Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Életmód

Ma már nem cigivel menőznek a fiatalok

Ha segítség nélkül próbálunk leszokni, a siker esélye alig pár százalék, ha viszont kérünk hozzá támogatást, már sokkal jobbak a kilátások.

Az egész világ a Csernobil című minisorozattól volt hangos, hát gondoltuk, nekünk is látnunk kell. Nos, egy dolgot biztosan állíthatunk, a filmben több füst száll fel a szereplők által elszívott milliónyi cigarettából, mint magából a felrobbant atomreaktorból. A feszültség és a nyomasztó hangulat ábrázolása érdekében a film minden képkockáján dohányzik valaki, az atomerőműben, a bírósági tárgyalóban, de még a kórházakban is.

De a filmipar nem csupán a stresszt, hanem szinte bármilyen életérzést alá tud támasztani pár füstölgő cigarettával, és régebben nagy előszeretettel éltek is ezzel a manírral. A filmcsillagok olykor csábítottak vele, máskor a kemény legény karaktert hozták általa, vagy épp a pszichopatát. Egy-egy klasszikus filmjelenetet el sem tudnánk képzelni pár szál elszippantott cigi nélkül, hiszen ha Humphrey Bogart a Casablancában egy nikotinos rágót rágcsálna, és Clint Eastwood A jó, a rossz és a csúfban feltekerné a poncsóját, és a vállára nyomna egy leszokást segítő tapaszt, vagy épp Bruce  Willis próbálná a szájából kilógó cigi nélkül megmenteni a földet a koszos atlétájában, akkor egyenesen hiányérzetünk lenne.

De nem csak a férfiak, a női karakterek is pöfékeltek úton-útfélen. Az őzike szemű Audrey Hepburn a hosszú, fekete szipkájával egészen az elegancia szintjére emelte a dohányzást, de a gyilkos csábító, Sharon Stone is bárkit az ujjai köré csavart egy-egy füstös kihallgatási jelenettel,  és még a Jóbarátok Rachelje is rászokott a bagóra, hogy a főnöke kegyeibe férkőzzön. Ráadásul a cigarettafüst egykor még a rajzfilmekbe is beette magát, és Tom és Jerryn át egészen Flinstonék Frédiéjig bárki rápöffenthetett egy szivarra.

Aztán egyszer csak rádöbbent a világ, hogy a dohányzás súlyosan károsítja az egészséget, ráadásul nem csupán az aktív, de a passzív dohányosokét is, és hirtelen eltűntek a füstölgő cigarettavégek a filmvásznakról és televíziók képernyőjéről, na meg persze az életterünkből is.

A dohányzás ellehetetlenítése bevált

Megkezdődött a globális szintű leszoktató program, és először a reklámokból, majd a közforgalmú helyekről tűnt el a füst világszerte, a dohánytermékek ára pedig az egekbe szökött, és akik mégis hajlandóak megfizetni, azok kapnak a cigihez pár gusztustalan, elrettentő fotót is a csomagoláson.

Az Európai Unió tagállamaiban, így Magyarországon is 2003-ban tiltották be a dohánytermékek közvetlen és közvetett reklámozását, ami kezdeti lépésnek nem volt rossz, de vajmi kevésnek bizonyult.

Ezután újabb 10 évet kellett várnunk, hogy valóban fellélegezhessünk, amikor is 2012. január elsejétől végre száműzték a dohányfüstöt az összes zárt légterű közterületről és a közintézményekből.

A nemdohányzók védelmében született jogszabályoknak köszönhetően, nem lehet többé éttermekben, kávézókban, szórakozóhelyeken, a munkahelyeken, az iskolák, óvodák, kórházak közelében füstölni, ami végre elindított egy pozitív folyamatot – tudtuk meg Pataki Erika egészségfejlesztő tanácsadótól.

Csak az elrettentő fotók maradtak a csomagoláson (MTI Fotó: Mohai Balázs)

„A magyar lakosság körében a dohányzók aránya határozottan csökkent, azok hagyták el elsősorban a cigarettát, akik alkalmi dohányosok voltak. Ha számszerűen előtte-utána adatot nézünk, a felmérések alapján 2006-ban a felnőtt lakosság 33 százaléka, 2009-ben 31 százaléka, 2014-ben pedig már csak 28 százaléka dohányzott.

Amit nemcsak a közforgalmú helyeken történő dohányzás tiltása eredményezett, hanem a nemdohányzók védelmében született, átfogó törvényi szabályozások, amik hatást gyakoroltak a dohányosokra is” – mondja a dohányzásról való leszoktatással foglalkozó szakember.

Van segítség a leszokásban

A törvényi szabályozás lényege tehát nem csupán az, hogy minél több helyet, hanem hogy minél több dohányost is füstmentessé tegyen. Ennek érdekében persze nemcsak tilalmakra és áremelésekre van szükség, hanem kellő segítségnyújtásra is, hiszen a dohányzás végső soron függőség. Éppen ezért hozták létre a dohányzásról való leszokást segítő telefonos tanácsadói központokat, hogy akik valóban elszántak, azok támogatást kapjanak a leszokásban, mert az nem mindig könnyű, bármennyire is nem divat már bagózni.

„A dohányzás fő oka a nikotinfüggőség, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A megszokás és a beépült rutin nagy úr, és nem mindig ideális a helyzet a leszokáshoz. Ha valakinek például a társa dohányos, úgy sokkal nehezebb letenni a cigit, emellett a dohányzó munkahelyi közösség is szoros kapocs lehet, és nagyon erős ok az unalom, az üresjáratok kitöltése. Ez utóbbi  a viselkedési addikció, amin szintén nehéz változtatni.

Tanácsadóként abban tudunk segíteni, hogy végigkísérjük ezen a folyamaton a klienseket. A motiváció tisztázásától a nehézségek áttekintésén át a segítő lehetőségek és praktikus tippek is mind szóba kerülnek. A gyógyszeres támogatási lehetőségekről is minden felvilágosítást meg tudunk adni, hiszen fontos, hogy a gyógyszerekkel kapcsolatban is reális elvárásokkal és pontos tudással bírjanak a leszokók, mert nincsenek csodaszerek.

Ha valaki úgy érzi, hogy változtatni szeretne, és ebben segítségre szorul, igénybe veheti a telefonos leszokástámogatást, a 06 80 44 20 44, illetve a 06 80 200 493 ingyenes számokon, és szintén rendelkezésre állnak a tüdőgondozói programozott leszokástámogatások.”

A cél, hogy a gyerekekben negatív kép alakuljon ki a dohányzásról

És hogy miért olyan fontos, hogy a filmekben, sorozatokban, videóklipekben egyre kevesebb, a reklámfelületekről pedig teljesen eltűntek a dohánytermékek és a dohányzás? Legfőképp a fiatalok miatt. Az, hogy a cigizés társadalmi megítélése megváltozott az elmúlt 10 éveben, és már nem folyik a csapból is a cigarettafüst, igencsak jótékony hatással van a közgondolkodásra.

Már nem olyan menő cigizni, mint régen, és szerencsére a dohánytermékekhez sem lehet már olyan könnyen hozzájutni, a borsos árukról nem is beszélve.

Cigarettát ma már kizárólag dohányboltban lehet árusítani (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Ezt a komplex szemléletváltást jól tükrözik a 13–15 év közöttiekre vonatkozó felmérések, melyek szerint 2012 óta folyamatosan csökkent azon fiatalok aránya, akik valamilyen dohányterméket kipróbáltak: 2012‐ben a 13–15 évesek 57 százaléka próbálta  ki  már  valaha  élete során a  dohányzást. Ez az arány 2013‐ra 45,5%‐ra csökkent, míg a 2016‐os adatok alapján 32 százalék ez az arány. A fiatalok tehát egyre kevésbé látják csábítónak a dohányzást, így kisebb az esély a rászokásra, ami rendkívül fontos, mert azok a fiatalok, akik rákapnak a cigire, nem fognak segítséget kérni.

„A leszokásban segítő tanácsadókhoz az érettebb korosztály fordul, a fiatalok nem érzik a dohányzás hosszú távú felelősségét, sem a függőség tétjét és a függőséggel élés terhét. A fiatalok lázadnak, és így akarják a felnőttségüket megmutatni.

Sokkal inkább az idősebbek azok, akik változtatni szeretnének, és motiváltabbak erre.  Akik tervszerűen gondolnak váltani a nyugdíjas éveikre, időt és jó kondíciót szeretnének a nagyszülői évekre, és kevesebb feleslegesen elkölthető pénzük van. Esetleg már érzik, hogy milyen elváltozásokat okoz hosszú távon a dohányzás. A leszokásban a leggyakoribb motiváló tényezők az egészségi állapot, valamint a dohányzás költséges volta” – magyarázta Pataki Erika.

Az utolsó csikk elnyomását nem lehet megúszni

Most, hogy már a törvény erejével igyekeznek mindenkit a leszokásra ösztönözni, és a televízió képernyőjéről sem dől ránk a füst, egyetlen kérdés maradt. Hogyan nyomjuk el az utolsó cigit?

„Ha folyamatában gondolunk rá, mindenkinek meg kell találnia a saját motivációját, ez elengedhetetlen. A dohányzás mennyiségének csökkentése hasznos technika, sokat lehet belőle tanulni, amíg az ember felkészül a leszokásra, de záros idővel nem lehet kispórolni az utolsó szál elnyomását.

Sokat segít a folyadékbevitel növelése és a mozgás. Bármi, amit örömmel tud csinálni a leszokni vágyó. Rendkívül hasznos a meditáció, a relaxáció, és nagyon fontos az elegendő alvás. Ezek egyszerű, bárki számára elérhető trükkök, és a hozzánk forduló kliensekkel több ehhez hasonlót is tudunk találni személyre szabottan.

A WHO egyik elrettentő figurája egy dél-koreai metrón a dohányzásmentes világnapon (Fotó: Chung Sung-Jun/Getty Images)

Ha hezitálnak, tegyék fel magukban a kérdést: mire vársz? Mi lesz jobb és könnyebb a leszokás terén, ha vársz? Persze vannak krízishelyzetek, amikor nem gondolom, hogy esélyes a teljes leszokás, de ez ritkán fordul elől. A mennyiségen csökkenteni mindig lehet, változtatni egy kicsit a berögzült rutinon, elkezdeni sportolni, és az egyik változás hozza és segíti a másikat.”

Érdemes kerülni az alkoholfogyasztást, mert az gyakran a visszaesés okozója. Ha gyengül az önkontroll, és adódik alkalom, újra rágyújtanak.

„Mindenképp érdemes szakemberhez fordulni, mert segítséggel sokkal nagyobb a leszokás esélye. Ha valaki segítség nélkül, csak magában szokik le, annak az esélye, hogy egy év múlva is absztinens lesz, csupán 4-5 százalék. Viszont ha keres, kér és kap segítséget, szaktanácsadást, gyógyszeres támogatást, ez akár 30 százalék is lehet.

De fontos, hogy minden kísérletből lehet tanulni, ne nézzünk erre kudarcként! A leszokás egy folyamat, amit tanulni kell, és az is sikeres, aki csak többedik próbálkozásra lesz hosszú távon absztinens.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top