Sosem hallottál még a szentjánosbogárlesről? Sebaj, most mindent elárulunk, amit a nyár egyik leglátványosabb jelenségéről, a szentjánosbogár rajzásról tudni érdemes, mielőtt nekikerekednénk az erdőnek. Jöjjön tehát egy kis szentjánosbogár-gyorstalpaló arról, hogy mitől és miért is világítanak, hogy mikor lehet őket a fényjátékon kapni, és hogy pontosan hol is változtatják mesebeli tájjá az erdőket és réteket.
A szentjánosbogár olyan, mint egy éjszakai revütáncos
Először is, ha már elmegyünk az éjszakai előadásra, illik felismernünk egy szentjánosbogarat. Mi sem egyszerűbb, gondolnánk, hiszen világít. Ez valóban így van, csakhogy ezek a bogarak pont olyanok, mint a revütáncosok, csupán az esti show idejére borulnak fénybe, nappal pont úgy néznek ki, mint egy „mezei“ bogár, ráadásul szegény nőstények egészen csúnyácskák.
Több mint 2000 fajuk létezik, amik közül nálunk a legismertebb a nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca). Érdekességük, hogy a nőstény és a hím még csak nem is hasonlít egymásra. Míg az uraknak két pár szárnyuk van, és tudnak repülni, addig a hölgyek szárnya csökevényes, vagy hiányzik, és röpképtelenek, valamint jóval nagyobbak, mint a másik nem képviselői. Ennek a jelenségnek persze jól csengő tudományos neve is van, úgymint: ivari dimorfizmus.
A nagy szentjánosbogár hímje (Fotó: Hectonichus, Wikimedia)
A hímek és a nőstények is tudnak világítani, sőt előadásukkal már díjat is nyertek, ugyanis a Magyar Rovartani Intézet a nagy szentjánosbogarat választotta 2015-ben az év rovarának, amivel a világító állatokat kívánták jobban megismertetni, annak apropóján, hogy az UNESCO a Fény Nemzetközi Évének kiáltotta ki ezt az esztendőt.
Ki világosban, ki sötétben szereti
Most, hogy már tudjuk, hogyan is néznek ki ezek az erdei előadóművészek, mielőtt csodás esti performance-ba kezdenek, lássuk a legizgibb kérdést, hogy mégis mitől olyanok, mint egy villanykörte.
Jobb ha felkészülünk a témában, mert ha a gyerekekkel megyünk a mesebeli kirándulásra, erre a kérdésre tudnunk kell a választ, ami úgy hangzik, hogy: biolumineszcencia. Lehet, jobb lesz jegyzetelni a túra előtt…
Tündérmeseszerű szentjánosbogár rajzás (Fotó: Image by Rondell Melling from Pixabay)
Ehhez a folyamathoz oxigénre, vízre, luciferinre és egy luciferáz nevű enzimre van szükség. Utóbbi indítja be a folyamatot, amiben a luciferin oxidálódik, így bocsátják ki a fényt. Méghozzá akkor, amikor kedvük tartja, mert képesek szabályozni a testükben az oxigénáramlást, így amikor világítani akarnak, azt eljuttatják a potrohukhoz, amiben így gyakorlatilag felgyullad a fény.
Ami nem mást jelent, mint felhívást keringőre.
Mivel ez nem egy egyszerű mutatvány, a szentjánosbogarak csak teljes sötétségben, hazánkban 20-21 óra után, kapcsolják fel az égősort, és szigorú menetrend szerint, legfeljebb két órán át próbálnak így párt találni, hogy aztán szaporodhassanak. A nőstények a talajon, és a növényekre felmászva villogtatják a potrohukat, és gyakorlatilag morzejeleket küldenek a hímeknek, akik a levegőben repkedve, szintén világítva keresik életük párját.
Minden fajnak különbözőek a fényjelei, ezt be is tudják azonosítani, és csak a sajátjaikkal szaporodnak. Csakhogy a szentjánosbogarak között is vannak gonosz, úgynevezett fekete özvegyek, ugyanis az egyik faj, a Photuris, képes utánozni más fajok morzejeleit, így magához csalogatni azok hímjeit, aztán nemes egyszerűséggel felfalja őket.
Három év és három nap, aztán a légyott mindennek véget vet
A szentjánosbogarak közel három évig fejlődnek, mire végre elérik az ivarképes, kifejlett, vagyis az imágó állapotot. Ekkor azonban felgyorsulnak az események, mert fejvesztve nekilátnak a rajzásnak, aminek persze mi nagyon örülünk, hiszen rendkívüli látvány, a szentjánosbogaraknak azonban az életük végét jelenti.
A világító rovaroknak imágó állapotban mindössze 10 napjuk van a beteljesülésre, ha ez alatt nem sikerül párosodniuk, elpusztulnak. Igaz, akkor is, ha összejön a légyott. A hím közvetlenül utána, a nőstény pedig még 3 napig él, de többé már nem világít, hanem utolsó erejével lerak 50-100 tojást, majd az ő pályafutása is véget ér.
Az utódok is épp olyan jól tudnak fénybe borulni, mint megboldogult szüleik, már tojáskorukban is világítanak, és lárvaként is használják ezt a különleges tudást. Ekkor persze még nem a szaporodás a cél, hanem hogy elijesszék a ragadozókat, akikkel így tudatják, hogy mérgező anyagokat tartalmaz a testük, ezért inkább meg se próbálják megcsócsálni.
A lárvák kedvenc csemegéje a csiga, de mikor kifejlett rovarrá válnak, már csak vizet, vagy nektárt vesznek magukhoz, és az addig felhalmozott táplálékból szerzik az energiát, rövidke kis felnőtt életükhöz.
Az esti szentjánosbogár-show-t több szabadtéri helyszínen is játsszák
Magyarországon igen elterjedtek a szentjánosbogarak, így június közepétől egészen július végéig számos helyen rajzanak. Magunk is útra kerekedhetünk, de akár egy vezetett szentjánosbogárlesre is benevezhetünk, többi között az Alcsúti Arborétumban, Szaporcán, Diósjenőn, Pakson, Pilisszentivánon, a Gerecsében, Eplényben vagy épp a Királyréten. Mivel csupán 1-2 órán tart a gyertyafényes bogárnász, érdemes időben elindulni a helyszínre, hogy 9 és 10 között az első sorból nézhessük a fényárban úszó, pajzán bogártáncot.
