel a figyelmünket: az oxidáció következtében a szabadgyökök sejt-, valamint DNS-szinten is kártékonyak lehetnek, és ha nem védekezünk, az oxidációs folyamat növelheti a különböző krónikus betegségek, a szívproblémák és a rák kockázatát, továbbá az öregedési folyamatokat is gyorsíthatja. A hirdetések szerint antioxidánsokat kell bevinnünk a szervezetünkbe, hogy a káros szabadgyököket semlegesíteni tudjuk, mielőtt bajt okozhatnának. Az érvelés nagy része meg is állja a helyét, egy dolgot azonban nem mondanak el a reklámokban: a táplálék-kiegészítőkkel bevitt antioxidánsok túlnyomó többsége nem képes védelmet nyújtani az emberi szervezet számára.
Ezt fogalmazza meg Tóth Anita táplálkozási és életmódtanácsadó is, aki szerint a mai táplálkozási és életmódbeli szokásaink miatt szervezetünk fokozottabban ki van téve a nem látható veszélyeknek, de egyáltalán nem mindegy, hogy erre milyen választ adunk.
Testünkben fizikai és kémiai behatásokra úgynevezett szabadgyökök keletkeznek, amiknek a túlzott elszaporodása hozzájárulhat egyes rákbetegségek és a szívinfarktus kialakulásához, valamint ízületi panaszokat, gyulladásos folyamatokat is előidézhet. A szabadgyökök egyik legnagyobb ellenségei az antioxidánsok, amik tudatosság és odafigyelés mellett természetes úton is bevihetők. Kiegyensúlyozott táplálkozással, rendszeres testmozgással mi is felépíthetjük saját védőhálónkat a szabadgyökök ellen, és ezzel különböző betegségek kialakulását is megakadályozhatjuk. Amennyiben viszont mégis valamilyen étrendkiegészítőhöz nyúlnánk, érdemes ellenőrizni annak hatékonyságát, és figyelembe venni azt, hogy az egyes vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek akár ki is olthatják egymás hatását.
Az étrend-kiegészítőkkel bevitt antioxidánsok hatékonysága nem igazolt
De pontosan mi is a probléma? Röviden az, hogy a legtöbb táplálékkiegészítővel bevitt antioxidáns nehezen szívódik fel, és még azelőtt kiürülhet a szervezetből, hogy elérné a sejtjeinket. A USDA, azaz az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma nem is támogatja, hogy feltünetessék az élelmiszerek csomagolásán az antioxidáns-tartalomra vonatkozó értékeket, mivel a szakemberek úgy tartják, hogy azokat leginkább az étrend-kiegészítőket gyártó cégek használják termékeik népszerűsítésére. Mint Georgia Ede táplálkozási szakértő kiemeli, ettől függetlenül a táplálékkiegészítőkkel bevitt antioxidánsok érintkezésbe kerülnek az emésztőrendszerben lévő sejtekkel, és képesek jótékony hatást gyakorolni a gyomor- és bélsejtekre, de ez távol áll a csodától:
Még ha a kémcsövekben hasznosnak is mutatkoznak a kísérletek során, az étrend-kiegészítőkkel bevitt antioxidánsok túlnyomó többségükben nem hatékonyak az emberi testben. Nincs tudományos okunk azt feltételezni, hogy az ilyen módon bevitt antioxidánsok javítanak az egészségi állapotunkon.
Az oxidáció szervezetünk, sejtjeink természetes folyamata: az élelmiszerekből való energiakinyerés során végbemenő kémiai reakciók melléktermékeként szabadgyökök keletkeznek, amik ellen saját belső antioxidánsunkkal, a glutationnal védekezünk. Normál körülmények között a glutation elegendő ahhoz, hogy megvédje a szervezetünket az oxidáció káros hatásaitól. Abban az esetben azonban, ha extrém módon ki vagyunk téve a napsugárzásnak, dohányzunk, alkoholt, sok finomított szénhidrátot és cukrot fogyasztunk, növelhetjük az oxidációs folyamatok és a szabadgyökök termelődésének volumenét, és így a glutation már nem feltétlen képes az ellensúlyozásra. Ilyenkor az oxidáció és az antioxidáció egyensúlya felborul.
Léteznek olyan antioxidánsok, amelyeket csak növényi, míg másokat csak állati eredetű ételek tartalmaznak, és mivel sokan felismerték a bennük rejlő üzleti lehetőséget, ma már számos olyan étrend-kiegészítő készítménnyel is találkozhatunk, amelyeket magas antioxidáns-tartalommal hirdetnek. Hiába azonban, hogy maguk a szóban forgó antioxidánsok gátolhatják a szervezet túlzott oxidációs folyamatait, az antioxidánst tartalmazó étrendkiegészítők nem jelentenek megoldást a problémára.
A kurkumin és a gránátalmakivonat sem varázsszer
A kurkumin, a kurkumából kinyert növényi kivonat hatásos lehet a szabadgyökök ellen, amire sok étrend-kiegészítő szer is alapoz. Csakhogy bár a kurkumin segíthet az általános egészségi állapotunk megőrzésében és a betegségek megelőzésében, azt már nem mondhatjuk el róla, hogy csodákat tesz, mivel még egy nagyobb dózis sem feltétlen képes bekerülni belőle a véráramba. Ugyanígy az antioxidáns-bombaként is emlegetett gránátalma sem varázsszer, ami egy csapásra megvéd a ráktól és a káros szabadgyököktől. Ettől függetlenül persze egészséges gyümölcs, de a gránátalma-kivonatot tartalmazó étrend-kiegészítők sem csodaszerek. Legyünk óvatosak a magas antioxidáns-tartalmat ígérő italokkal is, mert ha telepumpálták őket cukorral – ami az oxidációs folyamatok egyik legerősebb indukátora –, többet árthatunk velük magunknak, mint ha csapvizet ittunk volna.
Georgia Ede hangsúlyozza, hogy a növényi vegyületek működhetnek egyfajta természetes antitoxinként, és akár az ízületi gyulladás kezelésében is segíthetnek, de a növényalapú gyógyászatban használt vegyületek nem hasonlíthatók össze azokkal, amik a táplálékkiegészítőkben találhatók meg:
A növényi vegyületeket gyakran kivonják, koncentrálják, és/vagy olyan speciális képletekké alakítják, amelyek nem léteznek a természetben, ráadásul nagy dózisokban használják fel őket a probléma megoldására. Ezeknek a vegyi anyagoknak lehetnek előnyös hatásaik, azonban ugyanúgy felléphetnek mellékhatások is, mint bármely gyógyszernél. Ez a felhasználási mód nagyban különbözik attól, amikor a táplálkozás során kerülnek a vegyületek a szervezetbe.
Valóban annál jobb, minél több?
Ha igyekszünk minél egészségesebben élni, normál körülmények között saját szervezetünk elegendő mennyiségű antioxidánst termelhet a szabadgyökök elleni védelemhez. Persze te is segíthetsz a szervezetednek: a tányérodra kerüljenek minél gyakrabban friss zöldségek, gyümölcsök, hanyagold a finomított szénhidrátokat, a cukrot, a félkész valamint a készételeket. Jól választasz, ha az egészséges táplálkozás alappillérei, a sárgarépa, a tök, a shiitake gomba, a fokhagyma és a zöld tea mellett döntesz. Figyelj a rejtett cukorbevitelre is, ami a gyümölcsjoghurtok, a 100 százalékos gyümölcslevek és még a felvágottak fogyasztásánál is jelen lehet. Részesítsd előnyben az olyan ételeket, amelyek segítenek fenntartani az oxidáció-antioxidáció egyensúlyát: a C-vitaminban, E-vitaminban, valamint a szelénben gazdag ételekből a vitaminok, tápanyagok felszívódnak és hasznosulnak a szervezetünkben. Az elsődleges antioxidánsok, a flavonoidok is a segítségedre lehetnek: a bogyós gyümölcsök, az áfonya, a cékla, a fekete szeder, a fekete csokoládé és a ribizli is jó szolgálatot tehetnek a szabadgyökök elleni védekezésnél.
