Végre kiderült, miért lesz egyre rosszabb a másnap, ahogy öregszünk

A legjobb barátnőmmel van egy kedvenc másnapos történetünk még az egyetemről, amit azóta emlegetünk egyre gyakrabban, hogy mindketten betöltöttük – sőt azóta jócskán túl is szárnyaltuk – a harmincat. Akkoriban szokásunk volt, hogy a vizsga előtti este összeültünk, és kora délutántól hajnalig együtt készültünk. Aznap este is ez volt a terv.

Aztán bejelentkezett az egyik rég nem látott közös ismerősünk, aki nem sokkal korábban tért vissza külföldről, és mielőtt még kettőt pislogtunk volna, már egy közeli bárban ültünk az élménybeszámolóját hallgatva. „Csak még egy valamit iszunk, és megyünk is” – sose felejtem el, hányszor hallottam ezt aznap este, mire végre nagy nehezen tényleg elindultunk, igaz, kicsit dülöngélve, a papírhalmaink felé azzal a tudattal, hogy még hátravan a készülés, másnap reggel 9-kor pedig a szóbeli vizsga.

Esélytelennek tűnt a dolog, és mégis: fejenként alig egy óra alvással, ám a körülményekhez képest meglepően fitten, fejfájás, hányinger és szédülés nélkül abszolváltuk a vizsgát. Ötösre. Ma ugyanerre a mutatványra nemhogy egy óra alvással, de még gondolatban sem lennék képes. Ő sem. Szóval amikor mostanában összeülünk, és 10-kor már az órát nézzük, azt számolgatva, hogy ha most elindulunk, még nagy eséllyel végig tudjuk csinálni a másnapot, rendre felidézzük ezt az emléket. Közben pedig kénytelen-kelletlen azt is megállapítjuk, hogy „így harmincon túl már nem bírjuk úgy”. De vajon miért nem?

Legyen bármilyen furcsa is, annak, hogy az idő előrehaladtával ténylegesen egyre rosszabbak és hosszabbak lesznek a másnapok (meg a harmadnapok), vannak tudományos okai. Ezek közül hoztunk most hármat.

1. Kevesebb májenzim

Mivel az alkohol egyfajta méreg, ha megisszuk, a szervezetünk legfőbb feladata a méreg közömbösítése lesz. A folyamatért a májban található enzimek felelnek, ezeknek köszönhetően lesz az alkoholból először acetaldehid, majd acetát, aztán szén-dioxid és víz. Egy pohár tetszőleges alkohol lebontásához nagyjából egy óra kell a szervezetnek.

És amíg fiatal szervezetről beszélünk, a folyamat hatékonyan is működik. Ám itt jön be a képbe a kor. Minél idősebbek vagyunk, annál kevesebb a májban az alkohol hatékony lebontásáért felelő enzim, ennek következtében pedig a sejtekre káros acetaldehid sokkal tovább időzik a szervezetünkben, mint kellene neki. A vége: csúnya fejfájás, hányinger, hányás, szédülés, és úgy általában rossz közérzet.

2. Lassabban regenerálódik a szervezet

Az öregedés egyik meglehetősen kellemetlen velejárója, hogy a szervezetünknek több idő kell ahhoz, hogy kiheverjen olyan traumákat, amilyen egy vírusfertőzés, egy kiadós edzés, vagy az ivás.

5 trükk, amivel túlélheted a másnaposságot

„Az évek előrehaladtával megváltozik a szervezet anyagcseréje, de nemcsak az, hanem az agyban lévő idegsejtek regenerációs képessége is – idézi a Huffpost George F. Koobot, az amerikaiak alkoholfogyasztási szokásait vizsgáló intézet professzorát. – Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy bár a szervezet továbbra is képes megküzdeni az alkohol okozta mérgezéssel, ez a folyamat immár lényegesen tovább tart.”

3. Nincs időnk kiheverni

Míg kevesebb az elvégzendő feladat, kötelesség és ezzel együtt a felelősség, sokkal több az idő arra, hogy kiheverjünk egy éjszakába nyúló poharazgatást. Harminc-negyven fölött azonban már csak kevesen engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy a meetingek, határidős munkák, óvodajáratok és ház körüli teendők tengerében az ágyban maradjanak, és húslevest kanalazzanak, míg jobban nem lesznek.