Eddig kétszer ugrottam neki a száraz novembernek, és mindkétszer elbuktam. Idén már meg se próbálom, pedig nem vagyok alkoholista, és úgy érzem, egyáltalán nincs problémám az itallal.
A száraz november legyen inkább februárban?
Tudom, az is a lényegéhez tartozik ennek a kihívásnak, hogy bármikor az év folyamán képesek legyünk egy egész hónap minden szituációjában nemet mondani az alkoholra különösebb gond nélkül, nekem viszont novemberben, decemberben és áprilisban nem megy. Szeretném azt hinni, hogy menne, de nem akarom.
A kihívás kitalálói márpedig pont engem szólítanak meg a felhívásukban: a száraz november annak szól, aki hetente egyszer vagy annál többször iszik, és szeretne többet megtudni az alkoholhoz fűződő viszonyáról. Azt írják, hogy jó esetben a kezdeti rázós szakaszt követően egy halom pozitív felismerést és tapasztalatot szerzek majd, és egyre jobban érzem magam a bőrömben, új oldalamat ismerem meg, és többet törődöm magammal, illetve másokkal.
Hetente csak egyszer?
Kipróbáltam november helyett a hatvannapos száraz kihívást januárban és februárban, és gond nélkül teljesítettem. Méghozzá annyira jól, hogy rátoltam még húsz napot, így végül március huszadikán, a férjem születésnapján koccintottam először. Mégsem voltam teljesen nyugodt az alkohol és köztem lévő viszonyt illetően.
Egyáltalán nem hiányzott akkor az alkohol – ezt fontos leszögeznem, mert azt is be kell vallanom, hogy én igenis szeretek borozni. Hét közben nagyon ritkán iszunk, de a péntek este a borozásé. És pont ettől ijedtem meg egy kicsit.
Észrevettem ugyanis, hogy várom a péntek esti bort. Mondhatnám, hogy amikor iszunk, akkor franciásan tesszük, tehát nem magában, hanem étel mellé fogyasztjuk. Általában szerdán találom ki, hogy mi legyen a hétvégi menü, és csütörtökön elmegyek megvenni hozzá a bort. Már a vásárlás is örömmel tölt el – imádok bemenni a borkereskedésbe, kedvelem az eladót, örülök, ha ajánl valamit, de azt is szeretem, ha ismerős a borvidék, esetleg maga a borász is, akinek a termékét iszom. Messze nem vagyok sznob, de értékelem a jó bort.
Pár hete például egy barátunk egy toszkán borkóstolót kapott a születésnapjára a szerelmétől. Ez egy olyan alkalom volt, amit tényleg ki nem hagytam volna, hacsak nem valamilyen egészségügyi kockázatot jelentett volna az ivás. Márpedig novemberben és decemberben tartják az évben a legtöbb baráti összejövetelt, a céges bulikat, ilyenkor van a legtöbb olyan esemény, ahol koccintunk, legyen az egy kiállításmegnyitó, egy könyv megjelenése vagy egy rég nem látott, de hazalátogató barát. És bár nem akarok ódát írni az alkoholhoz, muszáj megjegyeznem, hogy bizony most van a forralt bor szezonja is. Nyáron szívesen mondok nemet a fröccsre, és sokkal jobb szívvel választom a szódát helyette, de ilyenkor?!
Igen, én is érzem, hogy mellébeszélésszaga van ennek az egésznek, és az az igazság, hogy télen nem tudok ellenállni az ivásnak. Sőt ami talán még nagyobb probléma, ezekben a sötét, hideg hónapokban még vágyom is rá, és kifejezetten szeretek társaságban inni.
Ott szerencsére nem tartunk, hogy egyedül igyak, de bevallom, a téli hétvégéken mindig akad alkalom és társaság is. Skandináviában alighanem bajban lennék, nagyon nehezen tudnék még hétköznapokon is nemet mondani egy glöggre. Még azt is el tudom képzelni, hogy töményet innék néha a mínusz húsz fokban.
Viszont nincs problémám a felhalmozott italokkal itthon. Ha egy hétvégi összejövetelből megmarad egy üveg bor, akkor az nem kopik el szép lassan. Több ismerősöm aggódik amiatt, hogy ők szinte soha nem isznak otthon, de ha valamilyen alkohol kerül a házhoz, akkor az bizony elfogy. Nálunk nincs ilyen gond, ritka az a szerda este, amikor megfordul a fejemben, hogy jól esne meginni valamit, úgyhogy még a félig kibontott üvegek is teljes biztonságban vannak a hűtőmben. Ez alól a pezsgő a kivétel, azt sajnálom kibontva tárolni, ezért vagy megisszuk, vagy gyorsan elfőzzük valamilyen ételbe.
Ha Zacher Gábort kérdezném, alighanem veszélyeztetettnek mondana: túl sokat foglalkozom a témával, és láthatóan önként nem is akarom teljesen száműzni az életemből az alkoholt. Sőt azt gondolom, megint csak januárban tudok majd beiktatni egy olyan hónapot, amikor tudatosan absztinens életet élek majd, és nem azzal úszom meg a kihívást, hogy nem megyek sehova, hanem azzal, hogy ha elmegyek, akkor is nemet mondok majd.
A Kék Pont egyesület célja a száraz novemberrel a mértékletesség erényének és az öngondozás gyakorlatának elmélyítése az alkohol iránti sóvárgásban megtalált tanulságok által. Fontos cél a testi és lelki megújulás, az önismeret fokozása, a vágyak megregulázása, valamint az italozás okozta problémák korai felismerése. Még most is lehet csatlakozni, de legalábbis elgondolkodni az alkohollal ápolt viszonyunkon.