A mai digitális világ megadja azt a fajta szabadságot, amire mindig is vágytunk: szinte bárhonnan képesek vagyunk dolgozni egy laptop és egy telefon segítségével. Na de akkor miért nem dolgozik a világ fele otthonról, és miért töltünk nap mint nap órákat azzal, hogy bejussunk az irodába?
Egyrészt azért, mert otthon mindig találunk valami tennivalót, ami eltereli a figyelmünket a munkáról, pláne ha a család is ott van, másrészt mert nem akarunk beruházni az összes irodai gépre, na meg persze az ügyfelekkel sem a nappalinkban akarunk megbeszélést tartani.
Milyen jó lenne egy hely, ami ötvözi az irodánkat és a home office-t, és itt van a sarkon! Eláruljuk, hogy ez a hely már létezik, co-working irodának hívják, csak épp hazánkban még nem olyan elterjedt, mint például az Egyesült Államokban, ahonnan az ötlet elindult, és ahol már több ezer ilyen iroda könnyíti meg az emberek munkáját. Arról, hogy miért és kiknek ideális egy ilyen co-working irodát választani a munkavégzésre, Szabó Eszterrel, a CBRE Magyarország munkakörnyezeti stratégiáért és változásmenedzsmentért felelős tanácsadójával beszélgettünk.
A co-working space egy közösségi iroda, ahova a világon bárhol betérhetünk
A co-working azt jelenti, hogy cégtől függetlenül dolgoznak munkavállalók egy közös irodatérben. Lehetnek ezek az emberek különböző vállalatok alkalmazottai, vagy akár szabadúszók, utazók, digitális nomádok. Egy helyen végzik a munkájukat, és egy infrastruktúrát használnak: ezt a teret és szolgáltatáscsomagot biztosítja a co-working space, azaz a közösségi iroda. „Maga a jelenség viszonylag új dolog, az első hivatalos co-working space 2005-ben nyílt San Franciscóban. A co-working kifejezés viszont már korábban megjelent, amikor felismerték annak az előnyét, hogy a különböző szakértelmű, tapasztalatú munkavállalók együtt dolgoznak, és így teremtenek értéket.
Legnagyobb előnye épp ez a networking lehetőség. Egy co-working helyen más szakértőkkel ismerkedhetnek meg a munkavállalók, tanulhatnak egymástól, vagy akár közös üzleti lehetőségeket fedezhetnek fel.
– magyarázza a szakember.
A legnagyobb co-working hálózat, a WeWork nevű cég genfi irodája (Fotó: Alberto Bernasconi/Bloomberg via Getty Images)
A co-working irodákat mindig dinamikus munkavégzésre tervezik: a bútorok, a szolgáltatások és a technológia elősegítik a hatékony munkát és koncentrációt. Ezek a körülmények nem feltétlenül vannak meg otthon, ráadásul
van, akinek a home office egyébként sem megoldás, mert vagy a technikai feltételei hiányoznak, vagy egyszerűen csak nem tud otthoni környezetben fókuszálni.
„Egyre népszerűbb az úgynevezett »digitális nomád« életmód is, amelyben a munkát és az utazást ötvözik. Ez főként azokra a munkakörökre jellemző, amelyekhez nem szükséges más, csak laptop, internet és egy telefon. Aki így dolgozik, az a szomszéd városban, de akár a világ másik végén is be tud térni egy co-working irodába, ahol minden adva van a munkavégzéshez” – mondja Eszter.
Gábornak maga volt a megváltás, amikor végre rávette magát, hogy az otthoni iroda helyett co-workingben dolgozzon. Eleinte sokat hezitált: minek fizessen egy íróasztalért, vagy bármi olyanért, ami otthon, ingyen is rendelkezésre áll? A helyzet azonban nem volt ilyen egyszerű, az otthoni körülmények korántsem voltak ideálisak – nem a munka, hanem a család többi tagja szempontjából. Felesége ugyanis otthon van a két kisgyerekükkel, és bár az otthoni iroda jól elszeparált helyiségben volt, nem hallatszott át a gyerekek zaja, mégsem tett jót a családi életnek a home office.
„Gábor rendszerint akkor jött ki az irodából, amikor valami nagyon feldúlta, esetleg konfliktus adódott valakivel, amit rajtunk vezetett le. Mindenbe belekötött, az egyik gyereken miért nincs pelenka, a másikon meg miért van – ami persze hülyeség, és öt perc múlva, amikor lehiggadt, már ő is látta, hogy nem ránk haragszik – meséli Gábor felesége, Erika.
Egy idő után tudatosult bennünk, hogy ez így nem mehet tovább, bármilyen kényelmes is a home office, egyszerűen megmérgezi a családot, ha a munkahelyi problémákat itthon vezeti le. Egyszerűen nincs távolság, nincs hely és idő, hogy lenyugodjon, és ne ránk zúdítsa a bajokat.
Úgyhogy úgy döntöttünk, lépni kell.”
„Elkezdtünk kiadó irodákat nézni, így jutottunk el a co-working helyekhez – veszi át a szót Gábor. – Sok év egyedül dolgozás után, bevallom, eléggé vonzó volt, hogy végre emberek között lehetek napközben, és be is vált, nagyon inspiráló a folyton megújuló társaság. Ráadásul végre a családom sem egy mindig ideges, magából kifordult apával, férjjel találkozik, hanem amikor otthon vagyok, akkor tényleg az övék lehetek fejben és lélekben is” – magyarázta az előnyöket Gábor.
Az ezCater nevű szolgáltató bostoni irodája (Fotó: David L. Ryan/The Boston Globe via Getty Images)
Magyarország még messze nem éllovas, de már itthon is van pár co-working iroda
Ez a fajta munkahely itthon még sokkal kevésbé elterjedt, mint a régió többi országában. Nagyjából a budapesti irodák 5-7 százalékát teszik ki a co-working helyek, míg Bécsben például kétszer ennyi van. „Magyarországon főként a technológiához kapcsolódó munkát végzők körében népszerű ez a megoldás, az így dolgozók átlagéletkora 37 év. Közöttük jelenleg nagyjából ugyanannyi a szabadúszó, mint az alkalmazott, de ez az arány vélhetően a szabadúszók felé tolódik majd” – mondja a tanácsadó.
A co-working iroda remek lehetőség start-upok számára, hogy infrastruktúrájuk legyen annak ellenére, hogy nincs székhelyük. Ez egy költséghatékony irodatér, és kiváló lehetőség az együttműködésre hasonló szakemberekkel. Csupán a tagságért, asztalért kell fizetnünk, amit hosszabb távra vagy akár egy napra is megtehetünk.
Ha megtetszett a co-wroking iroda gondolata, a következő szempontokat érdemes megfontolni, mielőtt döntenénk:
- jó elhelyezkedés (könnyen elérhető, sok szolgáltatás a környéken, parkolási lehetőség)
- ár–érték arány (milyen szolgáltatásokat kapunk a tagságért/asztaldíjért?)
- kényelem
- rugalmasság (legyen sokfajta munkaállomás, munkavégzési hely és sokféle tagsági opció: napi, havi, 24/7 hozzáférés stb.)
A co-working irodák különböző szolgáltatásokat nyújtanak, hogy zavartalanul dolgozhassunk, fogadhassuk az ügyfeleinket, megbeszéléseket vagy épp prezentációkat tartsunk. Lehet bérelni különböző munkaterületeket: önálló munkaállomást (egy asztalt, vagy akár egy privát irodát), tárgyalót vagy eseményhelyszínt. Ezek az irodák Persze ez mindig attól függ, hogy honnan indulunk.
Az Impact Hub co-working irodája Belgrádban (Fotó: Oliver Bunic/Bloomberg via Getty Images)
Meghatározó szempont az irodai közösség is, vagyis hogy kik dolgoznak ott jellemzően. Vannak olyan co-working space-ek, amelyek egy-egy szektorra specializálódnak, de gyakoribb az általános, tehát sokféle szakmából érkező dolgozókat tömörítő hely. Akárhogy is, érdemes átgondolni, hogy melyik szolgálja jobban az érdekeinket – ha már egyszer dönthetünk a „munkatársainkról”.
Az irodák alapinfrastruktúrájához tartozik általában egy teakonyha, egy kávézó, a wifi, a nyomtató, fénymásoló, a postázó, a videókonferenciára alkalmas technológia, az irodaszerek és a biztonsági szolgálat is. Mivel mindenkinek más a munkaideje, sőt akár érkezhetnek olyanok is, akik másik időzónához igazodva dolgoznak, a co-working space-ek többségében a hét minden napján, 24 órában lehet dolgozni. Egyes helyek kínálnak extra szolgáltatásokat is, például konditermet, cateringet, stúdiót, szervezett programokat, adminisztratív segítséget, de van állatbarát iroda, és olyan is, amely a zöld szemléletével tűnik ki a tömegből, például kizárólag szélerőműtől vásárolja az energiát.
„Az ár mindig konstrukciófüggő. Egy asztal bérlése egy napra átlagosan 4000 forint körül alakul. Ennél sokkal kedvezőbb a díj, ha havi tagságot fizetünk: 43 ezer forintért már 24/7-es havi hozzáférést kaphatunk egy irodatérhez, ami munkanapokra lebontva nagyjából 2000 forint. Természetesen ezek a díjak co-working space-től függően változnak. A privát iroda bérlése ennél jóval drágább” – tudjuk meg Szabó Esztertől.
Nekünk való a co-working space?
A co-working iroda ideális szabadúszóknak, akiknek elég egy laptop a munkavégzéshez, és nem szeretnének elszigetelten, otthon dolgozni, hanem igénylik a társaságot. Szintén remek lehetőség start-upoknak, ha már szükségük van egy irodatérre, de nem éri meg nekik sajátot bérelni, sem költségben, sem kapacitásban. Jó üzlet a váltás akkor is, ha alkalmazottak vagyunk, de messze van a munkavégzés helye (másik városban, vagy akár másik országban), és a munkaadó engedélyezi számunkra a távmunkát. Nekünk való megoldás ez akkor is, ha egyedül, nem csapatban dolgozunk, a munkahelyünkön nem találkozunk hasonló munkakörű/szakértelmű kollégákkal, vagy épp változatosabb környezetre vágyunk.
Fotó: David L. Ryan/The Boston Globe/Getty Images
Menő vagy ciki a co-working?
„Az alternatív munkavégzés egyre elfogadottabb világszerte, és ez a trend folytatódni fog. Az egyetlen probléma az lehet, hogy az ügyfél vagy megrendelő szemében kevésbé megbízhatónak, stabilnak tűnhet egy cég, amelynek nincs saját székhelye. Az, hogy ezt egy ügyfél így éli-e meg, egyrészt generáció-, másrészt szektorfüggő. Vannak olyan szektorok, például a tech, ahol pozitív, mert modern, rugalmas hozzáállást sugall – más szektorokban, például a banki szférában azonban hátrányt jelenthet, mert nem nyújtja a professzionalitás és a stabilitás érzését.
Ha egy cég vagy egy szabadúszó co-workingben gondolkozik, érdemes megfontolni, hogy ki a célközönsége, általánosságban milyen ügyfelei, megrendelői vannak. Ez alapján nagyjából fel lehet mérni, hogy milyen lenne egy co-working meeting fogadtatása” – tanácsolja a munkakörnyezeti stratéga.
