A laptopok, táblagépek, okostelefonok, de még a digitális ébresztőórák és hasonló kütyük is olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, mint például az ólom, a kadmium vagy a higany. A technológia ráadásul jóval gyorsabban fejlődik, mint ahogy az egyes eszközöket „felélnénk”, így gyakran előfordul, hogy az új telefon vagy tablet érkezését követően a régi darabok valamelyik fiók mélyén végzik.
Sokan nem tudják, de az úgynevezett e-hulladékot nem szabadna csak úgy kidobni a kukába, mert így a környezetre és/vagy egészségre káros, mérgező anyagok könnyen bekerülhetnek a környezetünkbe. Az elektronikai hulladék java részét hazánkban a hulladékudvarokban és az elektronikai készülékeket árusító üzletekben ingyenesen átveszik.
Erre volna is igény, ugyanis egy, a témával foglalkozó jelentés rámutatott, hogy mennyi e-hulladékot termelünk. Bár sajnos a kutatás már két éve készült, Európában már akkor is több mint 15 kilogramm (átlagosan 16,6 kg) elektronikai hulladék keletkezik minden ember után. Az Egyesült Államokban ennél is több e-szemét jön létre, ott évente több mint húsz kilóval lehet számolni minden ember után. Ezek a számok ma valószínűleg már magasabbak, ugyanis az elmúlt években további digitális kütyük jelentek meg, például a fitnesz-karkötők és okosórák képében.
Az elektronikai szemét nemcsak veszélyes hulladék, de sérülést is okozhat (Fotó: iStockphoto)
„Fontos lenne elkerülni, hogy az elektronikai hulladék a szeméttelepeken végezze – mondta a Popular Science-nek Danny Muller, a University of San Diego elektronikai újrahasznosítással foglalkozó központjának igazgatóhelyettese. – Az e-hulladék a szeméttelepeken jelen lévő hulladéknak csupán 2 százalékát adja, azonban az összes veszélyes hulladék 70 százalékát az ilyen típusú szemét teszi ki.”
Mit tehetek az e-hulladék ellen?
Ha valaki tudatos környezetvédő, de legalábbis a szelektív hulladékgyűjtésben hisz, megvannak rá a módszerek, hogy az e-hulladékot megfelelően kezelje. Ahogy említettük, a régi, meghibásodott vagy elavult eszközöket le lehet adni az erre szolgáló hulladékudvarokban és kereskedőknél, ám emellett is akadnak megoldások, amelyekkel akár még pénzt is kereshetünk.
A szépséghibás, enyhén sérült, de még működőképes eszközöket ugyanis simán értékesíthetjük valamelyik online piactéren, vagy másodkézből származó elektronikai készülékekkel kereskedő üzletben, bizományiban. Ez egyébként fordítva is igaz, ha olcsón szeretnénk valamilyen kütyüt vásárolni, érdemes körülnézni a használt, felújított eszközöket kínáló boltokban.
Egy kis átalakítással új életet lehelhetünk a még működő, de már avuló kütyüjeinkbe: a régi okostelefonból könnyedén készíthetünk intelligens távirányítót, meteorológiai központot, de akár a gyerekeknek is oda lehet adni, hogy ezen nézzék a meséket, vagy ezen nyomkodják a játékokat, ne a szülők vadonatúj készülékein.
A már nem működő eszközöket a szelektív hulladékhoz hasonlóan érdemes egy elkülönített rekeszben, dobozban gyűjteni; ilyenkor arra érdemes odafigyelni, hogy például a számítógépes alaplapok és hasonló alkatrészek akár sérülésveszélyesek is lehetnek, így gondoskodjunk róla, hogy gyerekek vagy a család háziállatai ne férhessenek hozzá a gyűjtőhöz.
A régi adattárolók kidobása vagy eladása előtt győződjünk meg róla, hogy minden fontos, érzékeny adatot töröltünk – ehhez érdemes letölteni egy olyan szoftvert, amellyel visszafordíthatatlanul törölhetjük az adatokat, így nem kell attól tartani, hogy később valaki helyreállítja és visszaél az információinkkal.
